A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 3. szám - Az osztrák cheque-törvény

12 A JOG rása az ítélethozatalra hivatott bíróságnak ezen törvényszék kebelében levő' más elfogulatlan biráiból leendő megalakulását nem akadályozhatja. Ezeknél fogva a Bp. 29. §. 2-ik pontjának esete nem forogván fenn, a kérelem elutasítandó volt. Ravasz fondorlat okirathamisitás elkövethetése céljából nem képez külön büntetendő cselekményt. Hatosági közeggel szemben egyszerű hazugság nem ravasz fondorlat. Két postautalványon, habár egy időben tett két hamis névaláirás, két rendbeli okirathamisitást képez. (A m. ktr. Kúria 19)4. okt. 27. 8.765. sz. a.) A védjegybitorlás kihágása miatt meginditott bűnvádi ügyekben is a bűnvádi perrendtartásnak a járásbíróság előtti eljárást szabályozó XXIX. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazandók. (A m. kir. Kúria 1904. nov. 2. 7,512. sz a.) Perorvoslat a jogegység érdekében. — Valakinek szolgálatában álló egyén részéről a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolog jogtalan eltulajdonitása által elkövetett, a btkv. 355. g-ában meghatározott sikkasztás, a btkv. 358. tj-ának utolsó bekezdése, illetőleg 343. §-a értelmében csak abban az esetben képez a szolgálatadó indítványára üldözendő bűncselekményt, ha az a szolgálatadó kárára követtetett el, vagyis ha a szolgálatado a sértett fél. Közvetlenül sértett a btkv. 355. §-a alá eső sikasztás esetében az elsikkasztott ingó dolog tulajdonosa lévén, nem magáninditványra, hanem hivatalból üldözendő sikkasztás forog fenn akkor, ha a szolgálatban álló egyén által elsikkasztott dolog nem a szolgálatadó, hanem másnak tulajdonát képezte, nem tévén e részben külömbséget az, hogy a szolgálátadó a sikkasztásból eredő kárt az elsikkasztott dolog tulajdonosának, vagy másnak megtéríteni tartozik. (A m. kir. Kúria 19U4. nov. 9 9,131. sz. a.) Aki figyelmeztetés dacára veszélyes helyre kilép, annak haláláért gondatlanság cimén senki sem felelős. (A m. kir. Kúria 1901. jun. 22. 5,807 sz a.) A B. T. K. 280. í? ában meghatározott büntetési tétel csak akkor alkalmazható, ha az esküdtekhez e szakasz tényálladékára nézve kérdés intéztetett. (A m. kir. Kúria 1901. szept. 22. 7,830. sz. a.) Két-három beadványnak dijért való szerkesztése nem zugirászat. A jogegység érdekében hozott határozat.j (A m kir Kúria 1904. november 16. 9,348/304. sz. a.i Aki haszonélvezeti jog gyakorlása céljából biróilag zárgondnoki kezelés alá adott, de nevére telekkönyvezett ingatlanát felszántja és beveti, nem követ el büntetendő cselekményt. (A m. kir. Kúria 1904. okt. 12. 8,;-;'J4. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Ha Budapest székesfővárosi virilisták választásánál a szavazás befejezte után hal cl valamelyik rendes tagnak megválasztott virilista, ez a körülmény az illetőnek igazolását nem akadályozhatja, és az elhalt helyett póttag hívandó be. (204/1904. K. sz.) Mezőgazdasági szeszgyárba közlekedő fogatok és hajtott állatok hidvámmentcseknek tekintendők. (3,617/1903. K. sz.) Rendezett tanácsú városi és községi árvaszék ülnökének nem kell jogtudományi államvizsgával birni, hanem az egyszerű jogvégzettség is elegendő. (4,434/1903. K. sz.) A közsegélyre szorultak cltemetéséröl a tartózkodási község köteles gondoskodni, s utóbbi az ez által felmerült költség megtéritését az illetőségi községtől nem követelheti. — A sírhely megváltási dij a temetési költségek közzé tartozik (3,965/1903. K. sz.) Kereskedelmi társaság a törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékébe fel nem vehető. (542 1904. K. sz.) Rendezett tanácsú városok jegyzői községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. (1,334/1903. K. sz.) Az a kertész, aki a kert mivelésének, mint személyes és folytonos szolgálatnak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére szerződésileg kötelezi magát, az 1876. évi XIII. törvénycikk 1. is-a értelmében cselédnek tekintendő (3,190/1903. K. sz) Az országos állatvédő egyesület javára tett hagyományok illetékkötelesek. (13,384/903. sz.) A kir. pénzügyigazgatóságnak nincs jogában saját illetékügyi végzéseit megváltoztatni. (15,017/903. sz.) A más telkén épült ház is hásadó alá esik. (18,086/903. sz.) Ha a jogügylet a telekkönyvi átírás után szűnik meg, még akkor is*fentartandó a #/io°/o-^ vételi és a visszatelekkónyvezés után az P/^lo-os bekebelezési illeték, ha a jogügylet bontó feltétel alatt köttetett meg. (11,033/903. sz.) Az illetéki díjjegyzék 89. tételének I. B. a) pontja értelmében járó illeték nem akkor, midőn a részvények kibocsátása elhatároztatott, hanem a részvények kibocsátása előtt bármikot fizethető. (25,839/190,5. P. sz.) Mezőgazdaságban alkalmazott, kizárólag a gazdaság részére dolgozó és iparigazolványnyal nem biró kovács, bognár és kőmives az I. osztálya kereseti adó kivetése szempontjából mezőgazdasági cselédnek tekintendő. (1,317/1904. P. sz.) A vasúti pályatestek adómentesítése és azok után kivetett adók fórlése és visszatérítése ügyében benyújtott panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási biróság nem illetékes. (9,027/1904. P. sz.) Az 'örökösödési ügyekben eljáró községi, illetve körjegyzők a leltári bélyegilleték lerovására személyesen nem kötelezhetők. (31,285/1903. P. sz.) Ideiglenes adóztatásnak csak olyan részvénytársaságnál van helye, amely még 3 év óta nem áll fenn. (5.455/902. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A kaposvári tszéknél Frank Géza helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 8, fsz. febr. 22, csb. Babóchay Jenő dr., tg. Gulyás Aladár dr. — A kaposvári tszéknél Sándor Zsigmond tabi lakos ellen, bej. febr. 20, fsz. márc. 14, csb. Galamb Zoltán, tg. Mészáros János. — A pozsonyi tszéknél Schranz Károly bécsi cégtulajdonos ellen, bej. febr. 28, fsz. márc. l/\ csb. Hajicsek Gyula dr., tg. Lővinger Vilmos dr. — A brassói tszéknél Precup Jenő helybeli lakatosmester ellen, bej. febr. 11, fsz. febr. 21, csb Császár Béla, tg. Popescu Győző —A nyíregyházi tszéknél Wiesner Majer büdszentmihályi kereskedő ellen, bej. febr. 18. fsz. márc. csb. Virányi Dezső dr., tg. Szőnyi Béla dr. — A budapesti kir. tszéknél Klein Ármin hagyatéka ellen, bej. és fsz. márc. 16, csb. Andorffy Károly dr., tg. Markovics Lajos dr. Pályázatok: A kolozsvári ügyészségnél kir. alügyészi áll. jan. 24 (5) — A bánffyhunyadi kir. jbiróságnál albirói áll. jan. 24. (5) — A besztercebányai jbiróságnál albirói áll. jan. 2í. (5,1 — A beregszászi ügyészségnél alügyészi áll jan. 24. (5) •— A pancsovai tszéknél birói áll. jan. 26. (&) — A nyitrai kir. ügyészségnél alügyészi áll. jan 2(j. (7) — A balassagyarmati tszéknél aljegyzői áll. jan 26. (7) A makói jbiróságnál birói áll. jan. 26. (7) — Az aradi közjegyzői kamaránál a vajdahunyadi közjegyzői áll. Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Derecske L. I. dr. Dombi-Béri érk. 8,713/904. sz. a. ea. Zsembery, n. e. — Füredi—Antal érk. 8,765/904. sz. a. ea. Töttössy, n. e. — Eger A. D. dr. Levél ramt. — Erdőd V. J. dr. 2.177/^04 és 4,375/901. n. e. - Miskolc H. G. dr. Szabó - Miklós érk. 10,397/904. p sz. a. ea. Illyés Károly n. e. - 4,611/904. és 2/161 904. n. e. - Nagyszeben B. J. dr. Brockner-Racuciu (679/904, ea. Witt) n. e. — Somorja P. K. dr. Lewald-Varga íl,071/901. v. ea. Ludvig) dec 19. mv. -- Szentlörinc N. J. dr. Körösztös C'zepánecz érk. 8,517/904. sz. a. ea. Stand, n. e. — Zsolna S. I dr. Szukenik b. ü. ujabb száma 9,757/904. ea. Podhorányi (régi szám 5,141'90 í | Egy vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztár ügyésze keres azonnali, esetleg január 15-diki belépés mellett egy az összes ügyvédi teendőkben; főleg a telekkönyvi ügyekben már jártas bejegyzett jelöltet feltételek megállapodás szerint. Cim a kiadó hivatalban. Jogilag képzett, különösen a telekkönyvi és hagyatéki ügyekben jártas, nős egyén, nagyobb ügyvédi v. közjegyzői irodában keres alkalmazást. T. J. Budapest, II., Marczibányi-tér 14. Közjegyzőjelöltnek ajánlkozik a fővárosba vagy nagyobb vidéki városba doktor juris, teljes ügyvédjelölti gyakorlattal. Cime a kiadóhivatalban. Dr. Juris ügyvédjelölt, egyévi praxissal, ügyvédjelölti állást keres Nem annyira nagy fizetést igényel, mint inkább praxist kivan szerezni. v Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsai, útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr. »yanis V., Kálmán-utca 1G. v P„H^I«- „I 1 •. vetése KteZvÍKV r*MM»0 NYOMDÁJA b.X.APíSTBc V., Rudolf-rakpart 3. ;Z,eté!;e vetkezik,