A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 46. szám - Széljegyzetek a végrehajtási törvényhez

A JOG 327 Széljegyzetek a végrehajtási törvényhez Irta GRÓSZ MÓR, ügyvédj. Nyitrán. A mélyen tisztelt Szerkesztő Urak szíves engedélyével leszek bátor itt-ott a theoria szempontjából a praxisba vágó néhány érdekesebb jogesetet közölni, — a reá vonatkozó futólagos kommentárral. Jelen jogeset két elvi kijelentést is producált : 1. az egyik kijelentés a végrh. törv. 79. §. és 136. §. közötti ellentétet emeli ki; 2. a másik kijelentés azon jogelvet statuálja, hogy a végrehajtást szenvedő személye, nem azonos a végrehajtást szenvedőnek végrehajtási tömegével. Özv. M. K.-né szül. Lengyel Lucia szilágykrasznai lakosnő ellen, két rendbeli hitelező által foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával, lefoglaltatott végrehajtást szenvedőnek egy birtokvételárból fennmaradó 14,000 K. követelése és ezen követelés a végrehajtást szenvedő adósánál le is tiltatott. E követelés behajtására Sz. D. dr. nyitrai ügyvéd ügygondnokul kirendelteiéit, ki ezen követelés erejéig a zilahi kir. tszéknél, végrehajtást szenvedőnek adósa D. Józsefné, petenyei lakosnő ellen rendes pert inditott a 14,000 K. tőke és jár. iránt; az adós alperes U. Józsefné ellen biztosítási végrehajtást is kért. A végrehajtási zálogjog ezen követelés és jár. erejéig alperes D. Józsefné, petenyei ingatlan birtokára a szilágysomlyói kir. jbiróság mint tkvi hatóság 12,355/903. tkvi sz. végzésével elő is jegyeztetett «özv. M. Károlyné, szül. Lengyel Lucia szilágykrasznai lakosnő végrehajtási tömege* javára és a rendes per ugyanezen tömeg javára fel is jegyeztetett. Ugyanezen özv. M. Károlyné szül. Lengyel Lucia ellen Pál János szatmári lakos 954 K. tőke és jár. iránt végrehajtást kért, a szilágysomlyói kir. jbiróság mint perbíróság 1903. Sp. II. 336/10. sz. végzésével megkereste a tkvi hatóságot a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránt. A tkvi hatóság 2,875/904. tkv. sz. végzésével következően foganatosította a megkeresést : «A szilágysomlyói kir. jbiróság 1903. Sp. II. 336/10. sz. végzése alapján a petenyei 9. és 170. sz. tjkvben özv. M. Károlyné, szül. Lengyel Lucia javára 14,000 K. tőke és jár. erejéig előjegyzett zálogjogra a végrehajtási alzálogjog 954 K. tőke és jár. erejéig Pál János szatmári lakos javára felülkebeleztetni rendeltetiki). E végzés ellen felfolyamodás nyújtatott be, következő indokolással, melylyel álláspontomat kommentáltam: 1. A szilágysomlyói kir. jbiróságnak 1903. Sp. II. 336/10. sz. végzése alapján a végrehajtási alzálogiog bekebelezhető nem volt, mert a végrehajtási alzálogjog csakis a végrh. törv. (1881 : LX. t. c.) 79. §-ában körülirt módon, a kiküldött végrehajtónak megkeresése folytán, a végrehajtási jegyzőkönyv kivonatának hiteles kiadványban való megküldése mellett kebelezhető be és így a 2,875/904. tkvi sz. végzés hatályon kivül helyezendő és a Pál János szatmári lakos javára előjegyzett végrehajtási alzálogjog feltétlenül törlendő. 2. A tkvi rdts 71. §-a értelmében, a bekebelezés vagy előjegyzés csakis a «tiyilvá?ikönyvi előzőn ellen engedhető meg. Már pedig nem özv. M. Károlyné szül. Le?igyel Lucia javára jegyeztetett elő a zálogjog 14,000 K. tőke és jár. erejéig a petenyei 9. és 170. sz. tjkvben a 12,355/903. tkvi sz. végzéssel, valamint a per nem özv. M. Károlyné javára jegyeztetett fel 234/904. tkvi sz. a.; hanem aösv. M. Károlyné szül. Lengyel Lticia végrehajtási tömegen javára, mely tömeg az e célra kirendelt ügygondnok által képviseltetve, külön, sőt özv. M. Károlyné érdekeivel ellentétes érdekű jogalanyt képez és nem azonos özv. M. Károlynéval. Csupán akkor lett volna előjegyezhető az alzálogjog a 12,355/903. tkvi sz. végzéssel 14,000 kor. és jár. erejéig előjegyzett zálogjogra, ha Pál János a végrehajtási tömeggel, jobban mondva velem, mint e tömeg ügygondnokával állott volna jogvisszonyban, de ezen eset elő nem fordult jelenleg. Ha ezen 2,875/904. tkvi sz. a. bekebelezett végrehajtási alzálogjog, mely non existens, nem töröltetik, — a legfurább jogi alakulatok állanak elő. Csak egyet emlitek : Pál János most magára kéri ruháztatni ezen követelést; a kir. járásbíróság, mely nem köteles tudomással birni az általam képviselt tömeg ügyében folyamatos 1903. V. 689. sz végrh. ügyről, melynek 13. sz. végzése ezen 14,000 K. követelés elárvereztetését rendelte már el, a végrh. törv. 123. §-a alapján eleget is tehet. Néhány nap múlva az árverésen megveszi X. vevő ezen előjegyzett 14,000 K. követelést, a kir. jbiróság az 1903. V. 689. sz. ügyben az árverést tudomásul veszi, elrendeli a tulajdonjognak X. vevő javára leendő bekebelezését e követelésre nézve, de nem foganatosítható e megkeresés, mert időközben Pál János javára kebeleztetett be a tulajdonjog ugyanezen jbiróságnak más végzése alapján. Vagy ha Pál János a követelést magára nem is ruháztatja, az X. árverési vevő tulajdonjoga e követelésre Pál János alzálogjogával terhelten lesz csak bekebelezhető. Vagy Pál János rangsorelsőbbségeket engedélyez stb. Minthogy a bekebelezés ab ovo non existens, az feltétlenül törlendő és az előbbi tkvi állapot állítandó helyre, fennmaradván Pál Jánosnak nyitva az ut, a törvényes eljárás segélyével e 14,000 K. követeléshez érdekeltségét megszerezni. A debreceni kir. ítélőtábla 2,404/904. p. sz. a. következő végzést hozott: «A kir. ítélőtábla a kir. jbiróség, mint tkvi hatóság végzését megváltoztatja, a szilágysomlyói kir. jbiróság 1903. Sp. 366/10. sz. a. kelt végzésében foglalt megkeresés teljesítését megtagadja. Felfolyamodó ügyvéd diját és kiadását képviseltje ellenében 26 K. 30 f.-ben megállapítja*. Indokok : A szilágysomlyói kir. jbiróságnak 1903. Sp. II. 336/10. sz. végzésével a kielégítési végrehajtás, végrehajtást szenvedő ellen, ennek nem ingatlan vagyonára, hanem oly követelésére rendeltetett el, mely követelés harmadik személy ingatlan birtokára előjegyezve van; ennélfogva kétségtelen, hogy ennek a végrehajtást elrendelő végzésnek foganatosítása nem az 1881. évi LX. t.-c. 136. §-a alapján a kir. jbiróság által közvetlenül a tkvi hatósághoz intézett megkeresés utján, hanem az 1881. LX. t.-c. 79. §-ában foglalt jogszabály szerint, a követelésnek a bírósági kiküldött által eszközlendő lefoglalása, — a végrehajtási jkönyv kivonatának hiteles kiadványban a kiküldött által való megküldése mellett, ugyancsak a kiküldött részéről, — közvetlenül a tkvi hatósághoz — intézett megkeresés alapján eszközlendő. Minthogy pedig a szóban forgó és kielégítési alapul kijelölt jelzálogos követelés — ez ideig — az idézett 79. §-ban foglalt jogszabálynak megfelelő módon lefoglalva nincs és minthogy a követelésnek a 79. §. értelmében való lefoglalását — a végrehajtást elrendelő bíróságnak közvetlenül a tkvi hatósághoz intézett megkeresése nem pótolja, ennek a megkeresésnek alapján az alzálogjogot bekebelezni még abban az esetben sem lehetne, ha a megkeresés teljesítését tkvi akadály nem gátolná. Ebben az esetben azonban a megkeresés teljesítését tkvi akadály is gátolja: Ugyanis a szilágysomlyói kir. jbiróságnak 1903. Sp. II. 336/10. sz. végzésével a kielégítési végrh. özv. M. Károlyné szül. Lengyel Lucia ellen arra a követelésre rendeltetett el, melynek erejéig javára a zálogjog a petenyei 9. és 170. sz. tjkvekben foglalt ingatlanokra előjegyezve van. Ámde a petenyei 9. és 170. sz. tjkvekben C. 129. és illetőleg 40. tétel-számai alatt látható bejegyzések szerint a zálogjog nem is özv. M. Károlyné szül. Lengyel Lucia, hanem a M. Károlyné szül. Lengyel Lucia végrehajtási tömege javára van előjegyezve, a C. 133. és illetve 44. tételszám a. a per folyamatban léte pedig Sz. D. mint a nevezett tömeg ügygondnoka kérelmére jegyeztetett fel; következően, minthogy a végrehajtási tömegnek M. Károlynéval való erdekegysége meg ?iem állapitható, sőt az erdekek ellentétessége vélelmezhető, a megkeresést a tkvi rdts 71. §-ában foglalt jogszabálynál fogva sem lehet teljesíteni. . . . Megjegyzem még, hogy bár e felfolyamodásra nem a végreh. tömeg, hanem Pál János adott okot, a kir. ítélőtábla a költségeket mégis a tömeg ellenében és nem Pál János ellenében állapította meg, holott ezen felfolyamodás végreh. ügyből eredt és nem perenkivüli tkvi ügyből és annak dacára, hogy a költségek Pál János ellen kérettek megállapittatni, minthogy a foganatosítás az ő javára, az ő hibás eljárása folytán történt. A költségek 14;000 K. ügyben 26 K. 30 f.-ben állapíttattak meg; ehhez nem kell kommentár. Belföld. A Magyar Jogászegylet ez idei előadásainak sorozatát az egyletnek szombaton, november 4-én, Vécsey Tamás elnöklésével tartott teljes ülésén Imling Konrád dr. kir. ítélőtáblai tanácselnök, a polgári törvénykönyv tervezetének egyik szerkesztője, nyitotta meg, a földbirtok mozgósításáról szóló előadásával. A tudós előadó hatásosan emelte ki a magyar föld nagy gazdasági és nemzeti jelentőségét és azokat a közgazdasági érdekeket, melyek a földbirtok állandóságához fűződnek ; sorra vizsgálja azután azokat a hazai jogintézményeket és reformeszméket. amelyek a földbirtok könnvü