A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 36. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904- ben. [13. r.] - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [1. r.]

144 A JOG értékesítsék, mert valamely ingó dolognak megvétele vagy egyébkénti megszerzése tárgyilagos kereskedelmi ügyletnek a K. T. 258 §. 1. pontja rendelkezése alapján csakis akkor tekinthető, ha a vétel megkötése idején fenforgó továbbeladási szándék principiális jellegű volt és abban az esetben, ha a vételre a vevőt több egymásután realisálandó szándék vezette, az ügylet jogi természetének megítélésénél mindenesetre az időrendben első sorban megvalósításra kitűzött szándék, nem pedig a távolabbi és mellékjellegü szándék az irányadó. A keresk. eljárás 6. §. 3. pontjának rendelkezése által csakis a kereskedelmi jog értelmében vett és nem egyszersmind a magánjogi elbánás alá eső alkalmi egyesülések részeseinek ezen visszonyból eredő kérdései vannak, tekintet nélkül arra, hogy alperes kereskedő-e vagy sem, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalva. (A m. kir. Kúria 190b. május 17. 873/90*. sz a.) Bűnügyekben. Jogos védelemnek vélt támadással szemben is van helyeA sértett éjszaka jelentette vádlottnak, kivel legjobb egyetértésben élt, hogy az udvarról távozik. Rövid idővel azután sértett visszatérvén, a vádlott a támadt zajra figyelmessé lett s abban a hiszemben, hogy tolvajok járnak az udvaron, fejszét ragadott és sértettet a sötétben leütötte. A Kúria az alsóbiróságokkal szemben, melyek szándékos cselekményt állapítottak meg, vádlottat jogos védelem címén felmentette. A kir. Kúria: (1904. dec. 22. 10,517/904. sz. a.) A vádlott védőjének a Bp. 385. §. I. c.j pontjára alapított semmisségi panasza alaposnak találtatván, annak hely adatik s a Bp. 385. §. I. c.j pontja alapján a 326. §. 3. pontjához képest a 437. §. 3. bekezdése értelmében mindkét alsóbiróság ítélete megsemmissittetik és S. D. vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentetik. Indokok: A kir. tábla másodfokú ítélete ellen a vádlott védője azért használt semmisségi panaszt a Bp. 385. §. I. c.j pontja alapján, mert a bíróság a fenforgó jogos védelmet, mint a cselekmény beszámithatóságát kizáró okot nem vette figyelembe. A kir. tábla valóknak fogadta el, hogy 1902. január 26. éjjel sértett a vádlott udvarában elhelyezett sertéseket őrizvén, éjfél tájban távozásáról értesítette a vádlottat s hogy a vádlott ezután lakásában maradt éjfél után egy óráig, midőn a házának tornácán tyúkjainak lármáját hallotta s tolvajt vagy ragadozó állatot vélvén ott, fejszét vett kezébe s lakásának ajtóját kinyitván, a sötétségben egy emberi alakot vett észre maga előtt, kiben tolvajt, vagy a tornácába betolakodott s ennélfogva ellenséges szándékkal viseltető egyént sejtett s azt, anélkül, hogy tudta volna, miként az a vele legjobb egyetértésben élő sértett, fejszével szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az 20 napnál tovább tartó sérülést szenvedett, sőt bántalmazása következtében egyik szemének látóképességét elvesztette s arca eltorzult. Ezen valóknak elfogadott tényekből a kir. tábla azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlott a vádbeli tettet nem jogos védelmében s nem olyan megzavarodásában követte el, mely a cselekményének beszámithatóságát kizárná. A kir. táblának ez a jogi következtetése azonban téves, mert a dolog természeténél fogva nyilvánvaló, hogy a tornácán keletkezett zajra alvásából felriadt vádlott azért vett kezébe fejszét, mert vagyonát megtámadottnak tartotta s hogy a vagyona ellen intézettnek vélt jogtalan és közvetlen megtámadást elhárítsa ; midőn pedig a késő éjjeli időben, a sötétségben, annak tudatában, hogy M. J. sértett udvarából már korábban eltávozásáról értesítette, ott tehát idegen embernek keresni valója nincsen, a magát fel nem ismertető sértettel találta magát szemben, jogosult volt az a feltevése, hogy a vagyonának megtámadóját a személye ellen intézhető jogtalan és közvetlen megtámadás véghezvitelében megelőznie s ártalmatlanná tennie szükséges, minélfogva a vádlott szándékos cselekménye jogos védelemben elkövetettnek lévén tekintendő, cselekményének beszámithatóságát a Btk. 79. §-ában meghatározott jogos védelem kizárja. Ezek szerint a vádlott védőjének a jogos védelem okából a BP. 385. §. I. c) pontjában meghatározott semmisségi okra alapított semmisségi panasza alapos lévén, annak helyt adni s a rendelkező rész értelmében mindkét alsóbiróság Ítéletét megsemmisíteni, vádlottat a vád alól felmenteni s ekként a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. A zugirászati kihágásra rendelt elzárás tartama két hónapi elzárást meg nem haladhat. A m. kir. Kúria (4,703/905. sz. a.) A semmisségi panasznak helyt adatván, a kir. járásbíróság ítéletének az összbüntetés kiszabására vonatkozó része a Bp. 518. §-a alapján, a Bp. 557. §-ának utolsó bekezdéséhez képest megfelelően alkalmazandó 437. §. harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik és a kir. járásbíróság ítéletében 1—4. tételek alatt megjelölt ítéletek a szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező részeinek hatályon kiviül helyezése mellett, a kir. járásbíróság által az ítéletben felsolt 4 rendbeli zugirászati kihágásért P. A. ellenében összbüntetésként kiszabott elzárás tartama 90 nap helyett két hónapban és 15 napban állapittatik meg. Indokok: Az ügyvédi rendtartás 39. §-át a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t.-c. 5. §-ának 3. pontja hatályában fentartotta s ugyanennek utolsó bekezdése az ügyvédi rendtartás említett szakaszának megsértését, vagyis a zugirászatot kihágásnak minősítette, a felhívott életbeléptetési törvény 12. §-a pedig abban az esetben, ha a zugirászatra szabadságvesztésbüntetés alkalmazásának van helye, a kihágásnak minősített eme cselekményt elzárással rendeli büntetendőnek. Azonban az életbeléptetési törvény a zugirászatra vonatkozóan az elzárás tartamát meg nem határozta, sem pedig az ügyvédi rendtartás 39. §-ában megállapított 3 havi tartam fentartásáról nem rendelkezik, holott a külön törvényekben foglalt vétségekre nézve kimondotta, hogy ezek a külön jogszabályokban megállapított időtartamú fogházzal büntetendők; mindezekből az következik, hogy a zugirászati kihágásra rendelt elzárás tartamára nézve a kbtv. általános szabályai alkalmazandók. Minthogy pedig a kbtkv. 16. §-a szerint a törvényben kihágásnak nyilvánított cselekmény büntetése két hónapi elzárást meg nem haladhat és minthogy bűnhalmazat esetén az összbüntetés kiszabásánál, az elzárás leghosszabb tartama a kbtkv. 29. g-ának aj és 30. §-ának aj pontjaiban foglalt rendelkezés alkalmazásával, a 23. §-ban jelzett megkülönböztetés szerint, jelen esetben tehát tekintettel arra, hogy a zugirászati kihágás megbüntetését a törvény rendeli, legfeljebb 15 nappal hosszabitható meg; a kir. járásbíróság tévesen alkalmazta a törvényt, midőn a 4 rendbeli zugirászati kihágásért összbüntetésként a törvényes mértéket meghaladóan, 90 napi elzárást állapított meg; miért is Ítéletét az összbüntetés kiszabása tekintetében a Bp. 518. §-a aiapján megsemmisíteni és az összbüntetést e törvénynek megfelelően 2 havi és 15 napi időtartamban kiszabni kellett. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Cégek III. osztályú kereseti adója akkor is az üzlet megszűntétől törlendő, ha a cég a kereskedelmi cégjegyzékben a cég megszűnte után fórültetett. (7,224/904; sz.) Kózhatósági őrizet alatt álló fegyverek mindaddig, mig a közhatóságtól át nem vétetnek, fegyveradó alá nem esnek. (659/905. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A zalaegerszegi tszéknél Handley Sándor zalabéri kereskedő ellen, bej szept. ^0, fsz. okt. 20, csb. Sperlágh Géza, tg. Berger Béla dr. — A temesvári tszéknél Szedmák Péter helybeli kereskedő ellen bej, okt. 20, fsz nov. 8, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Deutsch Artúr dr. — A kassai tszékuél Fejes Bertalan volt abaujszántoi gépész javaira, bej. szept. 30, fsz okt. 25 csb. Dubay József, tg. Fóti Adolf dr. — A rózsahegyi tszéknél Klein Simon hagyatéka ellen, bej. szept. 23, fsz. szept. 29, csb. Székely Mikós dr., tg Nikel Jé>zsef, —A budapesti keresk. és váltótszéknél Neumann és Manheim helybeli faárugyár ellen, bej. szept. 18, fsz. okt. 17, csb. Kazacsay Gerő, tg. Svachulay István. — A győri tszéknél Rosenfeld Lina helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 18, csb Proszt János, tg. Perl Gyula dr. — A nagyváradi tszéknél Brückner Testvérek helybeli cég ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 23, csb. Paliánkay Károly, tg. Demetrovits Elek. — A kecskeméti tszéknél Hmizák József, ceglédi elárusító ellen, bej. okt. 5, fsz. okt. 10, csb. Szeless László, tg. Traub József dr. — A pécsi tszéknél Fischer Jozefin helybeli lakos ellen, bej. szept. 25, fsz. okt. 20. csb. Sommer Béla, tg. Ma'.eter László dr. — A zilahi tszéknél Moskovics és Rosen berg, szilágysomlyói cég ellen. bej. szept. 30, fsz. okt. 12, csb. Baráthy Zoltán, tg. Keller Samu dr. Pályázatok : Az alsójárai jbiróságnál albirói áll. szept. 11. (196). — A kaposvári kir. ügyészségnél alügyészi áll. szept. 11. (196.1 — Az aradi tszéknél aljegyzői áll. szept. 15. (198). — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. szept. 15. (198). — A Selmecbányái jbiróságnál albirói áll. szept. 16. (199). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét po?itosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda B. B. Ifj. Tóth Józef b. ü. nem érk. a pécsi tszéktől. — Id. Tóth József b. ü. jött ugyanonnan. 4,646/905. maj. 7,704 905- sz. aaug. 31. elut) — Nagyvárad G. L. dr. Niedermann Művelt uri nők otthona érk. 7,tf 13/905. sz. a. ea. Lallosevits, n. e. — Pécs K. M. dr. Keszler—Hirschfeld ügyről legközelebb. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Ügyvédjelölt háromévi vidéki praxissal és két szigorlattal nagyobb városban (törvényszéki, esetleg táblai székhelyen) azonnal keres alkalmazást. Címe a kiadóhivatalban. Ki tudna ügyvédnek letelepedésre alkalmas helyet ajánlani ? Ajánlatok Hálás 23» jeligével a kiadóhivatalba kéretnek. Alföldi nagy városban 30 év óta fennálló ügyvédi iroda keresztény ügyvédnek eladó. Cim a kiadóhivatalban. Amos József pozsonyi kir. közjegyzőjelölt (pozsonyi-országút 71. sz.) irodai alkalmazást keres. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V- Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3 YOMMU* euOAPtflTeh.