A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 52. szám - Iparbiróságok. [2. r.]

208 A JOG megfelelő helyes következtetést vonva, a fennforgó esetben nem hamisnak allapitotta meg azt a vallomást, mely az alsóbirosagok jogi meggyőződése szerint hamis. A vád tárgyává tett cselekményben a Btk. 215. §-a szerint szükséges az a lényeges alkotó elem hiányzik, hogy hamis volt légyen a polgári ügyben tett az a vallomás msly esküvel megerősíttetett; mert a valónak elfogadott tényekből vont okszerű következtetés utján ama vallomását, melyet az alsobiróságok hamisnak találtak, hamisnak venni nem lehet. A magyar kir. Kúria (1905. évi november hó 8-án 9,542. P sz. alatt) hamis tanuzás büntette miatt vádolt V. János bűnügyében következő ítéletet hozott: 1. A B. P. 385. §-a 1-a pontjában meghatározott azon az anyagi semmiségi okon, hogy a bíróság a büntető törvényt tévesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló tettet bűncselekménynek állapította meg, mindkét alsóbiróság ítélete a B. P. 437. íj-ának harmadik bekezdése szerint megsemmisíttetik ; egyszersmind V. János a vád alól a B. prds. 326. §-ának 1. pontjában megjelölt alapon felmentetik azért, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény; ennek folytán a százhatvanöt koronában felmerült bűnügyi költség az államkincstár terhére állapittatik meg. 2. A semmiségi panasznak a B. P. 384. §-a 9. és 385 l.'b és 3. pontjára alapított része tárgytalannak nyilvánittatik. Indokolás : l-hez. A kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen vádlott és védője a B. P. 385. §-a l/a) pontjára azon az okon alapította a semmiségi panaszt, hogy a vádlott által letett eskü nem hamis. Ez a panasz a vád tárgyává tett cselekményre, t. i. a Btk. 215. §-a szerint meghatározott hamis tanuzásra vonatkozóan : természetének és céljának, valamint a védelemnek megfelelően akként értendő, hogy a panaszt használók szerint azért forog fenn a leihitt l/a.) pontban meghatározott anyagi semmisségi ok, mert a vád alapjául szolgáló tett, sem a Btk. 215. §-a szerint körülírt hamis tanuzásnak, sem más bűncselekménynek tényálladékát nem állapítja meg, miután szerintük nem hamis a polgári ügyben esküvel megerősített vallomás. A B. P. 426. g-ának itt fenforgó 4. pontja esetében a 437. §. első bekezdése szerint a kir. Kúria köteles határozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani. Nincs azonban korlát arra nézve, hogy a kir. Kúria, a tényekről jogi felfogásának megfelelő helyes következtetést vonva, a fennforgó esetben nem hamisnak állapította meg azt a vallomást, mely az alsobiróságok jogi meggyőződése szerint hamis. A kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tények ezek: V. J. mint kacvini községi Diró 1899-ik évben G. B.-vcl az úrbéresek elnökével, Kacván község részéről ki lett küldve Budapestre egy a községet érdeklő ügy elintézése céljából. Az indulás napján V. J. vádlott G. B.-től 80 kor. készpénzt vett fel azon kötelezettséggel, hogy ezt az összeget a község lakosaitól be fogja hajtani s G. B.-nek vissza fogja fizetni. Miután G. B. a pénzt többszöri sürgetés dacára vádlottól visszakapni nem tudta, beperelte vádlottat, aki a szepesófalvi kir. járásbíróság előtt 1904. S. P. II. 48 szám . alatt lefolytatott sommás perben esküvel megerősített vallomást tett, melynek következtében pernyertes lett, mert azt a vallomást tette, hogy G. B.-től budapesti utazásuk költségeinek fedezésére semminemű pénzösszeget nem vett fel. A bíróság jogi megyőződése szerint ez a vallomás hamis, a vád alapjául szolgáló tett tehát a B. T. K. 215. §-ába ütköző hamis tanuzás bűntettét állapítja meg, melyben a vádlott bűnösnek is mondatott. E helyütt azonban: tekintve, hogy a valónak elfogadott tények a V. J. vallomását még azzal a tartalommal sem mutatják hamisnak, amely tartatommal azt a vallomást a bíróság feltüntette, mert az elfogadott tények között egy sincsen, amelyből jogi bizonyossággal mondani vagy alaposan csak következtetni is lehetne azt, hogy vádlott valamely pénzösszeget G. B.-tól a budapesti utazásuk költségeinek fedezésére vett fel ; tekintve, hogy a jelzett polgári ügyben V. J. részéről tett vallomás, ennek valódi, itt tehát egyedül irányadó tártalma szerint nem is az, amit a bíróság feltüntetett, hanem ez : «Eskü alatt bizonyítom, mert igaz, hogy felperestől a pesti útra egy fillért sem kaptam, az egész uton a magam pénzéből költekeztünk s az elköltött ezen saját pénzemet a községtől vissza is kaptam»; a valónak elfogadott tényekből még kevésbbé vonható tehát következtetés a vallomás hamis voltára, mert az elfogadott tények nem mutatják ellenkezőjét a vallomás ama részének, hogy az egész uton a vádlott pénzéből költekeztek és hogy az elköltött pénz a vádlottnak saját pénze volt; figyelemmel pedig a jelzett polgári ügy alapját képező kereset- | nek az ügyben semmiként nem módosított tartalmára, már ugy szól- I va kizártnak is kell venni a V.J. idézett vallomásának hamis voltát, | mert a kereset szerint az úrbéresek a kölcsönpénzt S. I.-től vet- I ték fel és ennek azt G. B. az elvállalt szavatosság folytán téritette I meg, V. J. akkori községbiró pedig G. B.-nak csak azért lett volna köteles azt megfizetni, mert a pénzt a úrbéresektől behajtotta; tekintve, hogy a V. J. ellen vád tárgyává tett cselekményben, a i Btk. 215. §-a szerint szükséges az a lényeges alkotó elem hiányzik, hogy hamis volt légyen a polgári ügyben tett az a vallomás, mely esküvel megerősíttetett; mert a valónak elfogadott tényekből vont okszerű következtetés utján a V. J. ama vallomását, melyet az alsobiróságok hamisnak találtak, hamisnak venni nem lehet; ennek folytán pedig a vád alapjául szolgáló tett, sem a most felhitt 215. §-a szerint, sem a büntetőtörvénynek más rendelkezése szerint nem állapítja meg büncselekmény'tényálladékát: a jelen itélet L pontja szerint kellett határozni — a bűnügyi költségekre tett rendelkezés a B. P. 482. g-ának első bekezdésén alapulván. 2-hoz. Az itt 1. pont alatt foglalt határozat folytán a vádlottnak és védőjének a B. P. 384. §. 9. és 385. §. 1/b) és 3. pontjára alapított panasza tárgytalanná vált. A m. kir. közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Az örökösödési ügyekben eljáró községi, illetve körjegyzők a leltári bélyegilleték lerovására személyesen nem kötelezhetők. (607/905. sz.) Utóöröklési jog telekkönyvi illetékmentes (606/905 sz.) . Is iparosnak oly beadványa, melyben az iparhatóságnál fiát tanoncnak a lajstromba vezetés végett bejelenti, bélyegmentes. (605/905. sz.) Az 1881. évi LXX. t-cikkben engedélyezett illetékmentesség oly gazdasági és ipari hitelszövetkezeteknél fennállott tartozások átváltoztatásánál is igényelhető, amelyek a központi hitelszövetkezetnek tagjai. (604/905. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az aranyosmaróti tszéknél Veszély Ferenc helybeli vállalkozó ellen, bej. febr (i, fsz. márc. 5, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg. Pollák József dr. — A zilahi tszékmél özv. Szilágyi Györgyné helybeli lakos ellen, bej. jan. 13, fsz. jan. 25, csb. Baróthy Zoltán, tg. Benkö Géza dr. — A székesfehérvári tszéknél Kölner Jenő móri kereskedő ellen, bej. jan. 28, fsz febr. 16, csb. Sohár Béla, tg. Kaltenecker Viktor dr. - A kaposvári tszéknél Fischer József bothói lakos ellen, bej. jan. 15, fsz. jan. 29, csb. Kelemen József, tg Szetsey István dr. — A nagybecskereki tszéknél Régner István helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 17, fsz. jan. 29, csb. Szilágyi Lajos, tg. Chiroi Demeter dr. — A beregszászi tszéknél Rosenbaum Hermann ungvári kereskedő ellen, bej. febr. 10, fsz. márc. 13, csb. Illés Andor dr., tg. Lukács Géza dr. — A pancsovai tszéknél Fiala és Stoll helybeli cég ellen, bej. dec. 20, fsz. jan. 16, csb. Bárok Imre, tg. Stanojevik Braniszláv dr. Pályázatok : A celldömölki jbiróságnál albirói áll. dec. 30 (288'. — A szászrégeni jbiróságnál aljegyzői áll dec. 31 (389). — A tenkei jbiróságnál, aljegyzői áll. jan. 3 (291). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozliatunk. Dárda N. K. dr. Balog -Géczi (2,498/905, ea. Pechata) dec. 13 hh. — Kovács—Miszár (4,625/905, ea. Gyárfás) nov. 28 hh. — Schuksz Saksz (2,473/905, ei. Fráter) n. e. — Vaics—Bacsvanin (8,953/904, ea. Bálázsoyits) n. e — Zsivits—Gruber érk. 4,750/905. sz. a. ea. Lallosevits, n. e. — Walter—Scharf (9 67Í/905, ea. Lallosevits) n. e. — Mezőtúr Sz. P. Kovács-Kovács érk. 131/905. p. sz. a. ea. Lábán, n. e. — Békésszentandrási tp. —Czebe érk. 568/905. v. sz. a. ea. Ludvig, n. e. — Mezőtúri tp.—Korik érk. 9,350/904. p. sz a. ea. Hűvös, n. e. — Bucsi — Csontos nem érk. — Molnár—Szilassy érk. 7,369/905. sz. a. ea. Vermes, n. e. — A szives küldeményt nagyon köszönjük. — Pozsony R. F. Weimmann b. ü. érk. 7,273/905. b. sz. a. ea, Dogarin, terminus 19( 6^ január Í-. — Sátoraljaújhely Cs. L. dr. Az ügy száma 346/905, ea. Tóth Gerő, n. e. — Újvidék C A. M. Goszpodinoczki —Magyarov nem érk. — Pankov-Sztejn érk. 8,591/905. sz. a. ea. Zsembery, n. e. Vágujhely S. B. dr. Engelszmann-Luufer érk. 5,572/905. sz. a. ea. Horváth, n. e. Kir. közjegyzőhelyettes, önálló, német és tót nyelvjogositványnyal, alkalmazást találhat a homonnai kir. közjegyzőnél. (Esetleg évente pár hónapra mint kisegítő). Közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cini a kiadó hivatalban. Kezdő ügyvédjelölt, tárgyalásokban, telekkönyvben, kommissiókban, német, román levelezésben jártas, állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Kellő ügyvédi irodai gyakorlattal biró, önállóan dolgozni képes ügyvédjelölt egy nagy vidéki város nagyobb forgalmú irodájában felvételt talál. Német nyelv ismerete kívánatos. Cim a kiadóhivatalban. ügyvédjelölt, teljesen önálló gyakorlattal, fővárosi vagy vidéki irodába ajánlkozik. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PALLA3 RÉSZVÉN V TÁRSAS ÁG NYOMDÁJA BUÜAPE8T A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolt-rakpar