A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 51. szám - A nemzetközi tengerjogi egyesület 1905. évi liverpooli kongresszusának tárgyalása. A hajótulajdonos felelősségének korlátozásáról. [2. r.]

371 telén hajózásból származó károk tekintetében korlátozta a felelős­séget ; az 19<)0. évi párisi kongresszus pedig azt olyan szerződé­sekre terjesztette ki, amelyeket a hajótulajdonos köt, de a kapitány teljesít. Ezt az 1902. évi hamburgi kongresszus elfo­gadta; a javaslat jelenlegi tormáját — ujabb bővítéssel -- pedig az 1904. évi amsterdani kongresszuson kapta. Ez a jelenlegi javaslat tehát az eredeti javaslattól lényegesen eltér. Figyelmez­tetem kontinentális barátainkat, hogy mi angolok jó nagy lépést tettünk, csakhogy találkozzunk velük, - azzal, hogy az abandon rendszert elfogadtuk, amely ami angol jogunkkal homlokegye­nest ellenkezik. Ne kívánják tőlünk, hogy ilyen revolucionárius javaslatot, mint a mit most tárgyalunk, elfogadjuk, mert ennek az lesz a következménye, hogy az angol parlament elé nem is kerül, hanem térjünk vissza az 1899. évi tervezetre, amely osztatlan tetszésben részesül. Gow Vilmos Union Maríné Insurance Co. Liverpool. Azt kérdezem a javaslat pártolóitól és ellenzőitől, vájjon arra nézve megegyező-e a véleményük, hogy mit kell érteni azon kitétel alatt: «a hajóparancsnok által törvényes köré­ben kötött szerződés« ? E tekintetben sem tisztázódtak a véle­mények s azért én célszerűnek azt tartanám, hogy a kongresz­szus fogadja el a javaslatot, a vitás VI. art. felett pedig a megtartandó diplomáciai értekezlet határozzon. Altalánosságban azt kívánom megjegyezni, hogy a biztosí­tási dijak tekintetében nem igen van oly értelmű ingadozás, a melyet a biztosítandó hajónak nemzeti jeliege idézne elő. Frank Lajos főtitkár. Goii.' ur kérdésére válaszolva előadom, hogy a VI. art szabályozta «szerződések» alatt értendők általában azok, a melyeket a hajóparancsnok a hajótulajdonos vagy ügynöke közreműködése nélkül köt; igy pld. a szükséges hajójavitások, élelmiszerek vásárlása; ezeknek a szerződéseknek megkötését a francia rendszeren alapuló jogrendszerek a hajó parancs­nok törvényes hatáskörébe sorozza. De a VI. art. tovább megy és ez a német jog befolyása, s korlátozza még a felelősséget azon szerződések tekintetében, amelyeket a hajó­tulajdonos kötött, de amelynek teljesítése a hajóparancsnok törvényes kötelessége, ilyen pld. a fuvarozási szerződésből eredő kártérítés. Brandis dr. hamburgi főtörvényszéki biró. Ne erőltessük a dolgot; ha nem megy simán, mi néme­tek nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a német jogból vett intéz­kedések a javaslatban benn maradjanak. Hiszen jól tudjuk azt, hogy a hajóbérleti vagy fuvarozási szerződés oly feltéte­leket foglal magában napjainkban, amelyekkel ugy a hajótulaj­donos, mint a hajóbérlő vagy a fuvarozó a legjobban tudja érdekeit megvédeni. Az a meggyőződésem, hogy a VI. art. tartalmazva, — ez a javaslat törvényerőre nem emelkedhetik s ezért Carver indítványához csatlakozom. Marsden R. G. nemzetközi jogi egyesület. 1862. évben hozott törvényünk a hajótulajdonos felelős­ségét korlátozta; ezt a törvényt nagy harcok előzték meg, amelyeket az akkori kormány vezetett a hajótulajdonosok ellen. Nem tudom, hogy a kormányoknak vájjon ilyen felada­tuk is van, de tény, hogy megtörtént. Nehogy ez újból is meg­történhessék, nézetem szerint a javaslatból mindazt ki kellene hagyni, ami a fennálló jogrendszert sarkaiból kifordítaná. A hajótulajdonos felelősségének kérdése maga is olyan, hogy az még e javaslat elfogadása után is megoldásra vár, mert a javaslat azt meg nem oldja. Ezért ne is siessünk, haladjunk lassan előre, Az én saját külön véleményem az, hogy a hajótulaj­donos teljes kártérítéssel tartozik az alkalmazottai mulasz­tásából eredő károkért. De tartózkodom ezen álláspontom kifejtésétől, mert nem akarok akadályt gördíteni a nemzet­közi egyezmény létrejövetele elé. Mr. Austin Tayloi M. P. Az elnök ur utján azt a kérdést intézem a kontinens jelenlevő képviselőihez, vájjon elfogadják-e a javaslatot, ha az angol törvények és joggyakorlattal ellenkező s itt kifogásolt része kihagyatik1 Frank Lajos: Fontos kérdés, amit Taylor ur feltett. Ugylátom, hogy az esetre, ha a VI. art. kihagyatik, a hajótulajdonos korlátolt felelőssége csak a helytelen hajózás, (improper navigation) okozta károkra vonatkozna, amit pedig mi elegendőnek nem tartunk. Mert hiszem ugyan, hogy a kontinensen is sokan van­nak akik osztják ezt a nézetet. Viszont sok angol hajótulaj­donos a kontinentális jogot tartja kedvezőbbnek. így állván a dolgok, azt hiszem, hogy találni fogunk olyan középutat, amelyen haladva a javaslat egyhangú elfogadása biztositható lesz. Ezért azt ajánlom, függesszük fel a tárgyalást e kérdés felől holnapig, a nyert időközben pedig szűkebb konferenciát tartsunk — magán jellegű pourparler-kat — s a következő napon folytassuk a vitát. (Folyt, köv.) Belföld. A Magyar Jogászegylet e hó 9-diki ülésében V*: >"' elnöklete alatt folytatta a <törvény és biró» visszonyáról megkez­dett vitát, kagaszkodjék-e a bíró szorosan a törvényhez akkor is, midőn nézete szerint ezzel az anyagi igazsággal jut ellentétbe, vagy pedig jogában áll a bírónak a fennálló jogszabályokon magát túltennie; ez a sokat vitatott kérdés, amelynek tárgyalásával a jogászegylet foglalkozott. A mult ülésen Fodor Ármin dr. tábla­bíró és Schaechter Miksa dr. egyetemi magántanár szólaltak fel. Fodor Ármin mindenek előtt a jogszokás és törvény összefügé­séröl szólott és utalt arra, hogy az 1791): XII. t.-c. csakis a tör­vényhozót tekintette hivatottnak a már meghozott jogszabályok magyarázására, vagy megváltoztatására. Viszont az országbírói értekezlet sok kérdésben helyezkedett ellentétbe a törvénynyel. A teljes-ülési jogdöntvények is jogszabályt statuálnak, mert vagy szokásjogot konstatálnak, vagy pedig szokásjog kiinduló pontját képezik. Abban az esetben, midőn az objectív szabály jogérzettel ellenkezik, sohasem szabad a birónak szem elől tévesztenie, hogy ő nem a törvény feleU, hanem a törvény szerint tartozik a konkrét esetről Ítélkezni. A birónak azonban a törvénymagya­rázat terén nemcsak a grammatikai, hanem a logikai módszert is kell követnie és az okos törvénymagyarázat megadja a helyes megoldást és a törvény kijelentéseit a jogérzet kellő kívánalmai­val összhangba tudja hozni. A kiterjesztő és megszorító magya­rázatra érdekes példákat hoz fel a végszükség, a jogos védelem és az önsegély kérdésében és végkonkluziója, hogy a konfliktusok esetén általános szabályt a birónak nem lehet adni, mert a bírás­kodás nem tudomány, mely szoros szabályok szerint halad, hanem művészet, amely azt a tehetséget kívánja meg, hogy a biró az adott esetet lássa és a jogszabályt erre igazságosan alkalmazza. Schaechter iMiksa dr., a törvény holt és gyakran ölő betűjé­vel szemben az anyagi igazság megállapítását tartja a biró felada­tának. Csakis a törvénynyel kezében a biró nem képes feladatá­nak megfelelni, mert a valódiság kiderítésére minden eszközzel kell törekednie, midőn az igaz adatoknak igaz mérlegelését esz­közli. Különösen a büntető biró qualitásait fejtegeti és természet­tudományi és történeti alapon kimutatja, hogy minden fejlődés a kiválasztás utján halad, tehát az, hogy hogyan lehet az erősebb cs a legkiválóbb képességű szakembereket a birói teendők ellá­tására megnyerni. Ezzel az elvvel áll ellentétben az esküdtszék rendszere, mely az erősebb szakbírótól a gyengébb laikushoz tér vissza, és a szakértő-kiválasztás helyett a véletlen sorsra bízza a biró kijelölését. Szellemes és érdekes fejtegetéseinek befejezéséül az evolúció legvégső foka gyanánt azt a célt jelöli meg, midőn a judicium szónak kettős értelme : az ítélet és az okosság a biró jogalkalmazásában egyesül és midőn az az igazságosság ideálját a konkrét esetben megvalósítja. Irodalom. A hágai negyedik nemzetközi magánjogi konferencia hata rozatairól.Tanulmány, — irta Tory Gusztáv dr. igazságügyminiszteri tanácsos. Grill Károly. Budapest 1905. Szerző, ki mint .Magyar­ország képviselője a konferencián, egyúttal annak alelnöke is volt, mindenekel őtt beható magyarázattal és tőle megszokott világossággal és alapossággal ismerteti a konferenciák történetét, melyek közül tudvalevőleg az első 1893., a második 1894., a harmadik 1900. és a negyedik 1904-ben tartatott. Áttér azután dolgozatának sajátlagos tárgyára: a negyedik konferencia határoz­mányai tervezeteinek előadására. Az I. tervezet a polgári eljárásra vonatkozó, a II. a t rvényi öröklés és végrendeletekre vonatkozó tör­vények összeütközéséről szóló; a III. a házasságnak a házastársak személyi és vagyoni visszonyaira vonatkozó törvények összeütközé­séről szóló; a IV. a teljes korúak gyámságára és hasonló védelmi intézkedésekre vonatkozó és az V. a csödjogra vonatkozó egyez­ményt tárgyalja. Szerző közli az egyezmények egész szövegét és rövid indokolását. Ezen egyezmények közül az I—IV. alattiakat a konferencián résztvett államok legnagyobb része már aláirta. Magyarország részéről a parlamenti visszonyok miatt ez még nem történhetett meg, mert nálunk a határozmányok becikke­lyezése szükséges. A nemzetközi jogsegély megkönnyítését bizo­nyára mind nagyobb mértékben lesznek hivatva ezen egyezmé­nyek is előmozdítani. s. m. A váltótörvény magyarázata. Irta Köriig Vilmos dr. Grill Károly kiadása Budapest 1906. E kommentár jogászoknak és kereskedőknek gyakorlati útmutatásul kíván szolgálni és ezért könnyen érthető nyelven a törvény sorrendjében magyarázza annak egyes intézkedéseit. Hason rendszerű eddig megjelent hazai kom­mentárok mellett is derekasan megállja helyét, de egyben gya­korlati hasznavehetősége nagyobb az által, hogy a hazai joggya­korlat mellett nagyobb súlyt fektet a német birodalmi judikatu­rára is, mely törvényünk eredetét tekintve, intézkedései és eredeti szellemének megértésére .mondhatni, autoritativ értékkel bir. s. m.

Next

/
Thumbnails
Contents