A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 35. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [12. r.]

140 zerint ezen összeg miképi megfizetése iránt felek az ítélet után meg is egyeztek, ennélfogva a kereseti adás-vételi szerződés érvénytelenné nem lett ugyan, de hatályát vesztette. Ez okból tekintettel arra is, hogy felperesek arra is alapították keresetüket, hogy a kérdésben forgó szerződés későbbi tények folytán érvényét vesztette, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával az a szerződés hatálytalannak volt kimondandó, alperesek pedig, mint pervesztesek a költségben marasztalandók. Olyan esetben, amikor a kereskedelmi eljárás 37. §-a értelmében benyújtható előterjesztés nem volt egyszersmind felíolyamodással kapcsolatos, az előterjesztésre hozott végzés ellen nincs felfolyamodásnak helye, mivel ez lényegileg az előterjesztéssel megtámadott előző végzés ellen irányul, az ez elleni jogorvoslat az előterjesztéssel már kimerittetett. A bejegyzett cégszövegben előforduló amint szövetkezet)) kitételek helyett az "m. sz » rövi ditett jelzőnek használata az ipartörvény 58. í?-ába és a cégvalódiság elvébe ütközik. (Budapesti kir. tábla 1905. március 7. 3 576 190*. sz. a.) Felhivási keresetnek csak számadási viszonyban lévők közt van helye. Ilyen visszony pedig csak valamely idegen vagy közös vagyon kezelője és e vagyon kizárólagos vagy közös tulajdonosa között létesül, amiért is az, hogy a megbízó a közvetitési dij mennyiségének megállapithatása végett kimutatást terjeszszen elő, a felhivási per keretébe nem vonható. (Kúria 1903. június 20. 879/905. sz a) Bűnügyekben. Az 1897. évi XXXIV. t.-c. 16. 2. bekezdése szerint az esetben, ha nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a Btk. 262. §-ában meghatározott testületek tagjai ellen követtetett el, tekintet nélkül arra, vajon az hivatalos működésükre vagy magánéletükre vonatkozik-e az esküdtbíróság itél. A kir. Kúria 1904. november ÍIO. 9#82/$<M. sz. a. Mindkét alsóbiróság ítélete az előző eljárással együtt a BP. 384. §. 4. pontjában meghatározott alaki semmiségi ok miatt hivatalból megsemmisíttetik, s a kir. törvényszék az iratoknak az esküdtbirósághoz áttételére utasittatik. Indokok : A Btk. 259 és 261. §-a szerint büntetendő nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett jelen ügyben főmagánvádlóként H. S. lépett fel, ki S. város törvényhatósági bizottságának, tehát a Btk. 262. § ában megjelölt, törvény által alkotott testületnek a tagja. Minthogy pedig az 1897: XXXIV. t.-c. 16. §. 2. bekezdése szerint az esetben, ha ily rágalmazás vagy becsületsértés a Btk. 262. §-ában meghatározott testületek tagjai ellen követtetett el, tekintet nélkül arra. vajon az hivatalos működésükre vagy magán életükre vonatkozik-e az esküdtbíróság itél, az alsóbiróságok a törvényben megállapított birói hatáskör megsértésével jártak el, midőn a jelen ügyben ítéletet hoztak, minélfogva a rendelkező rész szerint határozni kellett. Az 1897 : XXXVII. t.-c. 17. §-ának 4. pontja azt mondja, hogy mindazok a vétségek, amelyek a törvény 18. §-a szerint a kir. járásbíróságok hatáskörébe utasítva nincsenek, a kir. törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Az 1848: XVIII. t.-c. 30. § ában vannak meghatározva ama feltételek, amelyek mellett időszaki lap, melynek tartalma részben vagy egészben politikai tárgyak körül forog, kiadható. Azonban e törvénynek 31. §-a határozza meg a feltételek meg nem tartásának büntetőjogi következményeit s igy az utóbbi szakaszban van megállapítva a cselekmény büntetendösége. Ebből az 1879 : XXXVII. t.-c. 7. §-ára való tekintettel következik a cselekménynek vétségi minősége is. Minthogy pedig e vétségek az 1897 : XXXVII. t..c. 18. §-a szerint nem tartoznak a kir. járásbíróságok hatáskörébe, azok az idézett törvény 17. §-a 4. pontja szerint a kir. törvényszékek hatáskörébe vannak utalva. A m. kir. Kúria 1902. június 10. 5.506/902. sz. a.) Ugy az anyagi büntető törvénynek a bűnhalmazatra vonatkozó rendelkezései, valamint a Bp. 518. S-ának hetedik bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az összbüntetés meghatározása az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságuk aránya alapján történik : kizárják azt a felfogást, mintha Í. btkv. 100. §-ában meghatározott eseten kívül lehetne oiyan eset, melyben a külön ítéletekkel kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetések közül az egyik a magába-foglalás által elenyésztethetné a másik büntetést. (A m. kir. Kúria. 1905. május 16. 4,038. sz. a.) Vádlott a pénzügyi hatóság által más nevére kiállított és 1902. évi aug. hó 1-töl 1903. évi július hó 31-ig terjedő időre érvényes vadászjegyet akként hamisította meg, hogy az 1902. évszámot 1903-ra. az 1903-at pedig 1904-re kijavította s az ekként meghamisított vadászjegyet arra használta fel, hogy annak birtokában 1903. év december és 1904. év március hónapjaiban vadászott; eme ténye a vádlottnak, arra való tekintettel, hogy közhatóság által hatáskörébe utalt tényről kiállított, tehát közokiratot képező vadászjegyet az érvényességi időre vonatkozó lényeges tartalmának megváltoztatásával meghamisította, amelyből az államkincstárra az engedélydijak meg nem fizetése folytán jogsérelem háramlott, a btkv. 391. S ába ütköző közokirathamisitás bűncselekményének minden ismérvét felölelvén amely arra való tekintettel, hogy a nevezett biroság azt a tényt is valónak fogadta el, hogy vádlott a jelzett cselekményt abból a célból követte el, hogy ez által maganák jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a btkv. 392. §. szerint minősül. (A m. kir. Kúria, 1905. május 31. 5,352. sz. a.) Közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, a Btk. 270. §-a szerint hivatalból, de fölhatalmazás folytán van helye a bűnvádi eljárás megindításának; a büntető törvény szerint felhatalmazás alapján üldözendő bűncselekmény tekintetében a vád képviseletére a B. P. 2. § ának harmadik bekezdése értelmében kizárólag a kir. ügyészség jogosult; ennélfogva a sértett félnek a vádtól való elállása az eljárás folytatását nem akadályozza. A Btk. 258. íj ában meghatározott rágalmazás vétségének azok. az esetei, melyekben az eljárás a Btk. 270. S-a értelmében hivatalból indítandó meg, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV, t.-c. 17. § ának 3. pontja szerint nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatásköréhez tartoznak (Jogegység érdekében kelt határozat.) (C. 1905. június 27. 6,257. sz.) A járásbíróság előtt folytatott eljárásban, a sértett megbízottjaként, a sértettől nyert megbízás folytán önállóan eljáró ügyvédjelölt dijainak, megbízójával szemben való megállapítása nem tagadható meg. (Jogegység érdekében kelt határozat.) (C. 1905. június 27. 6,258. sz.) A törvény szempontjából teljesen közömbös, hogy a rágalmazó vagy becsületsértő állitások esetleg a valóságnak megfelelnek ; a lényeg az, hogy ilyen állításoknak nyomtatvány utján leendő közzétételével való fenyegetés vagyoni haszonszerzés céljából történjék. (C. 100 \ június 22. 6,2u0. sz.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : A zombori tszéknél Ivkov Vladimír ósztapári keres, kedő ellen, bej. szept. 11, fsz. szept. 39, csb. Markovyth Lajos dr., tg Baloghy Ernő dr. — A kassai tszéknél Baum Henrik helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 18, fsz. okt. 16. csb. Dubay József, tg. Stamber ger Péter dr. — A szombathelyi tszéknél Singer Fülöp helybeli kereskedő ellen, bej. szept 16, fsz. szept. 30, csb. Prugberger Vince dr., tg. Filipp Frigyes dr. — A zimonyi jbiróságnál Morovics János helybeli kereskedő ellen, bej szept, 2, fsz szept. 19, csb. Tomics Bálint, tg. Nedelykovics Tivadar dr — A nagykikindai tszéknél Skabla J. M. helybeli cég ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 13, csb. Kovách Gusztáv, tg. Sahvvarz József dr. — A pozsonyi tszéknél Klimkó János helybeli cég ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. 2, csb. Polgár Ármin dr., tg. Cottely Kornél dr. — A kaposvári tszéknél a Kisbéri önsegélyző szövetkezet ellen, bej. okt. 7, fsz. okt 23, csb. Kramer József dr , tg Hajnal MikISá dr. — A zilahi tszéknél Kis Miksa helybeli kereskedő ellen. bej. szept. 20, fsz okt. 2, csb Baróthy Zoltán, tg. Lőrinczy György. — A zombori tszéknél Vitkovits Béla helybeli lakos ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. Ki, csb. Markovyth Lajos dr , tg. ( zeisel Lajos József dr. Pályázatok: A zólyomi jbiróságnál aljegyzői áll. ,szc]it. 5, (190) — A zalaegerszegi tszéknél jegyzői áll. szept. 6 (191). — A nyitrai ügyészségnél alügyészi áll. szept 6 (191). — A szilágycsehi jbiróságnál albirói áll. szept. 7. (192). - A fiumei tszéknél albirói áll. szept. 7. (192\ — A bazini jbiróságnál albirói áll. szept. 8. (193). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Derecske L. J. dr. Rácz — Csóré ügye érkezett :-!5/905. úrbéri sz. a , előadója Zsiros, nincs elintézve. November előtt nem is valószínű a sorrakerülése. Okleveles jegyző, volt közjegyzői irodavezetősegéd, a közjegyzői összes teendők vezetésére képes, de különösen nagy praxissal bír a hagyatékok önálló tárgyalásában, s a tkvi ügyek ellátásában, szept. 1-ére, esetleg okt. 1-ére megfelelő állást keres. Bizonyitványái kitűnőek, feltétlenül megbízható s rendkívül szorgalmas. — A tót nyelvet is birja. Cim: <Okleveles jegyzőo, Székelykeve (Temes-m.) Teljes és vidéki praxissal bíró dr. juris ügyvédjelelöltet keresek azonnali belépésre. Jünker Elek dr., ügyvéd Csurgón, (Somogy-m.) Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéken hat év óta önállóan működő ügyvéd, közjegyzőhelyettesi vagy nagyobb ügyvédi irodában irodavezetői állást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. »«LUU *f • Zvf»> TÁA8AAÁG N (OMDAJ* BUO*f«TEK