A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 32. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és magyar ügyvédi kérdéshez. [?r.]

128 beismerést, hanem valótlanul jogos védelemmel mentegetődzött. De nem fogadható el vádlott javára enyhítőnek az izgatott állapot sem, mert ezen állapot a semmisségi panasz indokai szerint előidézett azt az okot, hogy sértett állandóan a vádlott élete ellen tort s ezzel vádlottat folyton rettegésben tartotta, az esküdtbíróság tényként nem állapította meg. Az egyedüli elfogadható fenti enyhítő körülmény pedig, a sértés helyének és eszközének kiválóan életveszélyes voltára, mint túlnyomó súlyosító körülményekre figyelemmel, a B. T. K. 92. íj-nak az alkalmazását épen nem idokolja s erre tekintettel az esküdtbíróság a büntetés kiszabásánál annak az alkalmazását helyesen mellőzte. A kártyajáték és a szeszes italoktól íelizgult állapot, valamint megbánása a vádlottnak, mint enyhitö körülmények, sem oly nagy számban fenn nem i'orognak, sem annyira nem nyomatékosak, hogy a használt eszköz veszélyessége és hasonló rugón alapuló bűncselekményért történt előzetes büntetett volta, mint sulyositó körülményekkel szemben, a btk. 92. §-nak alkalmazását indokolnák. A m. kir. Kúria (19%. évi június ÍJ-én 5,041/1905. B. sz. a ) szándékos emberölés büntette miatt vádolt fogva levő A. Tamás elleni bűnügyben következő végzést hozott: A semmisségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen a vádlott és a védő a btk. 92. §-nak nem alkalmazása miatt a bp. 385. §. 3-ik pontja alapján jelentett be a vádlott nevében írásban és indokoltan semmisségi panaszt. Ezt a semmisségi panaszt azonban mint alapalant a bpt. 437. §. 4. bekezdéséhez képest el kellett utasítani azért, mert a kártyajáték és a szeszes italoktól felizgult állapot valamint megbánása a vádlottnak mint enyhítő körülmények, sem oly nagy számban fenn nem forognak, sem annyira nem nyomatékosok, hogy a használt eszköz veszélyessége és hasonló rugón alapuló bűncselekményért történt előzetes büntetett volta, mint sulyositó körülményekkel szemben a btk. 92. §-nak alkalmazását indokolnák. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem észleltetett. Minthogy vádlottak külön védője ? kir. it. tábla főtárgyaláson jelen volt, a másodfokban eljárt bíróság ítélete a Bp. 425. Ij-ának 2. bek. szerint vádlottaknak kihirdetendő nem volt s a hatálytalan kihirdetés vadlottaKat perorvoslat használatára fel nem jogositot'ca. A m. kir. Kúria (1905. június 6-án 5,530 190"). B. sz. a. súlyos testi sértés büntette miatt vádolt id. H. Pál s társai elleni bűnügyben) következő végzést hozott: Idősb, és iíj. H. Pál vádlottaknak semmisségi panaszai visszautasittatnak, külön védőjüknek semmisségi panasza pedig elutasittatik. Indokok: A kir. it. táblának másodfokú Ítélete ellen id. és ifj. H. Pál vádlottaknak külön védője a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a bíróság a nevezett két vádlottra nézve nem állapította meg cselekményükben a jogos védelmet. Eme semmisségi panasznoz id. és ifj. H. Pál vádlottak csatlakoztak azért, mert a jogos védelem javukra meg nem állapíttatott. Minthogy az utóbb említett vádlottak külön védője a kir. it. tábla fötárgyalásán jelen volt, a másodfokban eljárt bíróság ítélete a Bp. 425. íj-ának 2. bek. szerint id. és ifj. H. P vádlottaknak kihirdetendő nem volt s a hatálytalan kihirdetés a nevezett vádlottakat perorvoslat használatára fel nem jogosította: ezeknél fogva id. és ifj. H. Pál vádlottaknak semmisségi panaszait a Bp. 434. ij-ának 3. bek. értelmében vissza kellett utasítani. A már emiitett vádlottak különvédőjének a Bt. 385. ij-ának 1. c) pontjára alapított semmisségi panasza mint alaptalan, a Bp. 437. ij-ának 4. bek. értelmében azért utasíttatott el; mert a Bp. 437. íj-ának 1. bek. szerint a kir. Kűri határozata a kir. it. tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítandó, a kir. it tábla pedig nem fogadott el valóknak oly tényeket, melyeknek alapján megállapittathatnék, hogy id. és ifj. H. Pál vádlottak a vád alapjául szolgáló tettüket a Btk. 79 §-ában megjelölt jogos védelemben követték el, minélfogva a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott semmisségi ok nem forog fenn. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi kamara választmánya határozatának az a része, melylyel a gyakorlat kezdetének időpontja határoztatott meg, nem tartozik azok a határozatok közé, amelyek ellen az 1874. évi XXXIV. t.-c. értelmében felebbezésnek helye van. A m kir Kúria (19115. máj. 25-én 522. sz. a.) E. Dénes dr. székelykeresztui í lakosnak az ügyvédjelöltek jegyzékébe való felvétele iránti ügyben következő határozatot hozott: A felebbezés visszautasittatik, mert az ügyvédi kamara választmánya határozatának az a része, melylyel a gyakorlat kezdetének időpontja határoztatott meg, nem tartozik azok a határozatok közé, a melyek ellen az 1874. évi XXXIV. t.-c. értelmében felebbezésnek helve van. Fegyelmi ügyekben. Az ügyvédi kamarának az 1874. évi XXXIV. t.-c. 75. íj a szerint alkotott fegy. hatósága a fegy. vétségek felett gyakorolja az elsőfokú fegy. hatóságot; azzal a hatósági körrel pedig, hógy csekélyebb kötelességszegések esetében az ügyvédet, felébb nem vihető határozatban meginthesse s rendre utasíthassa, a felhitt XXXIV. t.-c. 27. §-ának 10. pontjában és 73. íj-ában foglalt szabályok szerint a kamara választmánya van felruházva. Vádlott ügyvéd az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét is sértő magaviseletet tanusitott; a felindultság, a sértő kifejezések visszavonása és a bocsánatkérés pedig, ha elfogadtatik is, a magaviseletet csekélyebb kötelességszegés jellegűvé nem változtatták. A m. kir. Kúria (1905. május 13-án 164/1905. K. fegy. sz.) a. S. Mór dr. vámosmikolai ügyvéd elleni fegyelmi ügyben, következő határozatot hozott: Az elsőfokú fegy. bíróság határozatának az a része, mely szerint a panaszlott ügyvéd az ügyvédi rendtartás 73. §-ának tekintete alá eső csekélyebb kötelességszegés miatt megintetett és rendre utasíttatott, megsemmissittetik, — ugyanannak a határozatnak az a része pedig, mely szerint a fegy. eljárás megszüntettetett, megváltoztatik és S. M. dr., ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegy. vétség miatt vád alá helyeztetik. Indokolás: Az ügyvédi kamarának az 1874. évi XXXIV. t.-c. 75. §-a szerint alkotott fegy. bírósága a fegy. vétségek felett gyakorolja az elsőfokú fegy. hatóságot ; azzal a hatósági körre pedig, hogy csekélyebb kötelességszegések esetében az ügyvédet, felébb nem vihető határozatban meginthesse s rendre utasíthassa, a felhitt XXXIV. t.-c. 27. íj-ának 10. pontjában és 73. § ában foglalt szabályok szerint a kamara választmánya van felruházva. Ezek folytán : az elsőfokú fegy. bíróság határozatának fent kiemelt részét meg kellett semmisíteni azért, mert a fegy. bíróság hatósági körének tulhágása forog fenn. A fegy. eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést meg kellett változtatni s S. M.-t a jelen határozat szerint vád alá kellett helyezni azért, mert bizonyíthatónak mutatkozik, hogy a vádlott ügyvéd az elsőfokú fegy. bíróság határozatának indokaiban jelzett időben, helyen és alkalommal az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét is sértő magaviseletet tanusitott; a felindultság, a sértő kifejezések visszavonása és a bocsánatkérés pedig, ha elfogadtatik is. a magavise letet csekélyebb kötelességszegés jellegűvé nem változtatták. Felebbezö a fegy. biróságnál fegy. panaszt nem adott be, következően mint a panasz tárgyává tett ügyben nem közvetlenül érdekelt, az 1871: VJ.II. t.-c. 59. íj ában foglalt rendelke zéshez képest felebbezési jogosritsággal nem bir. A m. kir. Kúria (1905. május 6-án 153. k. fegy. 1905. sz. a.) K. Géza baáni kir. jbirósági albiró elleni fegyelmi ügyben következő végzést hozott: A felebbezés visszautasittatik; mert a felebbező a fegyelmi biróságnái fegyelmi panaszt nem adott be, következően mint a panasz tárgyává tett ügyben nem közvetlenül érdekelt, az 1871 : VIII. t. c. 59. §-ában foglalt rendelkezéshez képest felebbezési jogosultsággal nem bir. Kivonat a Bud?»T>esti Közlöny-böL Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Salgó Fülöpi helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 28, fsz. szept. 28, csb. Tomcsányi László dr., tg. Urbach Lajos dr. — A soproni tszéknél Hess Mór nagybőflányi kereskedő ellen, bej. szept. 15, fsz. okt. Is. csb. Thirring Béla, tg. Schreiner Sándor dr. — A pozsonyi tszéknél Freund Kálmán helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 16, fsz. szept 23, csb. Kirchncr József, tg. Lichtner Benő dr. — A szombathelvi tszéknél Dafcsik József helybeli lakos ellen, bej. szept. 16, fsz. szept. 30. csb. Prugbcrger Vince dr., tg. Éhen Gyula Pályázatok : A dési tszéknél aljegyzői áll. aug 13 (172) - A debreceni jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 13 (172). A szilágvsomlyói jbiróságnál albirói áll. aug. 15 (174). - A temesvári tszéknél aljegyzői áli. aug. 16 (174). — A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői }HA 3U'"' 16 (174^' ~ A natíyszebeni tszéknél aljegyzői áll. aug. 16 (1741. - A kolozsvár. tszéknél birói áll. aug. 18 (175). — A szegedi tszéknél albirói áll. aug. 17 '175). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhattunk. Kecskemét Gy. B. Hollósy—Szálai nem érkezett. A közjegyzői teendőkben jártas állandó helyettest keresek f. é. szeptember elsejére. Egy segédet, aki a közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas, azonnal fölveszek. Polgár József, kir. közjegyző Battonyán. A szerkesztésért felelősek ; Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. Cl Imán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.