A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 51. szám - A királyi biróságok öt évi tevékenysége. [2. r.]

368 A JOG sági foszlányokra lesz tépve, — ugy a patrimonialis törvénykezésből is az úrbéri és ebből a mercantil céhtörvénykezés lesz kiváltva. Mindenki fél az állami fennhatóságnak mind tárgytalanabbá váló mindenhatóságától és védekezik ugy a hogy tud, az általa kézhezragadott fenségjogok törmelékeivel. Az iparbiróságok létjogosultsága tehát nem a munkaszerződésben rejlik; nem «Ítélkeznie hanem «uralkodni)) akar; és azért leplezetlenül mint az iparosok anyagi és karérdekcinek megóvására alakult testületek, mint az iparérdekek véd- és dacintézményei szerepelnek. Ugyanezt bizonyítja sülyedésük története is. Az iparszabadsággal az ipartestületek autonómiája is lényegtelen árnyékká válik. A tulajdonképpeni törvénykezés újból a község vagy a helyébe lépett közigazgatási intézményre visszaszáll, — minden tekintet nélkül a jogíönhatóság személyesitőiben történt változásra. Az iparbiráskodásnak ezen visszaszármazása a patrimonialis illetve városi bíráskodás urára vagy rövidebben a földesúrra — keletkezésének logikai következménye. Jellemző ezen későbbi korszakra nézve azon két ellentétes áramlat, melyben az mozog. Az egyik legjobban történelminek nevezhető, amennyiben az iparnak a házi iparból való eredetére támaszkodik. Amint hajdanta az iparosok, mint családtagok, rabszolgák, jobbágyak : a családfő hatalma alatt állottak, — ugy annak helyébe, midőn a család növekvéséből szükségképp íolyó megosztásból — a község alakul: a községi előljáró hatalma lép és ekkép száll át a községek, illetve közigazgatási hatóságokra mint a törvénykezés jogát gyakorlókra. A másik irány az ellenkező túlzásba esik; az ipartestületek érettségéből a legszélsőbb consequentiákat vonja le és a törvénykezést azok kezeibe teszi le. Ez a céhbiróságok, a német ipari választott bíróságok, a francia conseils des proudhommes, az osztrák választottbirói bizottságok és iparbiróságok alapgondolata. Ezen áramlatok mellett érvényesül még az állami ipartörvénykezés birói közegek közbejötte mellett. Ez is sokféle alakzatú és a legkülönfélébb illetékességi határok közt mozog. Es mindezek dacára általános az elégedetlenség mindaddig, amíg az iparosok érdekét szem előtt tartó iparbiróságok, a törvényhozás retortáján keresztül nem mentek. Dr. Révai Lajos. (Befejezése következik.) A királyi biróságok öt évi tevékenysége. Összeállította és commentálta gROSE GYULA hatvani kir. járásbiró, III. A királyi Ítélőtáblák öt évi tevékenységéről összeállított kimutatás szerint az egy évben érkezett ügyek száma átlag 56,064, a befejezett ügyek száma pedig 56,929, amiből a jelenlegi létszámnál (a táblai és tanácselnököt nem számítva) egy biróra átlag 285, egy kezelőre pedig 500 ügy esik. A fegyelmi ügyek száma állandó. Az egy évben érkezeit ügyek száma átlag 276, vagyis az össz-ügyek 05%-a. A polgári rendes perek száma 1903. év óta apadt. Az egy évben érkezett ügyek átlagszáma 39,976 (vagyis az összes ügyek 70-6°/0-a, a befejezett ügyek átlagszáma pedig 40,234. A hátralék 14°/0-ról ll%-ra apadt. A hozott ítéletek száma a befejezett ügyeknek 36 —39%-a. A felebbvitt sommás perek közül a felülvizsgálati ügyek száma folyton emelkedő. Az érkezett ügyek átlagszáma 2,125 vagyis az összes ügyek 4%-a, a befejezett ügyek átlagszáma azonban csak 2,076 és ez némi hátramaradásra vall, ami a íolyamatban maradt ügyek százalékos emelkedésében (14 ről 18'2%-ra) is mutatkozik. Az Ítéletek száma a befejezett ügyeknek átlag 74%-aA felfolyamodási ügyek száma csekély mértékben halad. Az érkezett ügyek átlagszáma 149 (vagyis az össz-ügyek 0 27 °/0-a), a befejezett ügyek átlagszáma pedig 148, ami arra mutat, hogy a hátralékok száma állandó (1904. évben 7% volt). A zsellérperek száma elenyésző csekély. A büntető rendes perek száma 1901. évben apadt, azóta azonban megint emelkedő. Az érkezett ügyek átlagszáma 12,412, vagyis az összes ügyek 224°/0-a, a befejezett ügyek átlagszáma pedig 13,047, mely kedvező szám az 1900. évi nagy előmenetelnek eredménye, mert különben a befejezett ügyek száma az érkezett ügyek száma mögött maradna. A hátralékok száma az egy évben érkezett ügyek 17%-a. A pénzügyi kihágási ügyek száma emelkedő. Az érkezett ügyek átlagszáma 1,107, vagyis az összes ügyek 2%-a, a befejezett ügyek átlagszáma pedig 1,121, az ügyforgalom és tevékenység mérlege tehát egyenlő. A hátralék az egy évben érkezett ügyek 5—7°/0-a. Egészben véve a kir. itélő táblák ügyforgalma az 1900— III. A királyi ítélőtáblák tevékenysége. 1900 évben 1901 évben 1902 évben 1903 évben 1904 évben el. évből folyamatban maradt és folyó évben érkezett befejeztetett és folyamatban maradt % el. évből folyamatban maradt és folyó évben érkezett befejeztetett és folyamatban maradt "!o el. évből folyamatban maradt és folyó évben érkezett befejeztetett és folyamatban maradtj % el. évből folyamatban maradt és folyó évben érkezettj befejeztetett és fo-l lyamatban maradtj % el. évből folyamat-l ban maradt és fo-l lyó évben érkezettj befejeztetett és fo-J lyamatban maradt) °/o Összesen öt év alatt befejeztetett Átlag egy évben befejeztetett 1. Feg filmi ügyek: — 75 257 279 53 84 20 53 2liti 262 57 82 21-3 57 290 278 69 79 239 69 298 315 52 859 18-9 52 272 276 48 85'2 14 1.410 282 2. Pol g. rendes perek:.- — hozott ítéletek száma : 5,395 40,066 40,665 5,696 875 1i _ 5,696 42,635 40,978 6,358 36-5 14-9 6,358 42,52) 42,808 6.071 875 15 6.071 36,953 37,340 5,684 14,096 865 159 39 5,684 36,806 38,388 4,102 13,619 89 11 36 201,174 40,234 3. Fel somm. Keliilvizsg. ügyek: ítéletek száma : 224 1,684 1,672 2311 1.203 88 14 49 236 1,931 1.827 340 1,314 81 18 73 340 2,132 2,096 376 1.504 85 18 71-4 376 2,297 2,226 447 1,607 83-8 15 72-7 447 2,584 2,559 472 1.88* 85 18-2 74 10,380 2,076 3. Fel somm. ibbiitt Perek Felfo'yain- "gyek : 10 136 139 95 157 158 6 963 3 6 ~~6 146 145 7 997 03 7 160 156 11 934 7 11 145 146 10 93 7 444 148 Zsellérperek: 2 13 4 11 266 84 fi 40 « 82 10 4 15 13 6 70 40 6 13 16 3 84 23 3 9 12 0 100 0 92 18 4. Büntető rendes perek: — hozott ítéletek szám;i : 5,163 17,839 21,912 1 090 14,583 956 6 _68 1,090 10,367 9,653 1,804 6,418 84 6 18 70 1.80, 10,877 10,802 1,879 7.989 94 17 70 1,879 11,195 11,407 1,667 8.014 87-7 15 70 1,667 11,782 11,465 1,984 7,961 85 i. 169 6!) 65,239 13,047 5. Pénzügyi kihágások: 155 733 836 52 94 7 52 1.097 972 177 845 16 177 1,097 1,216 58 95 : 53 58 1,327 1.308 77 96-2 57 77 1,281 1,276 82 . 93-8 6-6 5.608 1,121 Összesen: 11.024 61.628 65,507 7,145 90 11-6 7,145 56,493 54,892 8,746 87 -2 13 7 8.74G 57,078 57,358 8,466 87 14'8 8.466 52,243 52,768 7,941 865 153 7,941 52,879 54,122 6,698 88-7 12-65 befejeztetett 284,647| 56,929 érkezett 280.321 56,064 Létszám 1904. évben. 1. jegyző 13, aljegyző 7, összesen tiszt 47. 9. írnok 37. összesen Összesen 970 Elnök 11. 2. Tanácselnök 21. 3. ítélőtáblai biró 201. í. Elnöki 58. 6. Forditó. - 7. Segédhivatali főigazgató 1, segédhivatali 10. Dijnok 29., összesen 113. 11. Ajtónálló 11. 12. Kapus 11. ! titkár. 11. Tanácsjegyző albiró 38, igazgató 11, összesen 12.8. Iroda3. Hivatalszolga 521, összesen 543.