A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 49. szám - A késedelmi kamat kérdéséhez. [5. r.]

196 A JOG A temesvári tábla (1905. évi október hó 23-án, 2,232 905. sz. alatt) következőleg végzett: A tábla a törvényszék végzésének a bűnügyi költségekre vonatkozó felfolyamodással megtámadott részét a B. P. 379. §-ának 4. bekezdése értelmében megváltoztatja, S. János dr. fömagánvádlót a kincstár által előlegezett 15 K. 70 f. bűnügyi költség megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: A B. P. 482. §-a rendelkezik az iránt, hogy ki köteleztessék a büntető eljárás folyamán felmerült költségek viselésére az esetben, ha a bíróság a vádlottat nem mondja ki bűnösnek, vagyis ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette. Akár felmentés, akár megszüntetésről van szó, a B. P. 482. S-ának rendelkezésének előfeltétele az, hogy a bíróság a vádlottat bűnösnek nem találta, e szerint tehát a bűnügyet érdemben elbírálta, melynek folyományaként a közvádló vagy a főmagánvádló pervesztessé vált. Minthogy pedig a bűnösség meg nem állapítása esetén a bűnügyi költségek rendszerint az államkincstárt terhalik és e szabály alól csak akkor van eltérésnek helye, ha a felmentés vagy a megszüntetés oka a főmagánvádló vagy a magáninditvány megtételére jogosult fél eljárásában keresendő, minthogy a jelen esetben a büntető eljárás M. Emanuellel szemben, ennek időközben történt elhalálozása okából, az ügynek érdemi elbírálása nélkül szüntettetett meg és minthogy e szerint S. János dr. főmagánvádló pervesztes félnek nem jelezhető és ugyanőt a büntető eljárás folyamatba tétele körül gondatlanság vagy mulasztás nem terheli, S. János dr. főmagánvádló az államkincstár által előlegezett költségek megtérítésére a B. P. 482. §-a alapján nem kötelezhető. A bizonyítás körébe tartozó ténybeli körülmény, a Bp. valamely szakaszában meghatározott semmisségi okot nem képez. A m. kir. Kúria (1905. november 9-én 8,971/1905. B. sz. a.) lopás büntette és más büntetendő cselekmények miatt vádolt P. Zoltán és társai elleni bűnügyben következő végzést hozott : A semmisségi panasz visszautasittatik. Indokok; A kir. ítélőtábla ítélete ellen, ennek az ítéletnek" az elsőfokban eljárt kir. törvényszéknél történt kihirdetésekor, P. Sámuel vádlott azon kijelentéssel, törvényszakaszra való hivatkozás nélkül, «mert nem bűnös, elitéltetése miatt* jelentett be semmisségi panaszt. Minthogy azonban a bűnösség kérdése miatt a bizonyítás körébe tartozó ténybeli körülmény, a Bp. valamely szakaszában meghatározott semmisségi okot nem képez: ennélfogva a semmisségi panaszt mint törvényszerű semmisségi ok megjelölése nélkül használtat, a Bp. 434-ik §-ának 3-ik bekezdése értelmében, visszautasítani kellett. ban az ügyvédi rendtartás 70. §-ának 3-ik pontja értelmében büntetésül alkalmazott felfüggesztéssel; s azért az előbbi felfüggesztés mely a bűnvádi eljárásban hozott eskudtbirosagi ítélettel kiszabott szabadságvesztés-büntetés időtartamára esik, a fegyelm. bíróság által kiszabott büntetésbe való beszámítás tárgyát nem képezheti. A fegyelmi eljárás elrendelése vagy az elrendelés mellőzése kérdésében hozott fegyelmi bírósági határozat ellen az 1871 : VIII. t.-c. 39. §-a szerint a közvádló felebbezéssel élhet; a mely rendelkezésből következik, hogy ily tárgyú határozat rendelkező része ellen a panaszlottat a felebbezési jog nem illeti meg; annál kevésbbé van tehát helye az indokok elleni felebA m. kir. Kúria (1905. évi november 11-én 516/1905. fegy. sz. a.) Cs. Béla ideigl. nyugdíjazott kir. törvényszéki bíró fegyelmi ügyében következő végzést hozott: Az elsőfokú fegyelmi bíróság végzése helybenhagyatik. Indokok: Az elsőfokú fegyelmi bíróság 1905. szept. 9-én 53. sz. alatt hozott határozatával a panaszlott bíró ellen a fegyelmi eljárást megszüntette, helyesen a fegyelmi eljárás elrendelését mellőzte. A fegyelmi eljárás elrendelése vagy az elrendelés mellőzése kérdésében hozott fegyelmi bírósági határozat ellen az 1871 : VIII. t.-c. 39. §-a szerint a közvádló felebbezéssel élhet, amely rendelkezésből következik, hogy ily tárgyú határozat rendelkező része ellen a panaszlottat a felebbezési jog nem illeti meg; annál kevésbbé van tehát helye az indokok elleni felebbezésnek. Abból a körülményből pedig, hogy a panaszlott ellen hivatali sikkasztás büntette miatt indított ügyében a temesvári kir. törvényszék helyett a szegedi kir. törvényszék küldetett ki, nem következik az, hogy a panaszlott elleni fegyelmi ügyben a temesvári kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága el nem járhatott volna. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Vádlottnak cselekménye a btk. 172. §. második bekezdésé ben foglalt rendelkezés megsértésén felül az ügyvédi rendtartás j 68. ij-ának bj pontjában meghatározott fegyelmi vétség összes alkatelemeit foglalja magában, mihez képest az utóbbi fegyelmi vétség megtorlása miatt külön eljárásnak van helye; vádlottnak az esküdtbíróság ítélete alapján a fegy. bíróság által hozott végzésével az ügyvédség gyakorlatától elrendelt felfüggesztése az esküdtbirósági ítélet folyományát képezi és nem azonos a fegyelmi eljárásban az ügyvédi rendtartás 70 §-ának 3-ik pontja értelmében büntetésül alkalmazott felfüggesztéssel; s azért az előbbi felfüggesztés, mely a bűnvádi eljárásban hozott esküdtbirósági Ítélettel kiszabott szabadságvesztés-büntetés időtartamára esik, a fegyelmi bíróság által kiszabott büntetésbe való beszámítás tárgyát nem képezheti. A m. kir Kúria (1905. november 11-én 404/1905. fegy. sz. a.) K. Ferenc békásmegyeri lakos ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg ítélt: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú ítélete helybenhagyatik indokainál fogva s még azért is, mert a kir. ügyész felebbezésében felhozóttakat illetően, a vádlottra alkalmazott büntetés figyelemmel arra, hogy vádlott a vád tárgyát képező cselekményre nézve nem visszaeső, a vétkesség fokának megfelelő arányban szabatott ki; mert továbbá a vádlott által vitatott elévülés nem forog fenn, minthogy el is tekintve attól, hogy az elévülés a vádlott ellen folyamatban volt bűnvádi eljárás alatt ennek befejezéséig szünetelt, a kir. ügyész a vádlott által 1902. évi aug. hó 5-én elkövetett izgatás alkalmából felmerült fegyelmi vétség miatt 1904. évi március hó 18-án, vagyis az ügyvédi rendtartás 102. §-ban meghatározott két év letelte előtt tett feljelentést; s mert vádlottnak cselekménye a btk. 172. második bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésén felül az ügyvédi rendtartás 68. §-ának b) pontjában meghatározott fegyelmi vétség összes alkatelemeit foglalja magában ; mihez képest az utóbbi fegyelmi vétség megtorlása miatt külön eljárásnak van helye; mert végre vádlottnak az esküdtbíróság ítélete alapján a fegy. bíróság által 477/1904. sz. a. hozott végzésével az ügyvédség gyakorlatától elrendelt felfüggesztése, melyet a m. kir. Kűria kisebb fegyelmi tanácsa 1904. évi június hó 11-én kelt 302 1904. számú végzésével helybenhagyott, az esküdtbirósági itélet folyományát képezi és nem azonos a fegyelmi eljárásKivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A kaposvári tszéknél Mayer Mihály csurgói lakos ellen, bej. dec. 23, fsz. dec. 27, csb. Perczel Ákos, tg. Jünker Elek dr. — A gyulai tszéknél Révész László orosházai szabóiparos ellen, bej. jan. 17, fsz. febr. 3, csb. Madarász Kálmán dr. tg. Perger Elemér dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Stark József helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 28, fsz. jan. 25, csb. Hoselitz Gyula dr., tg. Békésy Ferenc dr. — A nyitrai tszéknél Pálinkás Géza érsekújvári kereskedő ellen, bej. dec. 20, fsz. jan. 5, csb. Névery Ignác, tg. Guth Jenő dr. — A pancsovai tszéknél Bublics Antal helybeli kereskedő ellen bej. jan. 10, fsz. febr. 6, csb. Barak Imre, tg. Marjanovich Pál dr. — A pozsonyi tszéknél Weisz Ignác kereskedő ellen bej. dec. 14, fsz. dec. 20, csb. Polgár Ármin dr., tg. Ejnay Jenő dr. — A pozsonyi tszéknél Albrecht János helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 17, fsz. dec. 20, csb. Polgár Ármin dr., tg. Horváth Árpád dr. — A kecskeméti tszéknél A kecskeméti asztalosmunkások közös termelésére alakult szövetkezet ellen, bej. jan. 22. fsz. febr. 20, csb. Szeles László, tg, Virányi Lajos dr. — A szekszárdi tszéknél Uglár János helybeli lakos ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 25, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Ürffy Gyula dr. — A szombathelyi tszéknél Lang Jenő szentgotthárdi kereskedő ellen, bej. dec. 18, fsz. dec. 20, csb. Brugberger Vince dr., tg. Wiener Károly dr. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljek velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Léva N. I. dr. Nagy—Ihliczki érk. 826/905 sz. a. ea. Vörösmarty, n. e. — Solymosi—Klein érk. 220/905 v. sz. a. ea. Wettstein, n. e. — Holló—Nagy, érk. 2,433/905 sz. a ea. Egry, nov. 14 hh. — Uhnák-Uhnák, érk. 5577/905 sz. a. ea. Jancsik, n. e. — Kemény—Bondor érk. 5710/904 sz. a. ea. Polgár, n. e. — Bencsat—Bynovszki érk. 1368/905 sz a. ea Polgár, n. e. — Szentlőrinc N. J. dr. Balázs—Balázs (8951/904. ea Somogyi) nov. 29 hh. — Újvidék C. A. M. Dronyak—Csurcsin érk. 7745/905. sz. a. ea. Popu, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Dr. Csukási Mór Uj Határidő-Napló == címmel az 1906. évre ügyvédi határidö-naplót szerkesztett, amely a naptári részen kívül a posta- és távírda- díjszabásokat, bélyegés illetéktáblázatot, a magyarországi és ausztriai ügyvédek, közjegyzők, bíróságok, valamint a magyar igazságügyi szervezet teljes névsorát, a nevesebb külföldi ügyvédeket, pontosabb döntvényeket, irománymintákat és kis magyar-német jogi szótárt foglal magában. A hézagpótló kötet 60 iv terjedelemben, kvart-alakban jelent meg s 5 koronáért a szerzőnél (VI., Vörösmarty-utca 64.) és A JOG kiadóhivatalában megrendelhető. PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPEST