A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 31. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [10. r.]

12* Indokok: A kir. ítélőtábla az elsöbirósági ítélet indokolását elfogadta; s azt az alábbiakkal egészíti ki. A könyvvezetés nemcsak abból az időből szabálytalan, melyben a felperesi cég egyik tagja G. I. vezette a könyveket, hanem azután is, midőn a nevezett könyvvezető lenni megszűnt, azaz 1899 végétől fogva is. A szakértők indokolt véleményéből kitetszően a könyvekből a peres felek által alkotott közkereseti társaság vagyoni állása ki nem tűnik; alperesek pedig a vagyoni állapotot előtüntető mérleget 1900. év folyamán nem készítettek, pedig az üzletet állításuk szerint is 1899. július havában megkezdették. A per egyéb adataiból továbbá az tűnik ki, hogy a peres felek között hiányzik az egymás iránti kölcsönös becsülés, miből folyóan kapcsolatban alpereseknek a fentebb emiitett a szándékosnak tekintendő — és ennélfogva rosszhiszemű mulasztásaival megállapítható, hogy peres felek között hiányzik a kölcsönös bizalom is, minélfogva a feleknek közkereseti társaságban való célirányos, eredményes együttműködése kizártnak tekinthető. Külön fölszámoló kirendelését az indokolja, hogy felperes ilyen felszámoló kirendelését kérte s e kérelem teljesítése felek ellenséges visszonyára tekintettel indokoltnak látszott: A ni. kir. Kúria (1905. máj. 16-án 1,317. P. sz. alatt) következőleg itélt: A másodbiróság ítélete a benne felhozott és felhívott indokoknál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert a per adataiból nevezetesen a felek kölcsönös előadásából, a csatolt levelezésből és bünfeljelentésből a kir. Kúria is meggyőződést szerzett arról, hogy a közkereseti társaság tagjai között nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom fenn nem áll, s hogy ennélfogva társasági cél elérésére szükséges sikeres együttműködés lehetetlen. Bűnügyekben. Á semmisségi panasz indokolásában érvényesített semmisségi panasz, mint elkésett, a B. P. 434. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó, mert a B. P. 430. 388. és 390. §§• ainak szabályai szerint a panaszt, a semmisségi ok világos megjelölésével az itélet hirdetésekor kell bejelenteni. A törvényhelyre utalással egymagában a semmisségi ok törvényszerűen megjelöltnek nem tekinthető. A Bp. 385. §. 3. pontjára alapított semmiségi panasznak nem lehet más értelme, mint az, hogy a védő a Bttk. 92. §. alkalmazására s ez által a büntetés rendkívüli enyhítésére a szükséges feltételeket fennforgónak látja. Minthogy az ily értelmű semmisségi panasznál a 385. §. 3. pontján kivül még a 2. pontra való utalásnak is a semmisségi okot megjelölő értelmet tulajdonítani nem lehet, mert a 2. pontra utalás azzal a ténynyel szemben, hogy a semmisségi panaszpontban meghatározott semmiségi okra van alapítva, ellentmondást tartalmaz: a Bp. 385. §. 2. pontja alapján bejelentett panasz is a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó. A büntetlen előélet és a nézeteltérésből származott felindulás sem számuknál, sem nyomatékosságuknál fogva nem tekinthetők oly enyhítő körülményeknek, melyek a Bttk. 92. §-ának alkalmazására és ez által a büntetés rendkívüli enyhítésére kellő indokul szolgálnának. A m. kir. Kúria (1905. jun. 6. 5,523/905. b. sz. a) a kir. ügyészség részéről súlyos testi és könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége miatt vádolt B. István és társai ellen, névszerint: id. B. Miklós, id. B. Miklósné, P. Krisztina is ifjú B. Miklósné Sz. Julianna ellen a csíkszeredai kir. törvényszék előtt 1904. évi december hó 30-án 5,653/904. B. szám alatt folyamatba tett bűnvádi perben következő végzést hozott: A semmisségi panasz indokolásában B. István javára bejelentett semmisségi panasz ; továbbá az ugyanott id. B. Miklós és id. B. Miklósné érdekében a Bp. 385. §. 1 a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz, végül az itélet kihirdetésekor ifjú B. Miklósné érdekében a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, valamint az ugyanakkor id. B. Miklós, id. B. Miklósné is ifjú B. Miklósné érdekében a Bp. 385. §. 2. pontja alapján bejelentett semmisségipanasz visszautasittatik. A Bp. 385. §. 1. c) és 3. pontjai alapján id. B. Miklós, id. B. Miklósné és ifjú B. Miklósné érdekében használt semmisségi panasz pedig elutasittatik. Indokolás: B. István vádlott a kir. törvényszék ítéletébe belenyugodott. B. Ignácz ügyvéd nem volt a B. István védője; az ennek az ügyvédnek ellenjegyzésével beadott semmisségi panasz indokolásban B. István javára bejelentett semmisségi panaszt tehát mint arra nem jogosított részéről használtat a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. A nevezett B. Ignác ügyvéd, mint az id. B. Miklós, id. B. Miklósné és ifjú B. Miklósné részéről megbízott védő a főtárgyalás jegyzőkönyve szerint: a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján csak ifjú B. Miklósné érdekében^használta a semmisségi panaszt. Ennek következtében a semmisségi panasz indoklásában id. B. Miklós és id. B. Miklósné érdekében a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján 1905 évi február hó 17-én érvényesített semmisségi panaszt, mint elkésettet a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében azért kellett visszautasítani, mert a Bp. 430., 388., 39(1 §-ainak szabályai szerint a panaszt a semmisségi ok világos megjelöléséiül az ítéletnek 1904. évi december hó 30-án történt kihirdetésekor kellett volna bejelenteni. Vissza kellett utasítani a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított panaszt az ifjú B. Miklósnéra való vonatkozásban is a Bp 434. §. harmadik bekezdése értelmében azért, mert pusztán a torvényhelyre utalás által nem lehet a semmisségi okot megjelöltnek tekinteni. Ugyanis: ifjú B. Miklósnénak a főtárgyaláson előterjesztett védelméből egészen bizonyos az, hogy a védő a jogos védelemnek fennforgását, tehát a Bp. 385. §-ának nem az 1. a) hanem az 1. c) pontjában meghatározott semmisségi ok fennforgását vitatja; minthogy pedig a védője a panaszt az 1. c) pontra alapítottan valóban használta is, az 1. a) pontra utalás az e) pontban körülirt semmisségi okot megjelelőnek nem tekinthető. A Bp. 385. §. 3. pontjára alapított semmisségi panasznak nem lehet más értelme, mint az, hogy a védő a Btk. 92. §. alkalmazására s ezáltal a büntetés rendkívüli enyhítésére a feltétel fennforgását látván: a jogsérelmet abban akarta feltüntetni, hogy a bíróság a súlyos testi sértés vétségében bűnösnek talált id. B. Miklóst, illetőleg a könnyű testi sértés vétségében bűnösnek talált id. B. Miklósnét és ifju. B. Miklósnét az itt emiitett vétség miatt főbüntetésül 7 napi, illetve 1—1 napi fogházra ítélte, nem pedig a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a fogház helyett is pénzbüntetésre. Minthogy az ily értelmű panasznál a 385. §. 3. pontján kivül még a 2. pontra való utalásnak is a semmisségi okot megjelölő értelmet tulajdonítani nem lehet, mert a 2. pontra utálás ellenmondást tartalmaz azzal a ténynyel, hogy a semmisségi panasz a 3. pontban meghatározott semmisségi okra van alapítva : ennélfogva a Bp. 385. §. 2. pontja alapján bejelentett panaszt is a felhitt 434. §. harmadik bekezdése értelmében vissza kellett utasítani azért, mert ez a panasz ellenmond a 385. §. 3. pontjára alapított panasznak, tehát semmisségi okot nem jelöl meg. A Bp. 385. §. 1. c) és 3. pontjára alapított semmisségi panaszt alaptalannak kellett tekinteni s mint ilyet a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani azért, mert a 426. §-nak itt fennforgó 2. pontja esetében a 437. §. első bekezdése szerint a kir. Kúria köteles határozatát a törvényszék által valóknak elfogadott tényekre alapítani; ámde a törvényszék nem fogadott el oly tényt, melyből id. B. Miklós, vagy id. B. Miklósné vagy ifju B. Miklősné javára a vitatott jogos védelemnek, mint a cselekmény beszámithatóságát a Btk. 79. §. a) szerint kizáró oknak fennforgását meg lehetne állapítani ; az ugyanazon vádlottak javára elfogadott enyhítő körülmények pedig, nevezetesen a büntetlen előélet és a nézeteltérésből származott felindulás, nem olyanok, hogy akár számuknál, akár nyomatékosságuknál fogva a Btk. 92. §-ának alkalmazására s ez által a büntetés rendkívüli enyhítésére kellő indokul szolgálnának. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem találtatott. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A budapesti kir. tszéknél Kálmán Adolf kereskedő ellen bej. okt. 11, fsz. nov. 10, csb. Bothos Gyula dr., tg. Fischer Gyula dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Stern Benedek helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 17, fsz. szept. li, csb. Kazacsay Gerö dr., tg. Kovách Ödön dr. — A nagyváradi tszéknél Popper Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 26, fsz. szept. 16, csb. Szegedy Lajos dr , tg. Ardeleán Jusztin dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Ausch Gábor helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 23, fsz. szept 21, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Szűcs Miklós dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Gráber és Riesz helybeli cég ellen, bej. aug. 22, fsz. szept. 18, csb. Gönczy Gyula, tg. Oppler Emil dr. — A székesfehérvári tszéknél Ácsai segélyegylet mint szövetkezet ellen, bej. szept. 4, fsz. szept. 23, csb. Sohár Béla, tg. Szüts Andor dr. — A temesvári tszéknél Weintraub Ármin helybeli könyvkereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 28, csb. Pavlovié Márk dr., tg. Donáth Alfréd dr. — A fiumei tszéknél Vilhelm Antal helybeli cég ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 29, csb. Benyovics Lajos dr., tg. Lenac Rikárd dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Kövi és Kemény cég ellen, bej. aug. 28, fsz. szept. 26, csb. Beck Károly dr., tg. Hajós Zsigmond dr. — Az újvidéki tszéknél ifj. Bobák Márton titeli házaló ellen, bej. szept. 11, fsz. okt. 2, csb. Rehák Ferenc, tg. Abonyi Lipót dr. Pályázatok Az oklándi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 4 (164) — A kolozsvári közjegyzői kamaránál a brassói közjegyzői áll. aug. 11 (164) — A rimaszombati tszéknél albirói áll. aug. 9. (168). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K- Balázs—Végh érk. 5,807/905. sz. a. ea. Végh József n. e. — Durkó —Vizsnyiczai érk. 5,487/905. sz. a. ea. Tódorffy, n. e— Varga—Prudel nem érk. — Kovács—Makra érk 5,980/905. sz. a. ea. Töttössy, n. e. — Nagyvárad V. Zs. dr. Polák—Szőlős érk. 3,478/905. sz. a. ea. Mezey, n. e. Tab P. I. dr. Kézi—Fábián ügyek érk. 7,1047,105/905. sz. a. ea Vörösmarty, n. e. A közjegyzői teendőkben jártas állandó helyettest keresek f. é. szeptember elsejére, egy segédet, aki a közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas, azonnal fölveszek. Polgár József, kir. közjegyző Battonyán. P«1XAS WSZVÍHY TÁR6AM0 NYOMDÁJA 8UOAPKTEHA szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mor dr. V., Kálmán-utcaJ6._ V., Rudolf-rakpart 3