A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 30. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [9. r.]

L20 A JOG gövé a biztosíték letételétől, a védelmül felhozott megszorítást tehát nem ismeri. De alaptalan az ugyanazok által a B. P. 385. §. b) pontja alapján amiatt bejelentett semmisségi panasz is, hogy mivel a «Malé Novine* és a «Nové Srpske Novoszti* cimü lapok azonos tartalmúak, nem lehet szó halmazatról, hanem csak egységes vétségről. Ez a felfogás téves. A különböző nevek alatt kiadott újságok éppen ezen egyénesités következtében önálló időszaki lapok s igy azoknak mindegyike a S. T. 30- S-ának rendeletei alá esik; politikai tartalmú cikkeknek biztosíték letétele nélkül való kiadása tehát mindegyikük részéről külön bűncselekményt állapit meg. A semmisségi panasz minden irányban alaptalan lévén, azt a B. P. 437. §. 4. bekezdése alapján elutasítani kellett. Büntetlen előélet és fiatal kor nem oly nyomatékos enyhítő körülmények, hogy azok figyelembevételével a Btk. 92. § ának alkalmazása indokolt lenne. A m. kir. Kúria (1905 június 7-én 5,561 1905. B. sz. a.) szándékos emberölés bűntett emiatt vádolt M. János elleni bűnügyben következő végzést hozott: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok : Vádlottnak védője az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §. 3-ik pontja alapján, azon okból élt semmiségi panaszszal, mert a büntetés kiszabásánál vádlott javára a BTK. 92. i;-a nem alkalmaztatott, amely semmisségi panaszt mint alaptalant, a BP 437. §. 4. bekezdése értelmében azért kellett elutasítani, mert az esküdtbíróság által elfogadott enyhítő körülmények a büntetlen előélet és a fiatal kor nem olyan nyomatékosak, hogy ezek figyelembe vételével a BTK. 92. §-nak az alkalmazása indokolt lejine, amiért is annak a büntetés kiszabásánál való alkalmazását az esküdtbíróság helyesen mellőzte. Azon semmisségi panasz, mely törvényszerű semmisségi okot képező tény vagy jogsérelem megjelölése nélkül lett bejelentve, visszautasítandó, mert B. P. 385. íj-ának valamely pontjára való puszta hivatkozás nem felel meg a B. P. 430. és 390. §§-ai azon rendelkezésének, hogy a törvényszerű semmisségi ok világosan megjelölendő. A m. kir. Kúria (1905. június 7-én 5,58(1 1905. B. sz. a.) súlyos testi sértés büntette, miatt vádolt B. J. J. elleni bűnügyében következő végzést hozott; A B. P. 385. §-ának l. aj pontja alapján bejelenlett semmisségi panaszok visszautasittatnak; a B. T. 385-ik §-ának 1. c) pontja alapján használt semmisségi panaszok pedig elutasittatnak. Indokok: A kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen B. J. ]. vádlott és védője *<a bűnösség megállapítása miatt* a B. P. 385-ik §-ának \. a) pontja, a B. P. 385-ik ij-ának 1. c) pontja alapján pedig azért jelentettek be semmisségi panaszokat, «mert a vádlott tettét ittas állapotban, de a jogos védelem határai között vitte véghez*. A B. P. 385-ik §-ának 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszok a B. P. 434-ik §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasitandók voltak; mert azok, törvényszerű semmisségi ok megjelölése nélkül használtattak. A B. P. 430. és 390-ik t;-ai szerint ugyanis a semmisségi ok, melyre a semmisségi panasz alapittatik, világosan megjelölendő; a B. P. 385-ik §-ának 1. a) pontjára hivatkozás azonban az idézett kijelentéssel sem felel meg a törvény emiitett rendelkezésének, mert az által oly tény vagy jogsérelem, mely törvényszerű semmisségi okot képezne, megjelölve nincsen s ily semmisségi ok a bejelentésnek a vádlott védekezésével s a valóknak elfogadott tényekkel egybevetéséből sem ismerhető fel. A B. p. 385-ik §-ának 1. c) pontjában meghatározott semmisségi ok alapján bejelentett semmisségi panaszok mint alaptalanok, a B. P. 437-ik S-ának 4. bekezdése értelmében azért utasíttattak el; mert a B. P. 437-ik ij-ának első bekezdése szerint a kir. Kúria határozata a kir. ítélő tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítandó, a kir. itélő tábla pedig nem fogadott el valóknak oly tényeket, melyeknek alapján megállapittathatnék, hogy a vádlott, a vád alapjául szolgáló tettet beszámítást kizáró ittas állapotában vagy a B. T. K. 71)-ik §-ában meghatározott jogos védelemben követte el, minélfogva a B. P. 385-ik Ij-ának 1. c) pontjában megjelölt semmisségi ok nem forog fenn. Fegyelmi ügyekben. Birósag tagja ellen fegyelmi eljárás megindítását csak azon magánfél, ki a biróság tagjának mulasztása következtében vagyoni kárt szenvedett, szorgalmazhatja, s ezen jogát csakis ügyvéd által érvényesítheti, kit köteles e célra külön meghatalmazással ellátni. Azon körülmény, hogy a peres felek ügyvédjük ellen a fentebb megjelölt okokból az illetékes ügyvédi kamara fegyelmi bírósagánál panaszt emeltek s ellenében a fegyelmi eljárás meginditatott, nem jogosítja fel az ügyvédet arra, hogy a biróság tagja ellen ez utóbbi fegyelmi bíróságnál saját nevében felléphessen, mert ez ügyben közvetlenül érdekelt megánfélnek nem tekinthető. A m. kir. Kúria (1905 máj. 13-án 213/1905. k. fegy. sz. a. a szerdahelyi kir. jbiróságnak meg nem nevezett bírói tagjai, esetleg kezelői elleni fegy. ügyben) következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla fegyelmi bíróságának végzése helybenhagyatik. Indokok: A H. L. ügyvéd által a nagyszebeni kir. törvényszék elnökéhez benyújtotta fegyelmi eljárás megindítását szorgalmazó panaszban mint magánfél, ki a szerdahelyi kir. jbiróság birói tagjának, vagy kezelőjének mulasztása következtében vagyoni kárt szenvedett határozottan P. A. van megjelölve. A magánfél azonban az 1871. évi VIII. t.-c. 59. §. szerint a fegyelmi eljárás megindítása iránti jogát csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e célra külön felhatalmazványnyal ellátni, nevezett H. P. L. ügyvéd pedig a magánfél részéről kiállított ily felhatalmazványt nem mutatott be, habár annak beadására fel volt szólítva. Az a körülmény, hogy P. A. és társa peres felek H. P. L. ügyvéd ellen az illetékes ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál panaszt emeltek és ellenében a fegyelmi eljárás megindittatott, nem jogosítja fel nevezett ügyvédet arra, hogy a fegyelmi biróság előtt saját nevében felléphessen, mert ő az ügyben közvetlenül érdekelt magánfélnek nem tekinthető. Ezeknél fogva a kir. ítélőtábla fegyelmi bíróságának végzése, melylyél H. P. L. ügyvédnek fegyelmi panaszát visssautasitotta helybenhagyandó volt. Ha az elsőfokú fegyelmi biróság a fegyelmi panasz iránt határoz anélkü^ hogy a kamarai ügyészt meghallgatta volna, lényeges eljárási szabályt sértett. A magyar királyi Kúria (1905. május "27-én 41/1905. fegy. sz. a.) P. Oszkár dr. budapesti ügyvéd fegyelmi ügyében következő határozatid hozott: Az elsőfokú fegyelmi biróság határozata hivatalból megsemmisitletik és ugyanaz a biróság arra utasittatik, hogy a fegyelmi feljelentést az ügyvédi kamarai ügyészszel közölje és a továbbiakra nézve szabályszerűen járjon el, mert a fegyelmi feljelentés tárgyában az 1874. évi XXXIV. t.-c 79. §-a útmutatása szerint az ügyvédi kamarai ügyész meghallgatandó lévén, az elsőfokú fegyelmi biróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy a fegyelmi panasz iránt anélkül határozott, hogy ezt előzően az ügyvédi kamarai ügyészszel közölte volna, erre tekintettel az elsőfokú fegyelmi biróság felebbezett határozatát meg kellett semmisíteni és az elsőfokú fegyelmi bíróságot a határozat rendelkező része értelmében szabályszerű eljárásra utasítani. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Hűrom évYé megállapított és jogerői c emelkedett házbéradó a három évi adófizetési időszakon belül mutatkozó házbérhullámsás cimén sem nem emelhető, sem pedig le nem szállítható. (|8,f»l:V0<>4. sz.) A királyi államkincstárnak az illetékhez ex le.x idején is jogos igénye van, de azt a királyi kormány csak a meghozott költségvetési vagy az azt pótló felhatalmazási törvény {indemnity) alapján követelheti. (15,976/904. sz.) Vagyonkezeléssel megbízott ügyvédek a vagyonkezeléstől húzott dijaik cs jövedelmeik után külön rovandók meg III. osztályú kereseti adóval. (9,859/904. sz.) Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : A szabadkai tszéknél Schwartz Mór bajai cég ellen, bej. aug. 29, fsz. szept. 14, csb. Kindris Gábor dr., tg. Valentin Emil dr. — A kassai tszéknél Grün Miksa helybeli lakos ellen, bej. aug. 24. fsz. szept. 14, csb. Dubay József tg., Krick Manó. A komáromi tszéknél Grünwald Henrik gutái keresk. ellen, bej. aug. 13, fsz. okt. 3, csb. Kéri Miklós dr., tg. Vásárhelyi Domokos dr. — A rimaszombati tszéknél Klein Samu rozsnyói keresk ellen, bej. aug. 28, fsz. szept. 18, csb. Velesz Ferenc, tg. Pósch József dr. — A gyulai tszéknél Wasservogel Ferenc békéscsabai keresk. ellen, bej. szept. 15, fsz. okt. 9, csb. Pop Aurél, tg. Nyisztor Adorján dr. — A győri tszéknél Posel József, helybeli keresk. ellen, bej. aug. 31', fsz. szept. 13, csb. Koloszár László, tg. Kis Jenő. — A nyitrai tszéknél Paskusz József nagysurányi keresk. ellen, bej. aug 12, fsz. szept. 1, csb. Névery Ignác, tg. Herzfeld Mór dr. Pályázatok : Az aradi tszéknél albirói áll. jul. 29. (159) — A debreceni közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Berettyóújfalun, ug. 10. (162). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Pozsony Zs. Á. Sánthó • PálíTy érkezeti 1,071/905. v, sz. a. előadó Sarlay, nincs elintézve. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAU.A8 RtíZvfelY T»fl«A»AO NYOMDÁJA BUOAPS8TEN.