A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 41. szám - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [3. r.]

292 A JOG világos, hogy ez nem lehet az ideál. Mert a jó viselkedésű gyermek is épp annyiszor szorul buzdító szavakra, mint a rosszul viselkedő korholásra. Ritka eset, hogy Indianopolisban egy és ugyanazon személy — férfi vagy nő - több mint 3 gyermekkel terheltetnék. És mert az önkéntesek száma oiy nagy, mindig lehet a gyermeket hason vallású gyámra bizni, vagy valakire, aki ezt a gyermeket legjobban érti. Nem előnyösebb-e ezen eljárás annál, mely a gyermeket egyszerűen a kerületi hivatalos gyámnak átutalja ? A főgyám feladata az önkéntes gyámokkal megismerkedni, minden ügyet áttanulmányozni és a bírónak azon önkéntes gyámot javaslatba hozni, aki legalkalmasabbnak látszik a gyermek gondozására. Az önkéntesek a főgyámnak havi jelentést terjesztenek be, ők viszont hetenkint jelentést kapnak azon személy részéről, akinek gondjára lett bizva a gyermek. Az ellenőrzés — a számos önkénles közreműködése folytán —- sokkal komolyabb, mint bárhol másutt. Ez az előny nemcsak az ellenőrzés mennyiségében, de minőségében is rejlik. Az önkéntes gyámkodásra vállalkozó férfiak vagy nők a legjobb társadalmi körökből valók; testületük 125 férfi és 12 nőből áll: köztük orvosok, jogászok, lelkészek és üzletemberek. Mind foglalkozással biró egyének, de akik nem annyira elfoglaltak, hogy ne szakithassanak időt a rájuk bizott teendőkre. A gyermekek jól tudják, hogy e gyámok csak kedvtelésből szerepelnek ; tehát egész más érzéssel viseltetnek irányukban, mint a fizetett gyámok iránt. És tényleg az önkéntes gyámok azt a két elemet személyesitik, mely a próbáltatás rendszerét képezi: az erőt és az elnézést. Az erőt, mert a bíróság minden hatalmával vannak felruházva ; az elnézést, mert minden cselekedetük a szeretettől van áthatva. Mindebből pedig két következtetés vonható le. Az első, hogy az intézmény értéke az emberi kezelés módjától függ (humán — touch --Stubbs indianopolisi bírónak kedvenc kifejezése) ; ez a helyes kezelés és tapintatnak kérdése. Ahol ezek hiányzanak, az egész rendszer puszta komédiává fajul. Bármilyenek legyenek a végrehajtási szervek, — kell, hogy e rendszer élénk érdeklődéssel, humanitással, értelemmel és szeretettel alkalmaztassák. Hogy ezekre szert tehessünk, az önkéntes munkának társulnia kell az állandóan fizetett munkával. Csak igy kerülhető el a routin és a felületesség. Épp oly fontos a második következtetés. Ha jó munka csak ott végezhető, ahol az emberi értelmesség közreműködik, akkor épp oly igaz, hogy e munka nem lehet teljes, ahol nem létezik ez a rendszer. Ez pedig nem áll pusztán abból, hogy minden szükséges tisztség be legyen töltve és minden állás elfoglalva, de annak a művészetéből is, hogy megértessék és alkalmaztassák s k'sérleti rendszernek két alapvető elve: az igazság és a jóinrJhlat, (elémance). Ezek egyike sem mellőzhető és ahol az egyik a másik rovására mellőztetett, a rendszer maga viselte a kárát. A kegyelet szelleme ez, szentesítve a törvény által. Eddigelé a bíróságok csak a megtorlás eszközei voltak. Ma már felismerték, hogy a jóindulat a legjobb igazságszolgáltatás lehet. Eddigelé a törvény csak rideg volt és nem érdeklődött a könyörületesség iránti hivatásával. A philantropikus munka hiánya folytán minden paralisáltatott ; mert ha szüksége forgott fenn ezen önkéntes közreműködésnek, nem állott rendelkezésre az erre szükséges személyzet. A «jog védő- egyesületeknek vagyontalanok részére* vidéken való megalakítása tárgyában az igazságügyminiszter a következő leiratot intézte az ügyvédi kamarákhoz: A 'Jogvédő-egyesület vagyontalanok részére* alapszabályai szerint célul azt tiizte ki, hogy vagyontalanok részére az élet minden visszonyaira vonatkozó ingyenes jogsegélyt és jogvédelmet nyújtson. Ez az egyesület a székesfővárosban már kilencedik éve működik és arra törekszik, hogy az ingyenes jogvédelmet országosan szervezze és ebből a célból minden ügyvédi kamarai székhelyen ily jogvédő-egyesületet létesítsen. Ennek a célnak megvalósítása érdekében a nevezett egyesület a m. kir. belügyminiszter úrtól az országos szegényalapból nagyobb összegű segély kiutalványozását kérelmezte. A m. kir. belügyminiszter ur nézete szerint a folyamodó egyesület működésével csupán egyes szegények ügyét mozditja elő, az általános szegényügyet, mint ilyet, nem szolgálja. A kérelem elbirálhatása érdekében felhivom a Kamarát, tegyen hozzám véleményes jelentést arra vonatkozólag, hogy a vidéki egyesületek megalakítása és sikeres működése remélhető-e ? A vidéki egyesületek működése az által, hogy egyeseknek jogvédelmet nyújtana, az általános szegényügy javára szolgálna-e r És ebben a részben, t. i. a szegényügy érdekében hézagpótlónak volna-e tekinthető r Ezen tárgyban a szabadkai ügyvédi kamara az igazságügyminiszterhez a következő felterjesztést intézte: A vidéki jogvédő egyesületek megalakítása és sikeres működése alaposan remélhető s a vidéki egyesületek működése azzai, hogy egyeseknek jogvédelmet nyújtana, az általános szegényügy javára szolgálna-e ? És ebben a részben, t. i. a szegényügy érdekében hézag pótló lenne. Az ügyvédi kamarák évi kimutatásai igazolják, hogy az ügyvédi kar a pártfogóság és a hivatalból való védelem terén évről-évre szinte geometriai arányokban szaporodó munkásságot fejt ki. De nem szenved kétséget, hogy a vagyontalan egyéneknek nemcsak a polgári birqság elé tartozó magánjogi vitájuk és a büntető biró elé tartozó delictumuk van, hanem azok a legváltozatosabb kérdésekben, katonai, iparügyi, kihágási, házassági, mezőrendőri stb. ügyekben is jogsegélyre szorulnak. A törvény nemtudásával senki sem védekezhetik ugyan, ámde a népiskoláinkban oktatást adnak az éjszaki sarkcsillagról is, holott a földi életvisszonyok mindennapi kívánalmai felől absolut tájékozatlanságban tartják a fiatal nemzedéket. Az ügyvédi kar általán ösmert buzgalommal látja el a vagyontalanok törvényszabta jogvédelmét, ámde az ügyvédség kereseti visszonyai sürgető szükséggé teszik, hogy az ingyenes jogvédelem terén az önfeláldozásában mértéket tartson. A társadalmi törekvések és kívánalmak eligazodása teremtette meg Németországban az Arbeiter-Secretariatokat, amelyek voltaképp munkásközvetitő intézeteknek terveztettek és a fejlődő élet hamarosan jogvédő-egyesületeket teremtett belőlük. Ezeknek az Arbeiter Secretai iátoknak az ügyforgalmát egyharmad részében általános magánjogi és bár ennél jóval kisebb, mégis elég jelentős részében büntetőjogi esetek szolgáltatják. Az ArbeilerSecretariatokon kivül a Volksbureauk is az ingyenes jogvédelem célját szolgálják és kivülök még számos Rechtsschutzstelle is működik Németországban, valamennyi a magánjogi esetekben való tanácsadással is a többi között. De hogy a hasonló célú intézetek számára a hazai talaj is megérett: a fővárosban működőkről nem szólva, felhívjuk a figyelmet a temesvári Néphivatalra, amely — értesülésünk szerint —i a németországi ingyenes jogvédelem intézeteivel teljesen hasonló uton-módon és arányban működik. A hazai kulturállapotokra való tekintettel, kívánatos az ingyenes jogvédelmet egyelőre szorgos, legczélszerüben az ügyvédi kamarák által teljesíthető ellenőrzés alá vetni, hogy a magyar néphivatalok ne fajulhassanak a zugirászat melegágyaivá. Ezen közczél megvalósithatása érdekében valónak tartjuk, hogy a «Jogvédő egyesület vagyontalanok részére» cimü egylet abbeli kérelme teljesíttessék, hogy az országos szegény-alapból segély utalványoztassék ki részére. A m. kir. belügyminiszter urnák az a nézete, hogy az egyesület csupán egyes szegények ügyét mozditja elő, az általános szegényügyet, mint ilyent, nem szolgálja: tarthatatlan. Mi ugy tudjuk, hogy az általános szegényügy az egyes szegények ügyének az összesége. Ha tehát az ingyenes jogvédelem az egyes szegények ügyén lendit, akkor ellentmondást nem tűrő bizonyossággal javul az általános szegényügy, mert a képzelhető legáltalánosabb ügy is részletekből alakul. Ha a belügyminiszter ur azt akarta mondani, hogy az ingyenes jogvédelem szervezésével nem állhatni útját annak, hogy általános szegénység s ennek következéséül általános szegényügy legyen: akkor a belügyminiszter urnák tökéletesen igaza van : De az ingyenes jogvédelem arra a lehetetlenségre, hogy a szegényügyet eltüntesse, nem is vállalkozik ; az a törekvése pedig, hogy a szegényt tanácscsal istápolván, a kenyérkereset rovására eső utánjárás sok időpazarlásától, az állam jogrendében való bizalomvesztéstől s a vele járó, az állami rendre destructiv elégületlenségtől menti meg: az állam részéről mentül hathatósabb segítségre méltán tarthat számot. Közvédők kirendelése. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti kir. ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főtárgyalásokhoz 1905. évi október 2-től november 4-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: Az 1905. október 2-tŐl 9-ig: az 1. főt. tanács mellé: Kun Géza dr., helyetteséül: Ladányi Gyula dr. ; a II. főt. tanács mellé : Laufer József dr., helyetteséül: Láng Gyula dr.; a III főtanács mellé : Maislis Mór dr., helyetteséül : Matt dl Sándor dr. — Az 1905. október 9-től 14 ig: az I. főt. tanács mellé : Markhot Aladár dr., helyetteséül: Marton Henrik dr; a U. főt. tanács mellé: Mendl Arthur dr., helyetteséül: Messinger Simon dr.; a III. főt. tanács mellé: Metzler Gusztáv dr., helyetteséül: Mihalovics Béla dr. — Az 1905. október lő—21-ig : az 1. főt. tanács mellé : Molnár Gyula dr., helyetteséül: Molnár Jenő dr. ; a II. főt. tanács, mellé : Molnár Jenő dr., helyetteséül : Molnár Mór dr.; a III. íöt. tanács mellé: Mózes László dr., helyetteséül: Murányi Ernő dr. - Az 1905. okt. 23—-28-ig: az 1. főt. tanács mellé : Nagel Ferenc dr., helyetteséül : Nagy Dezső dr .• a II. főt. tanács mellé: Nagy Emil dr., helyetteséül: Nagy Sándor dr; a III. főt. tanács mellé; Nemes Bertalan dr., helyetteséül: Neumann Ármin dr. — Az 1905. október 30-tól november 4-ig: az I. főt. tanács mellé: Neumann Árpád dr., helyetteséül: Nemoirth Ernő dr-; a II. főtanács mellé : Német Antal dr., helyetteséül: Nigrinyi György dr, ; a III. főt. tanács mellé: Nyiri István dr., helyetteséül: Oláh Dezső dr. Vidéken nagy irodával biró, vagyonos, előkelő ügyvéd fővárosi irodába társul, esetleg független hatáskörrel irodavezetőül belépne. Ajánlatok «Justitia» alatt a kiadóba kéretnek. Vidéken 19 év óta önállóan működő közjegyzőhelyettes, ki német, román, szerb nyelvjogositványnyal bir, november elsejére hözjegyzöhelyettesi alkalmazást keres. Rácz Bálint. Up, Paulis, Aradmegye. ttezvt*V trCUOÁM =.LK1ÍI>MTEK.