A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 38. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [3. r.]

152 A JOG Bűnügyekben. A helyi forgalom lebonyolítására alakult villamos vasút r.-t.-nak kalauza a Btkv. 166. §. 2. pontjában körülirt hatósági közeg. A hatósági közeg tettleges bántalmazása a Btkv. 165. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetési módozatainak súlyosabb esetét képezi. Súlyosító körülmény, hogy vádlottak eljárásukkal közbotrányt okoztak, minek folytán őket a többi utasok közbejöttével a villamos kocsiról erővel le kellett szállítani. A pestvidéki kir. törvényszék min büntető bíróság M. J.-t és U. L.-t bűnösöknek kimondja a btkv, 165. §. szerint ugyan büntettet képező, de a 92. §. alkalmazásával, a 20. §. II. kik. 2. tételhez képest minősített hatóság elleni erőszak vétségében, mint a btkv. 70. §. szerinti tetteseket, elkövetve azzal, hogy Budafokon 1U03. aug. 0-én éjjel 11 óra tájt a Budafokról Budapestre indult 22. sz. villamos vasúti kocsira Budafok gyógószertári megállónál felszállva, jegyváltás feletti szóváltással I. J. kalauzt hivatalos szolgálati eljárásában olyképen akadályozták, miként szidalmazások közben a kalauzt 0. L. torkon ragadta, M. J. pedig esernyőjével fenyegetve fejbe ütötte. Ezért a btkv. 165. és 92. §§. alapján, a foganatba vételtől személyenkint 1—1 napi fogházbüntetésre itéli. Indokok: A főtárgyaláson sértett I. J., Budapest—Budafoki helyi érdekű villamos vasúton kalauz, eskü mellett előadta, hogy 1903. aug. 9-én éjjel 10.53 p. indult villamos kocsira Budafok-gyógyszertári megállónál felszálltak a kissé ittas állapotban volt vádlottak; M. J. megfizette az előirt 30 fillér viteldijat, mig U. L. csak 20 fillér adott át, mire ő (J. L.-t minden sértés nélkül figyelmeztette még 10 fillérnek ráfizetésére, de U. L. gorombáskodni kezdett, betyárnak, gazembernek nevezték őt és elcsapatását hangoztatták. M. J. esernyővel őt fejen is ütötte, U. L. pedig őt torkon ragadta. Mellette más utasok is közbeléptek, kikkel szintén összevesztek vádlottak, aztán a közelebbi megállónál eltűntek a kocsiról. Ez esetről a forgalmi telepen még akkor éjjel feljelentést tett... Minthogy a közforgalomban levő vaspályának kalauza, a btkv. 166. §. szerinti hatósági közegnek tekintendő, ezért a törvényszék bizonyítottnak vette sértettnek s tanuknak előadásaival, hogy 1903. évi aug. hó 9-én éjjel Budafokról Budapestre közlekedő 22. sz. villamos kocsin U. L. kevesebbet fizetett viteldíjért az előirt összegnél, tehát a kalauznak kötelessége és igy joga volt a többletnek követelésére, tehát hivatalos szolgálati eljárást teljesített azzal; továbbá, hogy vádlottak egy útszakaszon gorombáskodván a kalauzzal, ezt közforgalmi teendői szabályos végrehajtásában akadályozták, sértettnek és M. A.-nak előadásaival azt is, hogy a hatósági közegnek tekintendő kalauzt hivatalos szolgálati eljárásában vádlottak tettleg is bántalmazták ; végre azt vádlottaknak saját vallomása és tanuk kimondása szerint is, hogy öntudatlan állapotban nem voltak. Ezeknél fogva a törvényszék bűnösöknek mondotta ki M. J. és U. L. vádlottakat a Btkv. 165. §-a alapján, mint a 70 §. szerint tetteseket. De az ugyan büntettet képező cselekményt — súlyosbító körülmény hiányában — vétségnek minősítette a btkv 92. §. alkalmazásával, ezen enyhítő körülményeknek nyomatékánál fogva, hogy büntetlen előéletűek, szesztől hevültek voltak és a kalauznak a támadásukra nem illedelmes viselete miatt felindultan cselekedtek és igy aránylag állapíttatott meg büntetésük. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének a büntetésre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja akként, hogy M. J. és U. L. vádlottak fogházbüntetését három napra felemeli, Indokok: Tekintve, hogy a hatósági közeg tettleges bántalmazása a btkv. 165. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetési módozatainak súlyosabb esetét képezi; tekintve továbbá, hogy súlyosító körülményt képez az is, hogy vádlottak eljárásukkal közbotrányt okoztak, minek folytán őket a többi utasok közbejöttével a villamos kocsiról erővel le kellett szállítani, ezért az elsőbiróság által kiszabott egy napi fogházbüntetés a felhívott enyhítő körülmények mellett is tulenyhének mutatkozván, vádlottak büntetését megfelelően fel kellett emelni. Egyebekben az elsőbiróság ítélete az aoban felhozott indokok alapján, mindazonáltal azzal a helyesbítéssel hagyatott helyben, hogy vádlottak a hatósági közeg elleni erőszakot az által követték el, hogy a kalauzt tettlegesen bántalmazták, nem pedig egyúttal az által is, hogy a kalauzzal szóváltásba elegyedvén, teendőinek végrehajtásában akadályozták. A m. kir. Kúria (1905. ápr. 5-én 3282) A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Vádlottak érdekében a védőjük a kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján azon az okon jelentett be semmiségi panaszt, mert az itélet alapjául szolgáló tett, szerinte, nem állapítja meg a büntetendő cselekmény tényálladékát; ennek a jogi nézetnek támogatására pedig az indokolásban azt hozza fel, hogy a helyi forgalom lebonyolítására alakult villamos vasút részvénytársaságnak kalauza nem tekinthető a btkv. 166. §. 2. pontjában körülirt hatósági közegnek. Minthogy a vád alapjául szolgáló tett, a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tények szerint, a Budapest—Budafok közt közlekedő helyi érdekű villamos vasúton az ennek kezelő személyzetéhez tartozó J. I. kalauz tettleges bántalmazása által akkor követtetett el, mikor a kalaur, mint ilyen, hivatalos eljárásban volt, minthogy a Bp. igának itt fenforgó 4. pontja esetében a 437. §. első bekezdése szerint a kir. Kúria köteles határozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani, a valóknak elfogadott tények folytán pedig a kérdéses vasutat közforgalomban levő vasútnak kell tekinteni, mert azt a vádlottak és velük együtt többen a vádbeli esetkor is mint ilyet használták ; minthogy a btkv. 166. §-ának 2. pontja szerint hatósági közegnek tekintetik a közforgalomban levő vaspályák felügyelő és kezelő személyzete is, a btkv. 165. §-ával szemben nem mondható tehát alaposan, hogy a biróság a büntetőtörvényt tévesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló azt a tettet, mely szerint ugy M. J., valamint U. L. a kalauzt tettleg bántalmazta, bűncselekménynek állapította meg : ezeknél fogva a semmiségi panaszt alaptalannak kellett tekinteni s mint ilyet a Bp. 437. if. negyedik bekezdése szerint el kellett utasítani azért, mert a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok fenforgásának megállapítására alap nincs. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem találtatott. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Steinberger Manó utóda ellen bej. okt. 7, fsz. nov. 7, esb. Szaffka Dénes dr., tg. Szenté Gyula dr. — A budapesti kir. tszéknél Kardos testvérek helybeli cég ellen, bej. dec. 27, fsz. jan. 27, C;,b. Kovách Ödön dr., tg. Szendey Béla dr. — A zimonyi jbiróságnál Radovanovics Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. 4, csb. Belobrk I. dr., tg. Budai A. dr. — A kaposvári tszéknél Kohn Lipót öszödi szatócs ellen, bej. okt. 7, fsz. okt. 17, csb. Galamb Zoltán, tg. Berzsenyi Gerő dr. — Az újvidéki tszéknél Bugarszki M. Pál bácsszenttamási kereskedő ellen, bej. okt. 15, fsz. nov. 10, csb. Rihák Ferenc, tg. Pavlovits Mornir dr. — Az aradi tszéknél Fischer Jeanette helybeli lakos ellen, bej. nov. 13, fsz. dec. 11, csb. Heller Mór dr , tg Heppes Béla dr. Pályázatok: A budapesti keresk. és váltótszéknél albirói áll. szept. 27 (2081 — A nagyváradi kir. ügyészségnél alügyészi áll. szept. 28 (209) — A balassagyarmati tszéknél aljegyzői áll. szept. 29 (210) — A szentgotthárdi jdiróságnál aljegyzői áll. szept' 21) (210). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Alibunár M. Gy. dr. Kempian—Kempian (2,729/904, ea. Vermes) szept. 5. hh. — Békés I. K. 5,807/905, 5,487/903, 5,980/905, n. e. — Varga —Prudel nem érk. — Dárda N. K. dr. A jövő számban. — Eger P. B. dr. Boronyay—Végh. érk. 6,396,905, p. sz. a. ea. Horváth, n. e. Talán két hónap múlva tessék újra kérdezősködni. — Erdőd V. J. dr. 2,477/904. (ea. Avedik) szept. 1. hh. — Kassa K. K. Rosenblum — Eggerer érk. 1,035 905. p. sz. a. ea. Sarlay, n. e. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Konya—Bitay (4,012/904. ea. Mezey) szept. 3. hh. — Baló— Gyenge érk. 7,844/905. p. sz. a. ea. Vörösmarty, n. e. — Miskolc G. S. dr. 16,545. sz. í-7. 1,428-1,430, l,i34, 1,437—1,439 szept. 3 hh. Nezsider V. B. dr. Ebed—Kincstár (3,608/904. ea. Sárói Szabó) szept. 5. hh. — Trencsén S. K. dr. Szkovajsza—Genzsa (2.821/904. ea. Balázsovits) szept. 22. hh. — Vágujhely S. B. dr. Tauber—Tauber 1,620/904. ea. Illyés Károly) szept. 5. hh. A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet. m. tanár és jogakad. nyilv. r. tanár. Ára fűzve 16 korona, diszes kötésben 18 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen Minden könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén frankó küldi az alólirt kiadó Sziklai Henrik könyvkereskedő Eperjesen. Ügyvédjelölt, teljes gyakorlattal, aki a román nyelvet tökéletesen és a német nyelvet is beszéli, vidéki vagy fővárosi jobb irodát keres. Cim : Pap V. Budapest, VI. Kemnitzer-utca 31. II. 8. Ki tudna ügyvédnek letelepedésre alkalmas helyet ajánlani ? Ajánlatok «Hálás 23» jeligével a kiadóhivatalba kéretnek. Amos József pozsonyi kir. közjegyző jelölt (pozsonyi-országút 71. sz.) irodai alkalmazást keres. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsai) jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Dr. Bárdió György kaposvári kir. közjegyző f . évi novem ber l-re állandó helyettest keres. Ajánlatok egye nesen hozzá intézendök . PALLAfi RÉ8ZVÉNVTÁB8A8ÁG NYOMDÁJA EUÜAPEÍT