A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 38. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus

A JOG 265 keserves keresményéhez — bármily csekély összegű is — közigazgatási eljárás esetén az 1898: II. t. c. 72. §•-a értelmében csakis két, érdemben egybehangzó határozat esetében juthat, mig ellenesetben még a harmadik fórum Ítéletére várakozhat, mert a miniszteri rendelet mindent átvett, de az 1893: XVIII. t.-c. 169. f?-át ugy látszik feleslegesnek találta. A közigazgatási bizottság kebelében alakított albizottság, mint felebbviteli fórum is édes-kevés garantiát nyújt arra, hogy a munkás megtalálja a maga igazát. Mert eltekintve attól, hogy az albizottság tagja, a közigazgatási bizottság mai szervezetét tekintve, oly egyén is lehet, akinek semminemű jogi képzettsége nincs, előadó a biióság tagjain kivül álló egyén is lehet, aki ha jó közjogász is, peres kérdésekben teljesen tájékozatlan is lehet; és mig, ha a munkás a s. bíróságoknál perel, felebbezés esetén 3 hivatásos jogász, felülvizsgálat esetén a kir. ítélőtábla vagy Kúria Ítél; addig bármily nagy összegű és complicált munkásügyben a munkás kénytelen a fentebb emiitett módon összeállított 3 tagból álló laikus bizottság ítéletében megnyugodni. A költségekre nézve, ugy a törvény, mint a miniszteri rendelet teljesen mellőzi az 1893 : XVIII. t.-c. 108—115. §§-ait, holott ezek a gyakorlatban nagyon is beváltak; ugy, hogy a közigazgatási hatóságok a sommás biró és minden jogász ember előtt teljesen absurd ítéleteket hoznak a költségek tárgyában. — éppen, mert semmiféle utasításuk nincs. így a cséffai főszolgabiróság 1,631/1 901. sz. a. követkekezőleg ítélt: o^Gécs György és társai munkabérüknek 865 K. 40 f. készpénzben leendő kifizetése iránti keresetükkel elutasittatnak. Styr Dávid köteles három nap különbeni végrehajtás terhe alatt Gécs György és tsai javára 21 mm. 37 kg. első osztályú és 1 mm. 77 kg. másodosztályú gabonát kiadni" Gécs György és tsai kötelesek a kitett idő és végrehajtás terhével Styr Dávid javára 131 K. 74 f. előleget megtéríteni. Gécs György és tsai kötelesek ugyancsak a kitett idő és végrehajtás terhe alatt ugyancsak 33 K. tanuzási költséget egyetemlegesen megfizetni. Indokok: Panaszosok az eljárási költségekben egyetemlegesen marasztalandók voltak, mert annélkül, hogy munkájuk után esedékes részilletményöket munkaadótól kérték volna; annélkül, hogy munkájokból elbocsátva lettek volna és szerződésileg vállalt kötelezettségeiket teljesítették volna, tanuk igazolása szerint is alaptalan panaszukkal az eljárásra okot szolgáltattak s a tanuk kihallgatását is kérték». Békésvármegye közig, bizottsága kebelében megalakított munkásügyi albizottság 1/902. sz. a. következőleg itélt: «Az alsófoku ítélet a munkabér mennyiségének és a Styr Dávidtól felvett előleg visszatérítésének kötelezettségét megállapító részében indokainál fogva helyb^nhagyatik; kötelezi azonban a munkásügyi albizottság Styr Dávid mezőgyári lakost, hogy Gécs György és társai panaszosok részére elsőfokulag megállapított 21 mm. 37 kiló 1 osztályú és 1 mm. 77 kiló II. o. buza munkabér pénzbeli értékét és pedig összesen 303 kor. 02 fillért 3 nap különbeni végrehajtás terhével megfizesse. A felmerült költségek mennyiségének megállapítása tekintetében az elsőfokú ítélet helybenhagyatik, azonban ezen költségek viselésére panaszos munkásokat azon az alapon kötelezi a bizottság, mert ezen költségek panaszos Gécs György és társai által kihallgattatni kért tanuk beidézése és a tárgyaláson való megjelenése által merültek fel.» Végül — bár szerintem kétség sem férhet ahhoz — hogy az 1898:11: t.-c. alapján a közigazgatási hatóság által eldöntött ügyben az 1884: évi XVII. t.-c. 176. § a alapján a határozattal meg nem elégedő fél igényét a törvény rendes utján nem érvényesítheti, mégis — mert a hátszegi kir. járásbíróság 1903. Sp. I. 32/2. sz. a. hozott végzésével Hátszeg város polgármestere által 2,950/1902. sz. a. jogerősen eldöntött munkásügyben az 1893: XVIII. t.-c. 27. §. 1. és 2. pontjai alapján emelt pergátló kifogást elvetette — és ezen végzés ellen a felek megegyezése folytán felfolyamodás nem nyújtathatott be — ezen kérdésre is ki kell terjeszkednem és a bíróság ilyen ügyben nem dönthet a következő indokokból : 1. Az 1884: XVII. t.-c. 17(i. §. alá eső ügyekben az elsőfokú iparhatóság, illetőleg békéltető bizottság minden felebbezés kizárásával dönt; mig az 1898: II. t.-c. 72. §-a alapján eldöntött ügyekben az elsőfokú hatóság ítélete ellen Il-od, sőt Ill-ad fokon is felebbezésnek van helye ; 2. Az 1884: XVII. t.-c. 126. §-a alapján eldöntött ügyekben elsősorban és kivétel nélkül az iparhatóság illetőleg békéltető bizottság bir illetőséggel és ha ez határozatát meghozta, lehet csak a törvény rendes útjára fordulni; mig az 1898: II. t.-c. 72. és illetve 73. § a értelmében vagy a közigazgatási hatóság vagy a járásbíróság illetve törvényszék illetékes elsősorban, aszerint, ha a kár egyénenként 100 koronát nem halad meg, vagy a szerződés formaságai megtartattak, vagy pedig a kár egyenként 100 koronát meghalad vagy az alakszerűségek nem tartattak meg; 3-szor, az 1884: XVII. t.-c. 176. §-a alapján hozott határozatoknak teljesítési határideje H nap, az 1898: II. t.-c 77. § a alapján kibocsátott 1900. évi április 1-iki földmivelésiígyi miniszteri rendelet értelmében 3 nap. 4. lex posterior derogat priori és ha az 1898 : II. t.-c. az eljárás ezen nemét sem említi fel, ugy már ezen oknál lógva sem alkalmazható. Az előadottakkal könnyen igazolható, hogy a munkástörvények a gyakorlatban nem váltak be és revisio alá veendők a következő főbb szempontok figyelembe vételével: 1. a munkásközvetitő intézmény teljes reformálása hiva' tásos jogászok munkásközvetitőként való alkalmazásával: 2. a közigazgatási hatóságok biráskodása munkásperekI ben teljesen mellőzendő; 3. az illetékesség és felebbvitel kérdése teljesen uj és a I sommás eljárás által megállapított gyakorlat figyelembe vételével szabályozandó ; 4. a munkások hátrányára szolgáló törvényes intézkedések lehetőleg mellőzendők; 5. A megbízott jogkörének meghatározása. Belföld. •J A nemzetközi börtönügyi kongresszus. Szept. 6. A börtönügyi kongresszus első szakosztályában, Angyal Pál jogakadémiai tanár előadása alapján, az orgazdaság kérdésével foglalkoztak. A szakosztály az előadói javaslattal szemben kimondta, hogy az orgazdaság a büntető törvénykönyv általános részében szabályozandó. A kérdéshez hozzászóltak Dubois, Pierrantoni, Fentoley, Oberschall Adolf stb. A második szakosztályban, Baumgarten Nándor dr. javaslatára a szakosztály kimondotta, hogy az elítélteket munkaközben ért balesetek esetén vagy az elitélteknek vagy hozzátartozóinak, akiknek eltartásra van joguk, kártalanítást kell nyújtani, ha a munkaképtelenség a szabadulás után is még fennállana. A kérdéshezhozzászólottak Saint Rubin, Gvimanelli, Didion stb. A negyedik szakosztályban, Roftenbillet- Fülöp dr. miniszteri titkár javaslatára kimondották, hogy az elhagyott, valamint elitéltektől szármázó gyermekekről az állam tartozik gondoskodni. Az előadói javaslat többi pontjai helyett elfogadták FtntoLy javaslatát, mely szerint az orgazdaság a lopás elkövetési országától különböző országban is önállóan megbüntethető, ha eddig büntetve nem volt. Azonkívül elfogadták Oberschall Pál javaslatára, hogy a nemzetközi orgazdaság sikeresebb és gyorsabb üldözésére nemzetközi megegyezés létesüljön, hogy az egy országban bíróilag megállapított lopást más országokban, külön felülbírálás nélkül, mint megállapított tényt fogadják cl. Szept. 7. A börtönügyi kongresszus első szakosztályában az esküdtszék reformkéi désével foglalkoztak. A kérdésnek előadója Fayer László volt, a kérdéshez hozzászólottak Pierrantoni, Bőrrel Somié és mások. Hosszas vita után a szakosztály elvetette az elő-, adó részleges javaslatait és azt a kívánságot fejezte ki. hogy a laikus elemnek a bíráskodásban való résztvétele lehetőleg kiterjesztessék. A második szakosztályban, Moravcsik Emil egyetemi tanár és Salgó Jakab dr. előadása alapján a korlátolt beszámithatóságu bűnesetek büntetésével foglalkoztak. A szakosztály az előadó javaslatára elfogadta, hogy az ilyen bűntettesek számára külön elmegyógyintézetet állítsanak fel, melyekben azonban a fegyelem szigorúbb legyen, mint az elmegyógyintézetekben. A harmadik szakosztályban, az alkoholismusnak a leküzdését tárgyalták, kapcsolatban a büntetőjog intézményeivel, és Forell Ágost zürichi tanár előadása alapján azt határozták, hogy a javithatlan alkoholisták számára, akik bűncselekményeket követtek el, külön asilumok állitandók fel. A negyedik szakosztályban, Lukács Adolf egyetemi tanár előadása alapján azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mi történjék azokkal a fiatalkorú bűnösökkel, kik javítóintézetbe nem adhatók. A szakosztály mindenekelőtt Beroffs azon javaslatát fogadta el, hogy fiatalkorú vádlottak fölött külön biróság Ítélkezzen (childrens court). Szept. 8. A börtönügyi kongresszus, ünnep lévén, tanácskozásait nem folytatta, hanem a főváros és a közel vidék fegyintézeteit látogatta meg csoportokra oszolva. Szept. 9. A mai napon a VII. nemzetközi börtönügyi kongresszust berekesztették. A záró ülés az Akadémiában folyt le, a tagok tel-