A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 36. szám - A többszörös eladás kérdéséhez. [5. r.]

248 A JOG hatályba léptekor a munka színhelyén meg nem jelent, a mennyiben a munkaadó részéről ellene a idézett törvény végrehajtása tárgyában 2,000/898. eln. sz. a. kiadott rendelet 44. §-a alapján a magyar munkás lakókelye szerint illetékes hatóságoknál emeltetnék panasz, az 1879. évi XL. t.-c. a. 13. £-a irányadó, mely szerint a külföldön elkövetett kihágás miatt büntetésnek nincs helye; amennyiben padig a külföldi hatóság annak megbüntetését vagy kivezetését rendelné el, a kül­földi hatóság ily értelmű megkeresésével szemben az illetékes hatóság által az 1879. évi XL. t.-c. 14 §-a alkalmazandó, mely szerint kihágás miatt kiadatás nem eszközölhető. Budapest, 1899. decenber 22-én, {Ilartóky dr.: Idézett munka 79. oldal.) Az előbbi esetre, hogy t. i. a bíróságok illetékessége is csak akkor megállapítható, ha külföldön teljesítendő munkálatnál a törvény szerint alakszerűségek követelte munkás-szerződés létre nem jött, ideiktatom már a bíróságok által a munkás­ügyekben követett gyakorlat szemlélhetése céljából bő kivonat; ban a gyulai kir. tszék 2,813/1904. P. számú végzését; «Ó Felsége a király nevében! A gyulai kir. tszék Haan Béla ügyvéd által képviselt Majercsik János és Gubis Mihály mun­kás-csapat vezető békéscsabai lakos felperesnek, Sailer Vilmos dr. ügyvéd által képviselt Král Ferenc mérnök kremsieri (Morvaország) lakos alperes ellen 1903. évi december hó 10 ik napján 11,547. B. szám alatt 8,513. K. 60 f. tőke s jár. ír. indított rendes perében az alulírott helyen és időben megtar­tott ülésében következőleg végzett: A kir. tszék alperes illeté­kességi kifogását elveti, stb. Indokok : . Felperes kártérítési keresete ellen alperes azon az alapon élt illetékességi kifogás­sal, hogy ő külföldi lévén, felette a per bírósága személyes illetékességgel nem bír; az 1868: LIV. t.-c. 35. §-ában szabá­lyozott kivételes illetékességnek pedig jelen esetben azért nincs helye, mert a fennforgó esetben csupán ajánlattevésről, illetve ily irányú tudakozódásról lehetne szó; a szerződés közte és felperesek közt létre nem jött, nem pedig különösen Békés­csabán, mint felperesek lakhelyén s mert a szerződésnek külön­ben is nem Békéscsabán, hanem az ország határán kellett volna teljesedésbe menni. Ezzel szemben felperesek az 1898 : II. t.-c. 73., illetve az 1899 :LXI. t.-c. 36. és az 1868: LIV t.-c. 35. §§-ai alap­ján kérték a per bíróságának illetékességét megállapítani, miután a szerződés Békéscsabán jött létre. A kir. tszék az illetékesség elbírálásánál azon körülményt tekintette perdöntőnek, hogy felperesek és alperes közt a munkaszerződés tekinthető-e s ha igen, hol létrejöttnek, mert az kétséget nem szenved, hogy alperes külföldi lévén, az 1868: LIV. t.-c. 36. §-a értelmében felette ezen tszék illeté­kességgel nem bír, s mert az sem szorul bővebb indokolásra, hogy Morvaországban teljesítendő földmunkálatok eszközlése céljából kötött munka-szerződés Morvaországban lévén telje­sítendő, teljesítési hely bíróságának ezen kir. tszék szintén nem lenne tekinthető. Ellenben az esetre, ha megállapítható, hogy felek közt a munka-szerződés létesült s az Békéscsabán jött létre, akkor az 1868 : LIV. t.-c. 35. i?-a alapján ezen bíróság illetékesség is megáll. Nem lévén vitás, hogy jelen esetben felek egymástól távol levén, a megoldandó kérdés az ajánlat és annak elfoga­dása kérdése alapján oldható meg. A valódiság tekintetében nem kifogásolt A) alatti és Békéscsaba község elöljáróságához intézett levél jogi hatályát tekintve, kétségen felül ajánlatnak minősíthető, mert annak tartalmából megállapítható, hogy alperes Békéscsaba községéhez, kit a munkásközvetitésre felkért, komoly szerződéskötési akarattal és szándékkal közölt ajánlatot tett, melyben a tervbe vett szerződés lényeges kellékei (essentialia conventionis) rész­letesen meg voltak állapítva. A kellő módon közölt ajánlatnak pedig jogi hatása az, miként az ajánlatot tevő meghatározott időn belől kötelezve van ajánlatának betartására. Az ajánlattevés azonban még csak egyik része a készülő félben levő szerződésnek, mert ez perfectióra csak akkor jut, ha az ajánlathoz az elfogadás is hozzájárul és ezen elfogadás az ajánlattal formailag megegyez, vagyis létre jön a két félnek egy meghatározott jogi célra irányult akarategyesülése. Nem vitás felek közt, hogy Békéscsaba község 1903. évi május hó 10-ik napján értesítette alperest, hogy a munká­sok a tett ajánlatot elfogadják és a B. E. alatti, valódiság tekin­tetében alperes által kétségbe nem vont sürgönyök bizonyítják, hogy alperes felpereseknek ezen kijelentését tudomásul is vette­Yagvis ez által megállapítható, hogy felperesek és alpe­res közt a célba vett földmunkálatok tekintetében érvényes megegyezés és megállapodás jött létre. iVége következik i. A többszörös eladás kérdéséhez. Irta BALOG ELEMÉR dr. (Folytatás.*) A pactum reservati dominii-t szokásjogunk ismerte és kétség esetében felfüggesztő feltételnek tekinti.24) Egy időben a pactum reservati dominii jelentőségét el nem ismerték. Dt. u. f. XI. k. 164. sz. határozata egyenesen joghatálytalannak mondja. Dt. u. f. XII. k. 51. sz. h. felmentést mond ki a sik­kasztás alól, éppen ez alapon. Ellenben a sikkasztást megálla­pította már a Kúria Dt. III. f. XI. k. 51. sz. esetben, viszont felmentést mondott ki Dt. III. f. XII. k. 56. sz., III. f. XII. k. 81. sz. esetekben : utóbbi eset indoklása ismét magánjogunk önkényes félforgatása, de erről fennebb már szólottunk. Jelesül vádlott, ki a tulajdonjog fenntartásával vett gépet elidegenítette, felmentetett a sikkasztás vádja alól, mivel polgári per utján, a vételár követelése által elismerte az eladó, hogy a vétel tárgya a panaszlott tulajdonába ment át. Érdekes e szerint a kötelmi jogi kereset érvényesítése, a dologi jog elismerése volna, már megint hatályos tulajdonátruházást képezne a nuda emptio. Eladó ellenben eladhatja a dolgot, anélkül, hogy bün­tetésben részesülne, miután a tulajdonjog fenntartásának hatá­lyossága el van ismerve. Különösen részlet-üzleteknél dívik a tulajdonjog fenntartása. A pactum reservati dominii kérdésében fennálló jogunkkal megegyező Tervezetünk álláspontja és a n. p. t. álláspontja is,26) csakhogy Tervezetünk és a n. p. t. sze­rint az eladó elállásra jogosult, ha a vevő a vételár fizetésével késedelembe esik. Tervezetünk még a kikötés hatályosságához megkívánja, hogy OKÍratba legyen foglalva és abban a vételár fizetésének határideje naptár szerint meghatározva. Tervezetünk és a n. p. t. szerint, a pactum reservati dominii nemcsupán dologiogi jelentőséggel bír, hanem kötelmi jogi jelentőséggel is, amennyiben az eladót elállásra jogosítja, ha a vevő a vételár fizetésével késik. A vevő késedelmének előfeltételeire az adós késedelmi előfeltételeire vonatkozó szabályok nyernek alkal­mazást; igy Tervezetünk 1,177 —1,179. §-ai, illetőleg a n. p. t. 284—285. ij-ai, az elállásra vonatkozólag pedig Tervezetünk 1,055—1062. ' §., 1,064., 1,066., 1,069., illetőleg a n. p. t. 346—358. §-ai nyernek alkalmazást. A pactum reservati dominii dologiogi jelentősége abban nyilvánul, hogy kétség esetén a tulajdonátruházás a véLelár megfizetésének halasztó feltételétől függ. A vevőnek időközben a vétel tárgyára vonat­kozó rendelkezései feltétlen csak akkor lesznek hatályossá, ha a vételárat kifizeti, tehát a dolog tulajdonát megszerzi, egyéb­ként a jóhiszemű harmadik személyek védelmére vonatkozó szabályok nyernek itt alkalmazást.20) Hatályossá válik a rendel­kezés akkor is, ha a rendelkező (nem jogosult személy) a tár­gyat vagy a rendelkezési jogot utóbb megszerzi. Ezekben az esetekben, ha egymással ellenkező több rendelkezés történt, csak a korábbi válik hatályossá. Ugyanily intézkedést tartal­maz a n. p. t. 185. II. bekezdése). A pactum reservati dominii-nél a feloldó feltétel alkalmazása csak a legkivételesebb esetekben fordulhat elő; annak határozottan ki kell tűnnie, hogy a felek a tulajdonátruházást a vételárnak az esedékesség időpontjában való meg nem fizetésének feloldó feltétele mellett eszközölték. Térjünk át most az ingó dolgok többszörös eladásának büntethetősége kérdéséről, az ingatlanok többszörös eladása büntethetősége kérdésére. Eleve is jelezzük, hogy büntető tör­vénykönyvünk szerint itt nem lehet büntetni, sőt itt a sikkasz­tásról sem szólhatunk, mert büntető törvénykönyvünk szerint sikkasztás csak ingó dolgon követhető el. Mielőtt azonban szemügyre vennők és birálnók joggyakorlatunkban és az iroda­lomban az ingatlanok többszörös eladásának büntetőjogi minő­sítését, egy kis kitérést engedek meg magamnak, jelesül a német jogra. A német büntető törvénykönyv szerint sem büntethető a többszörös eladás, mert semmiféle bűncselekmény kellékei nem forognak fenn. Az irodalom éppen ezért a kérdéssel nem fog­lalkozik, a judikaturában csupán egy esetet találtam, amely kérdésünkkel kapcsolatos. Hogy a kérdés nem fordul elő, hogy kételyek sem merültek fel, ezek azt igazolják, hogy a *i Előző közlemény a 35-dik számban. '«) 1900. okt. 24. és 30. — 381—382. sz. kúriai határozatok. L. Márkus i. m. 13. k. 19,623-19,624. sz. a.; 1902. dec. 2-i 317. sz. Dt. u. f 18. k. 131 sz. ; u. f. XXI. k. 25. sz., mely utóbbi kifejezetten emliti, hogy a pactum reservati dominii hatályosan érvényesíthető nemcsak a szerződő felek között, hanem harmadik személyekkel szemben is; Dt. u. f. XXIV. k. 353. sz.; u. f. XXVII. k. 71. sz.; Dt. III. foly. II. k 118. sz. ; III. f. IV. k. 162. sz. ; III. f. VII. k. 92. sz.; III. f. XI. k. 2i. sz. ; III. f. XIII. k. 21. sz. ; III. f. XVIII. k. 85. sz.; III. f. XXIV. k. 61 sz III. f. XXV. k. 103 sz. r°) 1,411. §., illetőleg német p. t. 455. §. 2B) V. ö. Tervezetünk 1,028. §. II. bek.

Next

/
Thumbnails
Contents