A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 41. szám - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [3. r.]

290 A JOG Belfold. A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlésében foglalkozott dr. Halmai elemér fővárosi ügyvédnek ismert esetével A közgyűlésen Szivák Imre dr. elnökölt, aki beszédében hanysulyozta, hogy dr. Halmai sérelme súlyos megsértése a köz- és védői szabadságnak. Jól tette, —úgymond— Halmai, hogy sérelmével a kamarához fordult. Ugy tudja, hogy Halmai megtette a megtorló lépéseket ezen sérelem miatt ugy birói uton, mint az illető nyomozó közeg felettes hatóságánál. És örvendetesen kell konstatálnunk, hogy a jog uralma máris győzött s ez a győzelem az ügyészi megszüntető végzésben nyilatkozott meg. A magam részéről — folytatta az elnök — megjegyzem, hogy midőn erről a szomorú esetről értesültem, érintkezésbe léptem Lányi igazságügyi ügyvezető miniszterrel, a kit megkértem, hogy a megtorló lépések megtételére utasítsa az illetékes tényezőket. Addig is, mig a megtorló lépéseknek büntető uton is sikere lesz, az ügyvédi kamara feliratilag fordul a képviselőházhoz. Ezt a feliratot a most felolvasandó határozati javaslat szellemében fogjuk majd megfogalmazni. A feliratot én mint képviselő signaturámmal ellátva fogom benyújtani a Házhoz. Baracs Marcell dr., a kamara ügyésze szólalt fel azután. Éles szavakkal Ítélte el a nyomozó hatóságnak Halmaival szemben követett eljárását, amely a védő utján akart terhelő adatokat szerezni a vádlott ellen. Abstract jogvadászok maradnánk, úgymond, ha beérnénk egy elvi tiltakozással, hogy a jog az erőszak elé való. Mi sereget akarunk gyűjteni a jog mögé, hogy a jog hatalma leüthesse a jogtalanság erőszakát. Nem hosszú szónoklatokra gyűltünk tehát össze, hanem hogy hadiszemlét tartsunk: a jog és szabadság elöharcosai felett. Mikor a kormányzat tagadja meg a törvényt: mint egy felülről jövő anarkia fosztja meg a jogrendet; mikor a szabadság nevében hozott törvényeket a szabadság leigázására aljasitják le : mi ügyvédek állunk a szabadság bástyáján ütött résbe, hogy — ha nyomor és szenvedések árán is — de végre is győzzünk a tusán. Gyáván és gyengén sohase fogunk a szabadságnak utat törni, — de bátran és az egyetemes összetartás hatványozó erejével mentve a magunk becsületét, megvédjük a haza becsületét is! Ezen felmagasztositó érzésben egybeforott akaratunknak ünnepélyes tanúságtétele gyanánt, a kamara választmányának megbízásából, elfogadásra ajánlom a következő határozati javaslatot: A m. kir. államrendőrség, mint nyomozó hatóság, az ügyésznek és a vizsgálóbírónak előzetes értesítése nélkül, oly okok alapján, amelyek még valóság esetében sem állapítanák meg bűnnek jogcímét és bűncselekménynek tényálladékát, védőügyvédet gyanúsítottként maga elé idézett, hogy azután őt előzetes letartóztatásba helyezve, nála házkutatást tartson. A kamara a nyomozó közegnek ezt a ténykedését, mint a védelem jogán és függetlenségén és a közszabadságon elkövetett durva erőszakoskodást megbélyegzi s annak szigorú megtoroltatása végett a magyar országgyűlés képviselő házához felir. Az ügyvédi kar tiltakozik az ellen, hogy a szabadság jegyében létrehozott bűnvádi eljárás egyes önkényeskedő közegek kezében a szabadságellenes hatalom eszközévé fajuljon s azon várakozásnak ad kifejezést, hogy a karnak tagjai megbonthatatlan solidaritással fogják megvédelmezni a polgári szabadságot, bárhonnan jövő támadásokkal szem ben. A közgyűlés a kamara választmányát megbízza, hogy jelen határozatát foganatosítsa s azt hozzájárulás és támogatás végett a társkamarákkal is közölje. A nagy tetszéssel és lelkes éljenzéssel fogadott határozati javaslathoz többen szólaltak fel. Burián Béla dr., az ügyvédi kör vál. tagja elfogadta a határozati javaslatot, de azt kevésnek találva, a következő inditványnyal kívánta kibővíteni: A kamara elvárja minden tagjától, hogy Bérezi Béla rendőrtanácsos előtt semmi néven nevezendő ügyvédi funkciót többé teljesíteni nem fog.» Burián Béla dr. indítványához Nagy Emil dr. szólalt fel, ellenezve annak elfogadását, mert a boykottot köztisztviselővel szemben az ügyvédi kar részéről nem tartja megengedhetőnek már a jogkereső közönség szempontjából sem. Baracs Marcell dr. kamarai ügyész szintén ellenezte Burián indítványát. A ügyész határozati javaslatát azután egyhangúlag elfogadták s Burián visszavonta a maga indítványát. A Magyar Jogászegylet választmánya legutóbbi ülésén megállapította az egyesület ez évi munkaprogrammját. Október 22-én ünnepélyes közgyűlést tart az egyesület, melyen a büntető törvénykönyv 25 éves jubileuma alkalmából, az elnökség felkérésére Baumgarten Izidor dr. koronaügyészhelyettes fog előadást tartani. Behatóan fog az egyesület a polgári törvénykönyv tervezetével és az ezzel kapcsolatos magánjogi kérdésekkel foglalkozni. Ez előadások sorozatát Immling Konrád dr. táblai tanácselnök nyitja meg. Ezt követik Nyulászy János dr., Almási Antal dr. és Szladits Károly dr. előadásai. A szerzői jog reformjának kérdését Márton Miksa dr., a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének ügyésze, az egylet megbízása alapján fogja a jogászegylet elé terjeszteni. Tervbe van véve az is, hogy a szeptember hóban tartott börtönügyi kongresszus főbb kérdései, valamint a halálbüntetés kérdése is tárgyalás alá vétessék. Ujitás számba megy, hogy az egyesület ezentúl általánosabb érdekű táigyak szabad és kötetlen alakban való megbeszélését is tervezi. Az első ily eszmecserét Nagy Dezső dr. ügyvéd fogja bevezetni a birói egyeztetés kérdéséről. Zsitvai Leó büntető-törvényszéki elnök indítványára, kinek előadása az egyesület kiadványai közt e napokban jelent meg, a választmány büntetőjogi bizottságot választott, mely a büntető novella előkészítését tűzte ki célul. Az egyidejűleg alkotott magánjogi bizottság pedig különösen a polgári törvénykönyv tervezetével fog foglalkozni. Mint e programmból látható a Magyar Jogászegylet ezidei működésében is céltudatosan igyekszik megfelelni hivatásának. Külföld. Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. A (Folytatás.)* IV. fejezet. A jelen törvény által megengedett intézkedések végrehajtása. 19. §. Minden állami tisztviselő vagy alkalmazott, aki hivatása közben értesül bizonyos tényekről, melyek a gyámtanács közbenjöttét a III. fejezet értelmében indokolttá teszik, köteles a gyámtanácsnak a helységet bejelenteni, ahol a gyermek lakik vagy tartózkodik. Ily bejelentést különben bárki is tehet. 20. §. A gyámtanács és felső gyámtanács kötelesek határozataikat végrehajtani. Szükség esetén igénybe vehető a rendőrség, a hatóságok és a helyi gyámtanácsok közreműködése. 21. §. Egyáltalában nem helyezhetők el a gyermekek másutt, mint oly családban, amelyben mindkét házasfél életben van, kiknek egyike sem haladta tul a 60-ik életkort és 3 gyermeknél többet házuknál tartanak. Rendesen két gyermeknél több nem lesz elhelyezve gy családban, hacsak ezek nem fi- vagy nővérek. A leányok ehelyezhetők özvegyeknél vagy idősehb hajadonoknál. 22. §. A családokban elhelyezett gyermekek feletti felügyelet minden községben egy — vagy ha kell, több — egyik vagy másik nembeli felügyelő gyámra lesz bízva, aki a gyámtanács által vagy saját kebeléből, vagy máshonnan lesz megválasztva. Ha hibák vagy hiányok észleltetnek, vagy ha a gyermek elhelyezése rossznak vélelmeztetik, a felügyelő gyám erről jelentést tesz a gyámtanácsnak, aki a felső gvámtanács döntésére bizza, vájjon eíveendő-e a gyermek azon család köréből, melyben elhelyeztetett és vájjon az más családba, menhelybe vagy nevelőintézetbe elhelyezendő ? Ezen felügyelet nem lesz gyakorolva a 11. §-ban megjelölt társulatok által elhelyezett gyermekek tekintetében, hacsak e társulatok maguk nem kívánják azt. Ha a körülmények a gyermeknek késedelem nélkül való elhelyezését követelik azon családból, melyre bizva volt, a helyi gyámtanács vagy sürgős esetben annak elnöke elhelyezheti a gyermeket ideiglenesen kellő módon, a felső gyámtanács végleges döntéséig. 23. §. A felügyelő gyám indítványára, a gyámtanács vállalkozik a gyermeknek az iskolából való távozása alkalmával egy helyet keresni, hol hasznát vehetik és megköti a szükséges szerződést a felső gyámtanács jóváhagyásának feltétele mellett. V. fejezet. Menhelyek és nevelőintézetek. 24. §. A menhelyek és a jelen törvényben emiitett nevelőintézetek feletti felügyeletet gyakorolja a nevelőintézetek főfelügyelője (inspecteur generál), akit az igazságügyminiszter kinevez. Tartozik legalább egyszer évenkint minden nevelőintézetet személyesen vagy helyettese által, de felelőssége mellett megvizsgálni; továbbá megvizsgáltatja legalább egyszer minden három évben a menhelyeket és meglátogatja a családokat annyiszor ahányszor azt jónak látja. Alkalomadtán megvizsgálja vagy megvizsgáltatja mindama tényeket, melyek az 1. §-ban érintett intézkedések végrehajtását igénylik. Ha azt találja, hogy a gyámtanács e tekintetben mulasztásokat követett el, a kérdést a felső gyámtanács elé viszi a szükséges felvilágosítások kapcsán és egyúttal megteszi a szükséges, el nem halasztható ideiglenes intézkedését. 25. §. Hogy a gyermekek a menhelyekben a jelen törvény értelmében elhelyezhetők legyenek ; e menhelyeknek a hatóság által elismerteknek kell lenniök. Ezt az elismerést a főfelügyelő indítványára nyerik. A vallás- és közoktatási ministerium a menhelyek elismerésére és felügyeletére van hivatva ; jóváhagyja az általános és lényeges intézkedéseket azok berendezése, igazgatása stb. tekintetében. Ellenben az igazságügyminister állapítja meg a minden menhelynek minden gyermek után fizetendő összeget, mely itt a jelen törvény végrehajtása folytán lesz elhelyezve. A megfigyelő intézetek és menhelyek nem lesznek a közjótékonysági intézetekhez csatclva. A tanítás vagy a községi iskolára vagy a menhelyre lesz bizva • utóbbi esetben egyenértékűnek kell lennie a községi iskolákéval. Az iskolából való kilépések esetén, a menhely igazgatóságának feladata a gyermekeket a 23 §-nak megfelelően, a felső gyámtanács jóváhagyásának fentartása mellett, elhelyezni. 26. §. A menhelyek feletti helyi felügyeletet gyakorolja azon község gyámtanácsa, melyben azok elhelyezve vannak. Ha a menhely oktatással is foglalkozik, az e részbeni felügyelet a helyi iskolai hatóságok hatáskörébe tartozik. Ha szükséges, ugy a gyámtanács, mint a főfelügyelő - utóbbi a tanácscsal való értekezés után, — indítványozhatják a vallás- és közoktatásügyi miniszternél az engedély visszavonását, melyben a menhely részesült. 27. §. A nevelőintézetek, melyekben a gyermekek a 11. §•