A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 4. szám - A kiskoruak illetékessége és a perrendi javaslat - Néhány szó a bünvádi perrendtartáshoz

16 AJ az igazgatóság által cégjegyzési joggal felruházott társulati tisztviselő által együttesen jegyeztetik, mivel az, hogy az igazgatóság tagjai a cégjegyzésre kirendelt társulati tiszviselő nélkül a céget érvényesen ne jegyezhessék, ellenkezik a Ker. Törv.-nek a részvénytársaság igazgatósága tekintetében fennálló rendelkéréseivel, különösen annak 185. és 190. §-aival. (A budapesti kir. Ítélőtábla 190*. szeptember 7. 2,271/904. V. sz. i Bűnügyekben. A Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított semmiségi panasz egyrészről a bűnvádi eljárás meginditásahoz a Btk. 271. §. szerint szükséges igazságügyminiszteri felhatalmazás állítólagos hiánya címén, más részről pedig a miatt használtatott, hogy a vádlott állítása valódiságának bizonyitása nem engedtetett meg. Minthogy azonban a valódiság bizonyitása a Btk. 264. g-ának 2-ik és 4-ik pontjai értelmében helyesen tagadtatott meg : az e miatt használt semmisségi panasz alaptalan. A mi pedig a Bp. 385. igának i. c) pontja alapján az igazságügyminiszteri felhatalmazás hiánya címén használt semmisségi panaszt illeti, ez a perorvoslat is alaptalan és mint ilyen a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt, mert a kir. ítélőtábla az által, hogy a kir. törvényszéknek ítéletét a bűnösség kérdésében helybenhagyta, valónak fogadta el a kir. törvényszék ítéletében foglalt azt a ténymegállapítást, hogy az igazságügy miniszter a Btk. 271. §-a szerint szükséges felhatalmazást a napló 14. szám alatti okirattal megadta. A m. kir. Kúria (1Í104. évi december hó 23-ik napján 10,498/1904. B. szám alatt) rágalmazás vétsége miatt vádolt T. A. ellen a nyitrai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1904. évi március hó 29-én 2,607 szám alatt, a pozsonyi kir. itélö tábla által pedig a kir. ügyésznek, a vádlottnak és a védőnek felebbezésére 19 '4. évi augusztus hó 11-én 956 szám alatt kelt ítélettel elintézett bűnvádi pert a vádlottnak 7,549/1904 szám alatt bejelentett semmisségi panasza folytán Végzést hozott: A vád hiányára alapított semmisségi panasz visszautasittatik; az egyéb tekintetben használt semmisségi panasz pedig elutasittatik. Indokok: Vádlott a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 385. igának 1 a) és c) pontjai alapján 7,549/1904. szám alatt írásban indokolt semmisségi panaszában a Bp. 385. §-ának 1 a) pontját illetően azt panaszolja, hogy a kir. ügyész magáévá nem tette azt a panaszt, mely szerint vádlott 1904. évi február hó 25-én, illetőleg március hó ]-én a terhelt félről azt állította, hogy a hivatalos helyiségben egy nővel közösült, mihez képest az érintett hiánynál fogva a Btk. 270. !;-ának 2-ik pontja tévesen alkalmaztatott. Ez a semmisségi panasz tartalmánál fogva nem anyagi semmisségi ok alapján, hanem helyesen a Bp. 384. §-ának 11-ik pontjában megjelölt alaki semmisségi okból használtnak veendő. Azonban a Bp. 434. §-ának harmadik bekezdése alapján visszautasítandó volt, mert ez a semmisségi ok az első fokú bíróságnak ítélete ellen használt felebbezésben felhozatott, és a kir. ítélőtábla annak figyelembe vételét mellőzte, ebben a/, esetben pedig ugyanaz az alaki semmisségi ok a kir. ítélőtáblának másodfokban hozott ítélete ellen a Bp. 428. §-ának második bekezdése szerint már nem érvényesíthető, vagyis erre nézve a semmisségi panasz törvény szerint ki van zárva. A Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított semmisségi panasz egyrészről a bűnvádi eljárás megindításához a Btk. 271. §. szerint szükséges igazságügy miniszteri felhatalmazás állítólagos hiánya címén, más részről pedig amiatt használtatott, hogy a vádlott állítása valódiságának bizonyitása nem engedtetett meg. Minthogy, azonban a valódiság bizonyitása a Btk. 264. §-ának 2-ik és 4-ik pontjai értelmében helyesen tagadtatott meg: az e miatt használt semmisségi panasz alaptalan. Ami pedig a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján az ígazságügyminiszteri felhatalmazás hiánya cimén használt semmisségi panaszt illeti, ez a perorvoslat is alaptalan és mint ilyen a Bp. 437. i?-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt, mert a kir. ítélőtábla az által, hogy a kir. törvényszéknek ítéletét a bűnösség kérdésében helybenhagyta, valónak fogadta el a kir. törvényszék ítéletében foglalt azt a ténymegállapitást, hogy az igazságügyminiszter a Btk. 271. $-a szerint szükséges felhatalmazást a napló J4. szám alatti okirattal megadta, s így a bűnvádi eljárás megindítását kizáró, a Bp. 385. ij-ának ]. c) pontjában megjelölt semmisségi ok nem forog fenn. A Bp. 430., 390. és 557. §§-ainak egybevetett értelme szerint a semmisségi ok, amely miatt a semmisségi panasz használtatik, a bejelentéskor világosan megjelölendő és igy az az írásbeli indokolásban nem pótolható ; a Bp. 385. §. 1. a) pontjára való hivatkozás pedig a fennebbi kijelentéssel sem felel meg a törvény emiitett rendelkezésének, mivel az által olyan tény, amely a fennforgó esetben a semmisségi okot képezné, tüzetesen megjelölve nincsen, a bűnösség meg vagy meg nem állapítása pedig a Bp.ban meghatározott semmisségi okot nem képez A m. kir. Kúria (1904. évi december hó 22-ik napján 9,012/904. B. sz. a.) rágalmazás vétsége miatt vádolt F. Iuon ellen a' hidalmási kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1904. évi február hó 5-én B. 20. sz. alatt, a kolozsvári kir. törvényszék által pedig a vádlottnak íelebbezése folytán 1904. évi október hó 7-én 9,871. sz. alatt kelt Ítélettel elintézett bűnvádi ügyet a vádlott védőjének semmisségi panasza folytán következő végzést hozott: OG A semmisségi panasz írásbeli indokolásával együtt visszautasittatik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokú ítélete ellen, ennek a felebbviteli tárgyaláson történt kihirdetésekor, F. Iuon vádlottak védője a Bp. 385. §. a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert amit a vádlott elkövetett, nem képez rágalmazást és az írásbeli indokolásban a semmisségi panaszt a Bp. 385. §. 3. pontjára is alapította. A semmisségi \ anasz Írásbeli indokolásával együtt a Bp. 557. g-ának harmadik bekezdéséhez képest alkalmazandó 434. §-nak harmadik bekezdése érteimében visszautasítandó volt; és pedig amennyiben a Bp. 385. §. 1. a) p< ntjára alapíttatott, törvényszerű semmisségi ok megjelölésének hiánya miatt, mert a Bp. 430., 390. és 557. §-ainak egybevetett értelme szerint, a semmisségi ok, amely miatt a semmisségi panasz használtatik, a bejelentéskor világosan megjelölendő és igy az az Írásbeli indokolásban nem pótolható ; a Bp. 385. §• 1 a) pontjára való hivatkozás pedig a fennebbi kijelentéssel sem felel meg a törvény emiitett rendelkezésének; mivel az által olyan tény, amely a fennforgó esetben a semmisségi okot képezné, tüzetesen megjelölve nincsen, a bűnösség meg vagy meg nem állapítása pedig a Bp.-ban meghatározott semmisségi okot nem képez; a semmisségi panasz, amennyiben az írásbeli indokolásban a Bp. 385. §. 3. pontjára alapíttatott, pedig mint elkésett illetve a törvényben kizárt volt visszautasítandó, mert a fennebb előadottak szerint a semmisségi panasz az írásbeli indokolásban az idézett törvénypont alapján elkésve jelentetett be, de egyébként is a Bp. 556. §-ának harmadik bekezdése szerint szabadságvesztéssel büntetendő vétségre vonatkozó ügyben a kir. törvényszéknek másodfokú ítélete ellen az említett semmisségi okból a kir. Kúriához semmisségi panasz nem használható és igy a törvényben ki van zárva. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A szolnoki tszéknél Schwartz Ignác turkevei kereskedő ellen, bej. márc. 8, fsz. márc. 28, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Endrédy Pál dr. — A szatmárnémeti tszéknél Benedek Samu helybeii kereskedő ellen, bej. febr. 27, fsz. márc. 14, csb. Horváth Benő dr., tg. Vajay károly dr. — A tordai tszéknél Lédig József helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 18, fsz. márc. 14, csb. Borzsovay Béla dr., tg. Kiss Albert dr. — A szatmárnémeti tszéknél Rózsa Simon nagybányai kereskedő ellen, bej. febr. 23, fsz. márc. 6, csb. Horváth Benő dr., tg. Stoll Béla. - A budapesti törvényszéknél Szebenyi Gyula hagyatáka ellen, bej. ápr 8, fsz. máj. 6, csb. Afidorffy Károly dr.. tg Kron Kálmán dr. — A nyitrai tszéknél Rosenberg Sándor érsekújvári lakos ellen, bej. jan. ül, fsz. febr. ti, csb. Névery Ignác, tg. Stur Gyula dr. — A nagykanizsai tszéknél Mezey Pál helybeli lakos ellen, bej. márc. 1. fsz. ápr. -i, csb. Szenes Dezső, tg. Bródi Tivadar dr. — A pozsonyi tszéknél Weisz Jakab dunaszerdahelyi kereskedő ellen, bej. febr. 2> . fsz febr. 25, csb. Hajicsek Gyula dr., tg. Pirk Flóris. — A kassai tszéknél Schwarcz Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 14, csb. Dubay József, tg. Bersilla Samu. — Az aradi tszéknéi Berger Izidor helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 22, fsz. ápr. 17, csb. Radvány Dezső dr., tg. Szende Tivadar dr. — A budapesti keresk;. és váltótszéknél Medvéi Mór és Társa helybeli cég ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. 18, csb. Szaffka Dénes dr., tg Waigand József dr. Pályázatok : A nagyszebeni tszéknél aljegyzői áll. jan. 2S (9) — A kassai tszéknél aljegyzői áll. jan. B9 I19) A szombathelyi közjegyzői kamaránál a szentgotthárdi közjegyzői áll febr. 5 110' — Ugyanott a németujvári közjegyzői áll. febr. • (10: — A hátszegi jbirósagnál aljegyzői áll. jan. 2H ilOi — A győri tszéknéi aljegyzői áll. jan. 29 (10) — Ugyanott bírói áll. jan. 31 (II). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljek velünk. Másképp azok felkutatásara — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Eger A. D. Blechner — Gaál érk. 3/905. v. sz. a. ea, Istvánffy, n. e. — Déva Sch. Zs. dr. Kohn—Lázár érk. 7,106/904. sz. a. jan. 10 hh. — Hódság L. F. dr. Annau—Karavukova (8,929/903, ea. Hűvös, jan. 17 hh. — Makó K- P. dr. Böngyik—Igaz (417/904. v.) ea. Szalacsy, n. e. Nagyszeben P. J. Préda—Román érk. 7,23<fy904. sz, a. ea. Lehoczky, n. e. — Nyárádszereda V. G. Sándor—Bodoni-ügyben hh, a marosvásárhelyi tszék Ítélete. Egy vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztár ügyésze keres azonnali belépés mellett egy, az összes ügyvédi teendőkbenfői a telekkönyvi ügyekben már jártas bejegyzett jelöltet. Feltételek megállapodás szerint. Cini a kiadhivatalban. Fővárosi és vidéki teljes gyakorlattal biró idősebb ügyvédjelölt keres február elsejére irodát. Románul is tökéletesen beszél. Cime: Baternay Károly dr., Budapest, VII., Ovoda-utca 23. sz. III. em. 23. Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a magyar, német és tót nyelvet érti s irodát önállóan vezetni képes, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. -'•LLAS RÉSZVÉNY r<UWlA&ÁO NYOMDÁJA BUOAPE^TEW.