A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 33. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [11. r.]

132 a BTk. 92. §-a nem kellő mértékben alkalmaztatott, mint a törvényben kizártat a Bp.-134. §. harmadik bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. A semmisségi panaszt abban a részében, melyben a jogos védelem fennforgása hozatott fel, a Bp. 385. §. 1. c) pontjára alapitottnak, azonban alaptalannak kellett tekinteni s mint ilyet a Bp. 437. §. 4. bekezdése szerint el kellett utasítani azért, mert a kir. it. tábla által valóknak elfogadott és chhéz képest a 437. §. első bekezdése értelmében a kir. Kúria határozatánál alapul veendő tények között egy sincsen olyan, melyből Z. M. javára a BTk. 79. §-a szerint meghatározott jogos védelem fennforgását meg lehetne állapítani. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem találtatott. A vádlott mellett fennforgó és javára mérlegelhető enyhítő körülmények, ugy mint: büntetlen előélete, beismerése és italtól, ugy felesége civódásától felhevült kedélyállapota, nem oly számosak és nem oly nyomatékosak, hogy szemben a terhére szolgáló ama súlyosító körülményekkel, hogy a terhére megállapított cselekményt házastársa ellen követte el s hogy azt életveszélyesnek ismert lőfegyverrel hajtotta végre, a BTK. 92. £-a alkalmazásának előfeltételét képezhetnék. Az esküdtbíróság tehát az anyagi törvényt nem sértette meg, midőn vádlott büntetését a BTk. 92. §-ának mellőzésével szabta ki. A m. kir- Kúria (l'.lOö június 6-án 5,520/1905. B. sz. a.) szándékos emberölés büntette miatt vádolt V. Juon elleni bűnügyben következő végzést hozott: A semmisségi panasz, amennyiben az, a vizsgálati fogság tartamának a kiszabott büntetésbe való be nem számítása miatt emeltetett, visszautasittatik ; a Bp. 385. §. 3. pontjában megjelölt okra alapított semmisségi panasz pedig elutasittatik. indokok: vádlott védője az esküdtbíróság Ítélete ellen a Bp. 385. §. 3. pontjában irt semmisségi ok alapján a B. T. 92. §-nak nem alkalmazása miatt, valamint a vizsgálati fogság tartamának a kiszabott szabadságvesztésbüntetésbe való be nem számítása miatt jelentett be semmisségi panaszt. Ez utóbbi okon emelt semmisségi panaszt a Bp. 434. §. 3. bekezdése szerint visszautasítani kellett azért, mert az esküdtbiróságnak ezen ítéleti rendelkezése ellen semmisségi panasz használata ki van zárva. A Bp. 3H"). i<. 3. pontjára alapított semmisségi panasz pedig, mint alaptalan, a Bp. 437. ij- 4. bekezdése szerint elutasítandó volt azért, mert: a vádlott mellett fennforgó és javára mérlegelhető enyhítő körülmények, úgymint: büntetlen előélete, beismerése és italtól, ugy felesége civódásától felhevült kedélyállapota nem oly számosak és nem oly nyomatékosak, hogy szemben a terhére szolgáló ama súlyosító körülményekkel, hogy a terhére megállapított cselekményt házastársa ellen követte el s hogy azt életveszélyesnek ismert lőfegyverrel hajtotta végre, a BTk. 92. §. alkalmazásának előfeltételét képezhetnék. Az esküdtbíróság tehát az anyagi törvényt nem sértette meg, midőn vádlott büntetését a BTk. 92. tj-ának mellőzésével szabta ki. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem észleltetett. Fegyelmi ügyekben. A bírák és bírósági hivatalnokok, testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatalos kötelességeik teljesítésére képtelenné válása eseteiben, a hivatalból nyugalomba helyezés iránti eljárást az 1871 : VIII. t.-c. IV-ik fejezete szabályozza, amely az elsöbiróságnak az eljárás folyamán a bizonyítás elrendelése vagy kiegészítése tárgyában hozott végzései ellen külön felebbezési jogorvoslatot nem ismer, hanem az ilyen végzések elleni sérelmek az ítélet elleni felebbezés eseteiben az ítélet megvizsgálása keretében nyerhetnek csak orvoslást. A m. kir. Kúria (1905. évi június hó o-án 295/1905. k. fegy. sz. a.) H. I. dr. vasvári kir. járásbirósági albiró elleni ügyben következőleg ítélt: Az elsőfokú bíróságnak a végtárgyalás folyamán hozott végzései ellen bejelentett felebbezések visszautasittatnak. Az elsőfokú bíróság ítéletének a költség viselésére vonatkozó nem felebbezett része érintetlen hagyatik. Ugyanannak az ítéletnek felebbczett része megváltoztatik,a győri kir. főügyész H. I. clr. vasvári kir. jbirósági albiró nyugdíjazása iránti indítványával elutasittatik. indokok: a birák és bírósági hivatalnokoknak , testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatalos kötelességeik teljesítésére képtelenné válás eseteiben, a hivatalból nyugalomba helyezés iránti eljárást az 1871 : VIII. t.-c. IV-ik fejezete szabályozza, amely az elsöbiróságnak az eljárárás folyamán a bizonyítás elrendelése vagy kiegészítése tárgyában hozott végzései ellen külön felebbezési jogorvoslatot nem ismer, hanem az ilyen végzések elleni sérelmek az ítélet elleni felebbezés eseteiben az ítélet megvizsgálása keretében nyerhetnek csak orvoslást. Ennélfogva a végtárgyalások folyamán ilyen végzések ellen H. I. dr. és külön védője részéről külön bejelentett felebbezések vissza voltak utasitandók. A tanúvallomások által bizonyítottaknak vehető azok a ténykörülmények hogy H. I. dr. kir. albiró zárkózott természetű, hogy kedélyállapota változékony, a hivatalos helyiségben a hivatalos órák alatt, de a perlekedő felek jelenlétében is zárt ajtók mellett felső ruháit levetve tornázott és énekelt; hogy a hivatalos eljárásokban a feleket durva szavakkal illette s olykor a tényállást csak nehezen tudta megállapítani és az a leginkább aggályt keltő magaviselet, amelyet az 1904. évi juL 5. és 6-ika közötti éjjelen H. L. ügyvéd házánál tanúsított, de amely magaviseletnek valódi inditó okát kellőleg ki nem derítettek, — s az ügy természetére való tekintettel ki sem deríthetik. — végül pedig a kir. jbiró és a kir. tszéki elnök hivatalos bánásmódja miatti panaszkodása; mindezek nem alkalmasak arra, hogy megnyugvással elfogadható legyen az orvos szakértőknek ezekre a ténykörülményekre fektetett az a következtetése, hogy H. 1. dr. elmebetegségben szenved és emiatt hivatalos kötelességei teljesítésére tartósan képtelenné vált. Hozzájárul még az is, hogy a szakértői vélemény kijelentései nem eléggé határozottak, hogy az állítólagos elmebetegség közelebbről megjelölve s meggyőző okokkal kellően támogatva nincs és hogy H. I. dr. albiró a mai főtárgyaláson védelmét személyesen adta elő, amelyből a kir. Kúria fegyelmi tanácsa közvetlen tapasztalásból meggyőződött, hogy nevezett albiró gondolatait szabatosan kifejezni és az eset körülményeit fennakadás nélkül logikai rendben kifejteni képes oly annyira, hogy védelme magában véve is megcáfolja azt a feltevést, mintha ez idő szerint szolgálattételre tartósan képtelen volna. Minthogy ekként a hivatalból nyugdíjazásnak feltételei H. I. dr. albirónál ezúttal fenn nem forognak, az elsőfokú bíróság ítéletének e részben való megváltoztatása mellett a közvádló kir. főügyész indítványát elutasítani kellett. Ezzel a döntéssel tárgytalanná vált a felebbezési indokban fejtegetett annak a kérdésnek eldöntése, hogy az 1885: XI. t.-c. 64. §-nak rendelkezése értelmezhető-e akként, hogy a bírákra és bírósági hivatalnokokra az idézett törvény 20. §-a a) pontja nem alkalmazható és hogy igy a biró csak akkor nyugdíjazható hivatalból, ha testi vagy szellemi fogyatkozása, amely miatt hivatalos kötelességeinek teljesifésére képtelenné vált, a bírónak egész hátralévő életére kiterjed, vagy pedig nyugalmazható-e a biró ideiglenesen is, ha testi vagy szellemi fogyatkozása és emiatti szolgálatképtelensége habár tartós, de csak ideiglenes jellegű. Végül megjegyeztetik, hogy H. % dr albirónak hivatalába való visszahelyezése iránt intézkedni nem kellett, mert a nevezett albiró hivatalától nem függesztclett fel. Amennyiben a magánvádlók a panaszlott ügyvéd ellenében a kártérítési kereshetőségi jog megállapítását is fegyelmi eljárás utján szorgalmazták, ennek helye azért nincs, mert az 1874: XXXIV. t.-cz. 71. ij. rendelkezése szerint az ügyvéd elleni kártérítési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bírósághoz tartozik. A. m. kir. Kúria (1905. május 13-án 87/1905 k. f. szám.) V. György újvidéki ügyvéd fegyelmi ügyében következő határozatot hozott: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata felhozott indokaiból helybenhagyatik oly hozzáadással, hogy a mennyiben a magánvádlók a panaszlott ügyvéd ellenében a kártérítési kereshetőségi jog megállapítását is fegyelmi eljárás utján szorgalmazták, ennek helye azért nincs, mert az 1874: XXXIV. t.-c. 71 §. rendelkezése szerint az ügyvéd elleni kártérítési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bírósághoz tartozik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : Az aranyosmarőti tszéknél Klein József zsarnócai kereskedő ellen, bej. szept. 28 fsz. okt 16, csb. Lukács György, tg. Rischanek Béla dr. — A budapesti keresk. és váltótszékriél Sterk Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 4, fsz okt 3, csb. Kazacsay Gerö, tg. Vermes Károly dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Stark Izrael és neje ellen, bej. aug. 29, fsz. szept. 4, csb. Ferenczy Sándor, tg. Dombos Gáspár dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Stark Izrael helybeli lakosok ellen, bej aug. 29, fsz. szept. f, csb. Ferenczy Sándor, tg. Dombos Gáspár dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Höfle Bene dekné helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 4, fsz. okt 3, csb. Gönczy Gyula dr., tg. Bacsák György dr. — A zalaegerszegi tszéknél id. Háczky Kálmán volt helybeli lakos hagyatéka ellen, bej szept. 8, fsz. szept. 19, csb. Sperlágh Géza, tg. Keresztury József dr. — A nyíregyházai tszéknél Angyal Gábor Károly kisvárdai kereskedő ellen, bej szept. 15, fsz. szept 20, csb. Hatvány Kálmán tg. Varga Lajos dr. — A szatmárnémeti tszéknél Grosz József helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 19, fsz. okt. 3, csb. Horváth Benő dr., tg. Biró Elemér dr. Pályázatok : A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. aug. 19 (177). — A pécsi kir. ítélőtáblánál bírói áll aug. 22 (179). — A győri tszéknél birói áll. aug. 23 (180i. - Az aradi tszéknél bírói áll. aug. 25. (1821. — A pozsonyi kir. ítélőtáblánál birói áll. aug. 25. (182). — A lemesi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 25 (182). — Az újvidéki járásbíróságnál birói áll. aug 25. (182) — A nagyszentmiklósi jbiróságnál albirói áll. aug. 2a. (182) A közjegyzői teendőkben jártas állandó helyettest keresek f. é. szeptember elsejére. Egy segédet, aki a közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas, azonnal fölveszek. Polgár József, kir. közjegyző Battonyán. Vidéken hat év óta önállóan működő ügyvéd közjegyzőhelyettesi vagy nagyobb ügyvédi irodában irodavezetői állást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAI!>Í »tezvíii TtasASÁo A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. v., Rudolf-rakpart 3.