A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 45. szám - A szerb btk. büntetési rendszere

l,so A JOG maradó 9,000 kor.-búl pedig V4 rész, azaz 2,25(1 kor. a vádlottat a dijlevél szerint megilletvén, az ennek levonása után fenmaradó 0,750 kor. panaszosoknak lett volna kifizetendő. Vádlott azonban csak 2,000 koronát fizetett ki panaszosoknak, 7,000 koronát pedig megtartott. H. V. és társai vádlott ellen ezen eljárás miatt az 1874. XXXIV. t.-c. 66. §.-án alapuló panaszeljárást a budapesti kir. törvényszéknél megindították, kérve a törvényszéket, hogy kötelezze a vádlottat arra, hogy miután a 9,000 kor.-ból csak 2,000 kor.-t adott ki, a még hátralékos 7,000 kor.-t fizesse meg. A kir. törvényszék 35,585 1902. sz. határozatával vádlottat 4,750 K. megfizetésére kötelezte, a panasznak ezt meghaladó részével ellenben panaszosokat a dijlevél alapján elutasította. A kir. törvényszék ezen határozatát a bpesti kir. it. tábla 11.010/1802. p. sz. határozatával, a kir. Kúria 6,088/1903. sz. határozatával helybenhagyta. Vádlott ezen határozatnak eleget nem tett, miért a panaszosok a fegyelmi eljárás, majd pedig 1904. május havában sikkasztás büntette miatt a bűnvádi eljárást megindították. Vádlott a fegyelmi eljárás során nyilatkozatot felhívás dacára nem adott, ellenben a tvszéki panaszeljárás folyamán előbb a 33,988/1902. sz október 18-án kelt jkönyvben 3,000 kor.-t ajánl, utóbb azonban a törvényszéki határozat elleni felebbezésben a visszatartott összeg tekintetében védekezésül azt adja elő, hogy öt a dijlevél értelmében az egész 12,' 00, koronának 1 4 része, azaz 3,000, kor. illeti, az ennek levonásával fennmaradó 9,000 K.-ból 3,000 kor.-t a kiskorúak részérc, 2,000 kor.-t a panaszosok részére, összesen tehát 5,000 kor.-t kiadott, az ilykép még fenmaiadó 4,000 kor.-ból levonandó költségjegyzéke címén 2,130 kor. 20 Ali., marad panaszosok javára 1,869 K. 80 fill., kéri, hogy a törvényszék ennek megfizetésére kötelezze, kijelenti, hogy költségjegyzéket panaszosnak nem adott s hogy költségei bíróilag megállapítva nincsenek. Vádlott ezen védekezését a fegyelmi bíróság el nem fogadhatta azért, mert az ügyvédi rdts 48. ij-a kötelességévé teszi az ügyvédnek, hogy az általa a fél megbízása folytán behajtott pénzt a (élnek azonnal kiadja, visszatartási joga tehát az ügyvédnek különösen a bíróilag meg nem állapított költségekre nézve nincs és mitsem változtat e tekintetben a fél által aláirt meghatalmazási blanketta szokásos ellenkező tartalma, mire vádlott hivatkozik. Főleg áll ez jelen esetben, miután vádlott ügyvéd a dijlevél értelmében költségekre sem pernyerés, sem pervesztés esetén igényt nem tarthatott, e mellett a pert befejező egyezségben is kijelenti, hogy költségek megállapítását nem kívánja, vádlott tehát 4,750 kor.-t, saját beismerése alapján azonban csak 1,869 K. 80 f.-t mi különben fegyelmi szempontból teljesen közömbös, jogtalanul megtartott, a hosszú panaszeljárás során is csak burkoltan ajánlkozott egy csekély összeg lefizetésére, de ezt sem a panaszeljárás, sem a fegyelmi eljárás során le nem fizette, de sőt letétbe sem helyezte és csak midőn már a sikkasztás miatti bűnvádi eljárás is folyamatba tétetett, fizetett ki panaszosoknak 5,000 K.-t. Ezen tényállás mellett, minthogy az ügyvédnek ez az eljárása, hogy az ügyfele részére kezeihez befolyt pénzt saját céljaira fordítja, az ügyvédbe a nagy közönség részéről helyezett küzbisalmat mélyen aláássa és az egész ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti és tiszteletre és bizalomra méltatlanná teszi, vádlottat az ügyvédi rendtartás 68. §-ának a) és b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél a fegyelmi bíróság súlyosító körülménynek vette, hogy vádlott a pénzt a mai napig sem fizette vissza, hogy igen nagy összeget tartott jogtalanul vissza, hogy ugy korábban a győri tábla területén, mint utóbb Bpesten több ízben súlyosan és mindig ugyanazonos jellegű fegye Imi vétségért volt és pedig több ízben felfüggesztéssel is megbüntetve, ugy hogy figyelembe véve azt, hogy most is több hasonló fegyelmi sőt büntető ügy van ellene folyamatban, kétségtelen, hogy egy minden izében bűnös és javulásra reményt nem nyújtó egyénnel állunk szemben, ki a letett eskühöz való hitet, az ügyvédbe helyezett bizalmat minden ténykedésében megtámadja, kinek eljárásában határozott rendszeresség észlelhető, ugy, hogy működése egyenesen közveszélyes és vádlott javithatatíansága nyilvánvalóan megállapítható. Miután ezen nagyszámú és nyomatékos súlyosító körülményekkel szemben maga a védelem is csak azt hozhatta fel enyhítő körülményül, hogy vádlott nem kapzsiság és haszonlesésből, hanem gyermekei neveléséhez és tanításához anyagi javak megszerzésének céljából, tehát nemesebb indokból tért a bün útjára, figyelembe venni nem lehetett, annál kevésbbé, mert az ügyvédnek bármely nemes indokból sem szabad ügyfeleinek anyagi kárára és önmagának erkölcsi tönkretételével és az egész ügyvédi kar magasabb érdekeinek veszélyeztetésével az egyenes útról letérnie: ellene a kifejtettek alapján a rendelkező részben megjelölt legsúlyosabb büntetés volt alkalmazandó. A m. kir. Kúria (1905. évi szeptember hó 23-án 382 1905. fegy. sz. a.) következőleg ítéli: Az elsőfokú fegyelmi bíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál a vállalatnak hírlapokra fordított költségei levonandók az üzleti nyers jövedelemből. A közigazgatási biróság (3306/904 P. sz. a.): Panaszos abbeli kérelmének, hogy az értékcsökkenési tartalékalapra fordított összegek, az üzleti veszteséghez hozzáadassanak, illetve a nyers jövedelemből levonassanak, továbbá, hogy az újévi ajándékok és hírlapokra fordított költségek az 1901. évi nyereségből levonassanak, helvt kellett adni, mert az a korulmeny, hogy panaszos a gépek,' gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására fordított összegeket a «Törlesztő számlának* nevezett számla javára, a tényleg szükségessé vált beruházásokat pedig a mondott számla terhére könyvelte el, panaszost az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §-ának, 6. pontjában biztosított igényétől annál kevésbbé foszthatja meg, mert a leirt összegek ezen könyvelési módszer mellett is az adómentes tartalékba kerülnek és ellenőrizhető az, hogy a leírás beruházásokra fordittatik-e vagy sem ; már pedig a hivatkozott törvénynek az a kifejezett célja, hogy az értékcsökkenési alapra fordított összegek, addig, míg ezen rendeltetésüktől el nem vonattak, adóztatás alá ne kerüljenek; és mert az iránt kétség nem lehet, hogy azok a társadalmi szokások által mintegy parancsolólag megkövetelt és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak nem közgyűlése, hanem igazgatósága által az év folyamán kisebb szolgálatokat teljesítő egyéneknek — saját hatáskörében — adott apróbb újévi ajándékok a vállalat elutasithatatlan érdekében tett — tehát tényleg üzleti kiadás természetével bíróköltségeket képeznek ; ugyanilyen üzleti kiadás természetével bíró költségeknek kellett a hírlapokra fordított összegeket is tekinteni, mert a nyilvános számadású vállalatok és különösen as iparcikkek előállításával foglalkozó gyári vállalatok szükségkép utalva vannak arra, hogy a hírlapoknak nemcsak az árak hullámzásaira befolyással bíró általános politikai rovatait, hanem manapság csaknem minden politikai lap által vezetett közgazdasági rovatait is élénk figyelemmel kisérjék. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök.: A pécsi tszéknél Deutsch Vilmos mohácsi kereskedő ellen, bej. dec. 7, fsz. dec. 16, csb. Szommer Béla, tg Raics Lázár dr. — A zombori tszéknél Guszmann Lajos óverbászi kereskedő ellen, bej. nov. 22, fsz. dec. 13, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Göttche Frigyes dr. — A veszprémi tszéknél Cziffer Sándor pápai cég ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 16, csb. Misley Sándor dr., tg. Berger Ernő dr. — A szombathelyi tszéknél Krausz Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 30, fsz. dec 13, csb. Prugberger Vince dr., tg. Weder Gyula dr. — Az újvidéki tszéknél Atanaczkovits Sztankó helybeli lakos ellen, bej. jan. lti, fsz. jan. 26, csb. Szabó Imre, tg Ballá Emil dr. — A gyulafehérvári tszéknél Ascher Izsák cipőgyára na^yenyedi cég ellen, bej. dec. 9, fsz. dec. 14, csb. Balló Lázár, tg Jeney Elek dr. Pályázatok : A zombori tszéknél aljegyzői áll. nov. 12 (248). — A nagyenyedi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 12 (248). — A fehértemplomi ügyészségnél alügyészi áll. nov. 15 (250). — A szolnoki tszéknél aljegyzői áll. nov. 15 (250). — A nyitrai jbiróságnál albirói áll. nov. 13 (249) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatásara — sajnálatunkra — nem vállalkozliahmk. Alsókubin M. F. dr. Djezska—Djezska (3.Ü41/904, ea. Balázsovits) október 2(1 hh. — Apatin G- L. dr. Gráber—Kincstár érk. 4,978/905, p. sz. a. ea. Lampl, n. e. (Kir. Tábla). — Dárda N. J. dr. Tóth-Gremer ((,618/904, p. sz. ea. Lábán) október 29 hh. -- Miskolc H. G. dr. Giosz-Temesvár (3,353/904, p. sz. ea. Illés R.) november 2. hh. — Sátoraljaújhely R. J. dr. Dick—Leichtman (1,680 90L v. ea. Sarlay) október 27 hh. - Szászrégen Ch. A. dr. Nucz—jjnkelnk (2,826/90í, p. sz. ea. Debreczenyi) okt. 24 mv. —Veszprém K. J. dr Jáger Paal (2.465/904. p. sz. ea. Fráter) okt. 2o. m v. A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet. m. tanár és jogakad. nyilv. r. tanár. Ára fűzve 16 korona, diszes kötésben 18 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nél külözhetetlen Minden könyvkereskedésben kapható A pénz előleges beküldése esetén frankó küldi az alólirt kiadó • Sziklai Henrik könyvkereskedő Eperjesen. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. V., Kálmán-utca 16. PA1XA6 RÉ8ZVÉN* TÁRSASÁG NrOVOÁJA BUOAPtóT Stiller Mór dr. V., Rudoií raitpi-rt A