A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 42. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. [?r.] - A Btk. 391 §-ához

A JOG 295 alakján jogsérelem ki van zárva, éppen az eljárás véglegezésénck gyorsítását Célozza, ezért» stb. Felhoztam ezt az esetet, hogy jogásztársaim figyelmét reá irányítsam azért, mert a jog terén egy elhanyagolt szakma a hagyatéki eljárás irodalmi művelése. Pedig itt is, mint másutt igen sok a javitani és megszívlelni való. Irta ADMETO GÉZA dr., budapesti ügyved, volt jogtanár. Y/' (Folytatás.*) A birói függetlenség az alkotmányosság és a jogállam követelménye, de e birói függetlenség alatt nemcsak oly birói működést értünk, mely a hatalom egyenes parancsától mentesítve van, hanem oly, mindenféle más befolyástól ment működést értünk, mely a konkrét esetben hozott ítéletével oly jogot alkalmaz, mely az állami és egyéni egoismust lehetőleg legigazságosabban és leghumanusabban kiegyenlíti és különösen nincs elfogulva az állami egoismus által, mely őt az egyéni egoismus iránt teljesen érzéketlenné teszi. A hivatalnokbiróság főjellegzetes vonása, hogy az állami egoismus által teljesen el van fogulva és csak az állami egoismus érdekeit becsüli és méltányolja, minélfogva a hivatalnokbiróság függetlensége meglehetősen illusorius. A hivatalnokbiróság csak a polgárokkal, a jogkeresőkkel szemben független, nemcsak azért, mert a polgároktól mit sem remélhet és a polgároktól nincs oka félnie, mivel még függetlenségének kétségbe vonása is tilos — ez napjainkban is még gyakran előforduló tétel, — de különösen azért, mert azóta, hogy a biró mint joggyakornok abba, az élet minden egészséges fuvallatától gondosan óvott zárt testületbe lépett, közte és a valóságos élet, a társadalom, a nép közt az ür mind nagyobbá és nagyobbá vált, minélfogva a birói működés abstractiókon és felsőbirósági tekintélykijelentéseken alapszik. A hatalommal, az állami egoismussal szemben azonban nem független a biró. Az, hogy a biró bizonyos esetek kivételével akarata ellenére át nem helyezhető és elő nem léptethető és hogy szabadságideje törvényileg biztosítva van, még nem teszi őt a hatalommal szemben függetlenné. A biró közvetlen és közvetett főnökétől, a minisztertől, a miniszternél és a minisztériumban befolyásos emberektől függ. Igaz, hogy ez a függőség nem birói működésére, ítélkezésére vonatkozik, hanem személyes visszonyaira, különösen előmene telére és jövő boldogulására, de ez a függőség csak egyik jelensége annak a hivatalnoki szervezetnek, amelyben a biró magasztos hivatását teljesiti. A hivatalnoki szervezet neveli és képezi a birót, minélfogva az a dolog természete szerint beleéli magát a bürokratismusba, a hatalom gondolatvilágába és felfogása elválaszthatatlanul összeforr az állami egoismus felfogásával. Ez adja meg a birói működésnek jellegét és szinét. Ha a hivatalnoki szervezetben felfelé szolgál is a biró, lefelé uralkodik; óriási hatalmáért csak felfelé felelős, de lefelé nem és ez forrása a birói absolutismusnak. Ez a lefelé irányuló absolut birói függetlenségből származó birói absoJutismus mindig az állami egoismus érdekében érvényesül és pedig vagy ugy, hogy az állami egoismus elvi felfogását vagy ugy, hogy az állami egoismus opportunitását szolgálja. Amily könnyen születik meg az elmarasztaló Ítélet, annyi vajúdás közt Iát napvilágot a felmentő Ítélet. A terhelő tanukat alaposan kikérdezi a tárgyalási elnök, nem egyszer faggatja, csakhogy valami terhelőt produkáljon, de mily könnyen, sokszor gyanakvóan bánik a mentő tanukkal s micsoda türelmetlenség vagy figyelmetlenség tapasztalható igen gyakran a védő kérdezésénél, ki meg arra törekszik, hogy mentőtanujával valamit produkálhasson. Bűnvádi perrendtartásunk értelmében a szabály az, hogy a védő letartóztatott védettjével ugy a nyomozat, mint a vizsgálat szakában, ellenőrzés nélkül érintkezhetik, az ellenőrzés pedig a kivétel, amenynyiben az eljárás célja ezt kívánja; tényleg azonban megfordítva áll a dolog, mert a gyakorlatban az ellenőrzés melletti érintkezés a szabály és az ellenőrzés nélküli érintkezés a ritka kivétel, haugyan ilyen kivétel egyáltalán előfordult. Úgyszintén a szabály az, hogy a védő a nyomozati, illetőleg vizsgálati iratokat bármikor betekintheti és csak amennyiben az eljárás célja kivánja, tagadható meg az iratok betekintése; a gyakorlatban azonban szintén megforditva áll a dolog. Ez mind birói absolutismus, mely a megjelölt esetekben az állami egoismus elvi felfogását szolgálja. Bűnvádi perrendtartásunk a közvetlenség és szóbeliség elvén épült fel, minélfogva megengedi, hogy a felebbviteli biró* Előző közlemény a 40-ik számban. ság (kir. ítélőtábla vagy kir. törvényszék) előtt a bizonyítás megismételhető és kiegészíthető; mire nézve szabály, hogy a bizonyítás ismétlése vagy kiegészítése a kir. ítélőtábla előtt történik s csak ha a bizonyításnak a kir. tábla előtt való felvétele nagy nehézséggel járna, történhetik a bizonyitásfelvétel egy biró kiküldése vagy a törvényszék vagy járásbíróság megbízása által. Mégis a legritkább esetekben rendeli el a felebbviteli bíróság a bizonyítás ismétlését vagy kiegészítését és még ritkább esetekben történik a bizonyitásfelvétel a kir. ítélőtábla előtt. Itt a birói absolutismus az állami egoismus opportunitását szolgálja, mivel a bizonyítás ismétlésének vagy kiegészítésének gyakori elrendelése és annak a kir. ítélőtábla előtt való foganatosítása egyrészt nagy költséggel, másrészt nagy időveszteséggel járna és a hátralékok szaporodását idézné elő. Pedig a megfelebbezett ügyek 9/io 'észében szükséges a bizonyítás ismétlése vagy kiegészítése már azért is, mert a bp. 331. §-a szerint a főtárgyalási jegyzőkönyvbe a vallomásoknak csak lényeges tartalma veendő fel. S mennyit lehet vitatkozni a felett, hogy mi a lényeges! A hogyan nálunk a bűnügyek felebbezése kezeltetik, az egyenesen átlyukasztása a közvetlenség és szóbeliség elvének. Az előzetes letartóztatásba helyezés s illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése bűnvádi perrendtartásunk értelmében eléggé megszorító feltételekhez van kötve, de miután egynéhány feltétel igen rugalmas alakban nyert kifejezést, a birói absolutismus e téren nem egyszer aggasztó módon jelentkezik. «A szökéstől tartani lehet» és «az alkalmazandó büntetés előrelátható nagysága* különösen azok a rugalmas kifejezések, melyek alapján az előzetes letartóztatás s illetve vizsgálati fogság elrendeltetik oly esetekben, amikor annak helye nem volna, de az állami egoismus érdeke, hogy a terhelt vagy vádlott kéznél legyen, hogyha mégis elitéltetnék; a biró felfelé való felelőssége pedig ez által megszűnt. Az ellenállhatatlan erő, a fenyegetés, a jogos védelem, a bűnösség felismerésére vonatkozó képesség és más, a beszámítást kizáró vagy csökkentő körülmények mind a legmegszoritóbban magyaráztatnak, mert ez kedvez az állami egoismusnak. Ha pedig a törvény hézagos vagy homályos, a kiegészítés és magyarázat mindig in pejus történik, — példa erre a vasúti sztrájkperek. A birói absolutismus a polgári jogszolgáltatásban is kisért. Igen sok polgári ítélet indokolás helyett kijelentéseket és kinyilatkoztatásokat tartalmaz. Előttünk fekszik egy birói Ítélet; a perben vita tárgyát az képezte, hogy a keresethez B. a. csatolt szerződés alkalmi egyesülés-e vagy közkereseti társaság ? A per folyamán a felek közt e kérdés felett tudományos színvonalon álló vita folyt le, a bíróság ítéletének indokolásában pedig egyszerűen kijelentette, hogy a B. a. szerződés alkalmi egyesülés. Hallottunk egy sommásbirót, ki egy igazolási kérelem feletti tárgyaláson kijelentette, miszerint igazolási kérelemnek elvből nem ad helyet, pedig az igazolás a törvénykezési rendtartás értelmében jogorvoslat s feltételeinek fenforgása esetén annak hely adandó. A házassági bontó és érvénytelenítési perekben kifejlődött birói gyakorlat szinte rálicitál képtelen házassági törvényünkre; a törekvés a házassági visszonyt lehetőleg fentartani, mivel ez az állam érdeke, ez kedvez az állami egoismusnak. A bizonyítékok szabad mérlegelésének modern s liberális elve akárhányszor, bünperben épugy mint polgári perben ugy érvényesül, mintha ez a birói absolutismus törvénybe iktatása lenne. Ezekben csak néhány szemelvényt akartunk fenti állitásunk igaza mellett felhozni, mivel a rendelkezésünkre álló tér nem engedi meg eme nagyfontosságú kérdésnek kimerítő tárgyalását. Mégis azonban, hogy senkise vádolhasson minket igazságtalansággal vagy pedig animositással, — a mi távol áll tőlünk — az alábbiakban egy konkrét esetet akarunk ismertetni, mely klasszikus példája a birói absolutismusnak. (Folyt, köv.) A Btk. 391 §-ához. Irta HALMI BÓDOG, máramarosszigeti tszéki aljegyző. A közokirathamisitás bűntettének alkotó elemét egy olyan hamis közokirat készitése vagy készíttetése képezi, melyből valakinek jogsérelme származik vagy származhatik. A cselekménynek a Btk.-be való elhelyezéséből ítélve, amely azt a vagyon elleni bűncselekmények kategóriájába sorozta, a Csemegi-féle gyönyörű fraseologia dacára ÍÍ jogos az a feltevés, hogy materiális jogsérelem, anyagi joghátrány okozása vagy okozhatásának lehetősége, lebegett a kodifikátornak szemei előtt a törvény megalkotásakor. Ha a közjogi jelég teljes dominálását akarták volna kife-