A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 33. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [11. r.]

132 a BTk. 92. §-a nem kellő mértékben alkalmaztatott, mint a törvényben kizártat a Bp.-134. §. harmadik bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. A semmisségi panaszt abban a részében, melyben a jogos védelem fennforgása hozatott fel, a Bp. 385. §. 1. c) pontjára alapitottnak, azonban alaptalannak kellett tekin­teni s mint ilyet a Bp. 437. §. 4. bekezdése szerint el kellett utasítani azért, mert a kir. it. tábla által valóknak elfogadott és chhéz képest a 437. §. első bekezdése értelmében a kir. Kúria határozatánál alapul veendő tények között egy sincsen olyan, melyből Z. M. javára a BTk. 79. §-a szerint meghatározott jogos védelem fennforgását meg lehetne állapítani. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem találtatott. A vádlott mellett fennforgó és javára mérlegelhető eny­hítő körülmények, ugy mint: büntetlen előélete, beismerése és italtól, ugy felesége civódásától felhevült kedélyállapota, nem oly számosak és nem oly nyomatékosak, hogy szemben a terhére szolgáló ama súlyosító körülményekkel, hogy a terhére meg­állapított cselekményt házastársa ellen követte el s hogy azt életveszélyesnek ismert lőfegyverrel hajtotta végre, a BTK. 92. £-a alkalmazásának előfeltételét képezhetnék. Az esküdtbíróság tehát az anyagi törvényt nem sértette meg, midőn vádlott bün­tetését a BTk. 92. §-ának mellőzésével szabta ki. A m. kir- Kúria (l'.lOö június 6-án 5,520/1905. B. sz. a.) szándékos emberölés büntette miatt vádolt V. Juon elleni bűn­ügyben következő végzést hozott: A semmisségi panasz, amennyiben az, a vizsgálati fogság tartamának a kiszabott büntetésbe való be nem számítása miatt emeltetett, visszautasittatik ; a Bp. 385. §. 3. pontjában megjelölt okra alapított semmisségi panasz pedig elutasittatik. indokok: vádlott védője az esküdtbíróság Ítélete ellen a Bp. 385. §. 3. pontjában irt semmisségi ok alapján a B. T. 92. §-nak nem alkalmazása miatt, valamint a vizsgálati fogság tartamának a kiszabott szabadságvesztésbüntetésbe való be nem számítása miatt jelentett be semmisségi panaszt. Ez utóbbi okon emelt semmisségi panaszt a Bp. 434. §. 3. bekezdése szerint visszauta­sítani kellett azért, mert az esküdtbiróságnak ezen ítéleti rendel­kezése ellen semmisségi panasz használata ki van zárva. A Bp. 3H"). i<. 3. pontjára alapított semmisségi panasz pedig, mint alap­talan, a Bp. 437. ij- 4. bekezdése szerint elutasítandó volt azért, mert: a vádlott mellett fennforgó és javára mérlegelhető enyhítő körülmények, úgymint: büntetlen előélete, beismerése és italtól, ugy felesége civódásától felhevült kedélyállapota nem oly számo­sak és nem oly nyomatékosak, hogy szemben a terhére szolgáló ama súlyosító körülményekkel, hogy a terhére megállapított cse­lekményt házastársa ellen követte el s hogy azt életveszélyesnek ismert lőfegyverrel hajtotta végre, a BTk. 92. §. alkalmazásának előfeltételét képezhetnék. Az esküdtbíróság tehát az anyagi tör­vényt nem sértette meg, midőn vádlott büntetését a BTk. 92. tj-ának mellőzésével szabta ki. Hivatalból figyelembe veendő sem­misségi ok nem észleltetett. Fegyelmi ügyekben. A bírák és bírósági hivatalnokok, testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatalos kötelességeik teljesítésére képte­lenné válása eseteiben, a hivatalból nyugalomba helyezés iránti eljárást az 1871 : VIII. t.-c. IV-ik fejezete szabályozza, amely az elsöbiróságnak az eljárás folyamán a bizonyítás elrendelése vagy kiegészítése tárgyában hozott végzései ellen külön felebbezési jogorvoslatot nem ismer, hanem az ilyen végzések elleni sérelmek az ítélet elleni felebbezés eseteiben az ítélet megvizsgálása kere­tében nyerhetnek csak orvoslást. A m. kir. Kúria (1905. évi június hó o-án 295/1905. k. fegy. sz. a.) H. I. dr. vasvári kir. járásbirósági albiró elleni ügyben következőleg ítélt: Az elsőfokú bíróságnak a végtárgyalás folyamán hozott végzései ellen bejelentett felebbezések visszautasittatnak. Az első­fokú bíróság ítéletének a költség viselésére vonatkozó nem feleb­bezett része érintetlen hagyatik. Ugyanannak az ítéletnek felebbc­zett része megváltoztatik,a győri kir. főügyész H. I. clr. vasvári kir. jbirósági albiró nyugdíjazása iránti indítványával elutasittatik. indokok: a birák és bírósági hivatalnokoknak , testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatalos kötelességeik teljesítésére képtelenné válás eseteiben, a hivatalból nyugalomba helyezés iránti eljárást az 1871 : VIII. t.-c. IV-ik fejezete szabályozza, amely az elsöbiróságnak az eljárárás folyamán a bizonyítás elrendelése vagy kiegészítése tárgyában hozott végzései ellen külön feleb­bezési jogorvoslatot nem ismer, hanem az ilyen végzések elleni sérelmek az ítélet elleni felebbezés eseteiben az ítélet meg­vizsgálása keretében nyerhetnek csak orvoslást. Ennélfogva a végtárgyalások folyamán ilyen végzések ellen H. I. dr. és külön védője részéről külön bejelentett felebbezések vissza voltak utasitandók. A tanúvallomások által bizonyítottaknak vehető azok a ténykörülmények hogy H. I. dr. kir. albiró zárkózott termé­szetű, hogy kedélyállapota változékony, a hivatalos helyiségben a hivatalos órák alatt, de a perlekedő felek jelenlétében is zárt ajtók mellett felső ruháit levetve tornázott és énekelt; hogy a hivatalos eljárásokban a feleket durva szavakkal illette s olykor a tényállást csak nehezen tudta megállapítani és az a leginkább aggályt keltő magaviselet, amelyet az 1904. évi juL 5. és 6-ika közötti éjjelen H. L. ügyvéd házánál tanúsított, de amely maga­viseletnek valódi inditó okát kellőleg ki nem derítettek, — s az ügy természetére való tekintettel ki sem deríthetik. — végül pedig a kir. jbiró és a kir. tszéki elnök hivatalos bánásmódja miatti panaszkodása; mindezek nem alkalmasak arra, hogy meg­nyugvással elfogadható legyen az orvos szakértőknek ezekre a ténykörülményekre fektetett az a következtetése, hogy H. 1. dr. elmebetegségben szenved és emiatt hivatalos kötelességei teljesí­tésére tartósan képtelenné vált. Hozzájárul még az is, hogy a szakértői vélemény kijelentései nem eléggé határozottak, hogy az állítólagos elmebetegség közelebbről megjelölve s meggyőző okok­kal kellően támogatva nincs és hogy H. I. dr. albiró a mai főtár­gyaláson védelmét személyesen adta elő, amelyből a kir. Kúria fegyelmi tanácsa közvetlen tapasztalásból meggyőződött, hogy nevezett albiró gondolatait szabatosan kifejezni és az eset körül­ményeit fennakadás nélkül logikai rendben kifejteni képes oly annyira, hogy védelme magában véve is megcáfolja azt a felte­vést, mintha ez idő szerint szolgálattételre tartósan képtelen volna. Minthogy ekként a hivatalból nyugdíjazásnak feltételei H. I. dr. albirónál ezúttal fenn nem forognak, az elsőfokú bíróság ítéleté­nek e részben való megváltoztatása mellett a közvádló kir. főügyész indítványát elutasítani kellett. Ezzel a döntéssel tárgytalanná vált a felebbezési indokban fejtegetett annak a kérdésnek eldöntése, hogy az 1885: XI. t.-c. 64. §-nak rendelkezése értelmezhető-e akként, hogy a bírákra és bírósági hivatalnokokra az idézett tör­vény 20. §-a a) pontja nem alkalmazható és hogy igy a biró csak akkor nyugdíjazható hivatalból, ha testi vagy szellemi fogyatko­zása, amely miatt hivatalos kötelességeinek teljesifésére képtelenné vált, a bírónak egész hátralévő életére kiterjed, vagy pedig nyugalmazható-e a biró ideiglenesen is, ha testi vagy szellemi fogyatkozása és emiatti szolgálatképtelensége habár tartós, de csak ideiglenes jellegű. Végül megjegyeztetik, hogy H. % dr albirónak hivatalába való visszahelyezése iránt intézkedni nem kellett, mert a nevezett albiró hivatalától nem függesztclett fel. Amennyiben a magánvádlók a panaszlott ügyvéd ellené­ben a kártérítési kereshetőségi jog megállapítását is fegyelmi eljárás utján szorgalmazták, ennek helye azért nincs, mert az 1874: XXXIV. t.-cz. 71. ij. rendelkezése szerint az ügyvéd elleni kártérítési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bírósághoz tartozik. A. m. kir. Kúria (1905. május 13-án 87/1905 k. f. szám.) V. György újvidéki ügyvéd fegyelmi ügyében következő határoza­tot hozott: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata felho­zott indokaiból helybenhagyatik oly hozzáadással, hogy a mennyi­ben a magánvádlók a panaszlott ügyvéd ellenében a kártérítési kereshetőségi jog megállapítását is fegyelmi eljárás utján szorgal­mazták, ennek helye azért nincs, mert az 1874: XXXIV. t.-c. 71 §. rendelkezése szerint az ügyvéd elleni kártérítési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bíró­sághoz tartozik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : Az aranyosmarőti tszéknél Klein József zsarnócai kereskedő ellen, bej. szept. 28 fsz. okt 16, csb. Lukács György, tg. Rischanek Béla dr. — A budapesti keresk. és váltótszékriél Sterk Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 4, fsz okt 3, csb. Kazacsay Gerö, tg. Vermes Károly dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Stark Izrael és neje ellen, bej. aug. 29, fsz. szept. 4, csb. Ferenczy Sándor, tg. Dom­bos Gáspár dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Stark Izrael helybeli lakosok ellen, bej aug. 29, fsz. szept. f, csb. Ferenczy Sándor, tg. Dom­bos Gáspár dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Höfle Bene dekné helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 4, fsz. okt 3, csb. Gönczy Gyula dr., tg. Bacsák György dr. — A zalaegerszegi tszéknél id. Háczky Kálmán volt helybeli lakos hagyatéka ellen, bej szept. 8, fsz. szept. 19, csb. Sperlágh Géza, tg. Keresztury József dr. — A nyíregyházai tszéknél Angyal Gábor Károly kisvárdai kereskedő ellen, bej szept. 15, fsz. szept 20, csb. Hatvány Kálmán tg. Varga Lajos dr. — A szat­márnémeti tszéknél Grosz József helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 19, fsz. okt. 3, csb. Horváth Benő dr., tg. Biró Elemér dr. Pályázatok : A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. aug. 19 (177). — A pécsi kir. ítélőtáblánál bírói áll aug. 22 (179). — A győri tszéknél birói áll. aug. 23 (180i. - Az aradi tszéknél bírói áll. aug. 25. (1821. — A pozsonyi kir. ítélőtáblánál birói áll. aug. 25. (182). — A lemesi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 25 (182). — Az újvidéki járás­bíróságnál birói áll. aug 25. (182) — A nagyszentmiklósi jbiróságnál albirói áll. aug. 2a. (182) A közjegyzői teendőkben jártas állandó helyettest keresek f. é. szeptember elsejére. Egy segédet, aki a közjegyzői teendők­ben tökéletesen jártas, azonnal fölveszek. Polgár József, kir. köz­jegyző Battonyán. Vidéken hat év óta önállóan működő ügyvéd közjegyző­helyettesi vagy nagyobb ügyvédi irodában irodavezetői állást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAI!>Í »tezvíii TtasASÁo A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. v., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Thumbnails
Contents