A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 30. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus

A JOG 223 nak tagja lett s az igy megalakult kormánynak az országgyűlés mindkét házában történt leszavaztatása után továbbra is tagja maradt. A kamarának választmány a ilyen körülmények között a minisztertől alkotmányunkra és igazságügyünkre üdvös tevékenységet nem várhat s ezért a minisztert a kivánt támogatásban nem részesítheti. A nagyváradi úgyvédi kamara. A nagyváradi ügyvédi kamara f. hó 16-iki rendkívüli közgyűlésén — mint a Pesti Hirlap irja — impozáns módon nyilatkozott meg az ügyvédi kar tiltakozása az alkotmányellenes kormány igazságügyi miniszterével szemben. A közgyűlésen Hlatky Endre Nagyvárad szabadelvű párti képviselője elnökölt s a kamara tagjai nagy számban jelentek meg. A gyűlés megnyitása után beterjesztették Fodor Gyula dr. és társai indítványát, mely annak kimondását javasolja: hogy 1. a kamara Lányi igazságü^\ miniszter kinevezését hazafias aggodalommal veszi tudomásul; '1. elvárja tagjaitól, hogy az alkotmány helyreálltáig az okmányokra bélyeget nem ragasztanak, illetéket nem rónak le; 3. a hazafias küzdelem közben elkövetendő esetleges politikai bűncselekményeknél ingyenes jogvédelmet nyújt. Az indítványt lelkes, viharos éljenzéssel fogadták, de aztán előterjesztették nyomban a kamara választmányának feketesárga javaslatát, amiközben érdekes epizód történt. Amint a titkár a javaslat olvasásába fogott, az ablak alatt csin-bum, egyszerre csak felhangzott a — Gotterhalte. A katonai zenekar vonult ki egy ünnepségre éppen. Zajos, falrengető derültség támadt. Fenyő Sándor dr. felugrott a helyéről: — íme a javaslat kritikája ! A kamara választmánya egyébként azt a véleményét fejezte ki, hogy a hazafias indítvány elfogadhatatlan. (Nagy zaj. Szégyen! Gyalázat! kiáltások.) Elfogadhatatlan mert a kamara elé politikai kérdések nem tartoznak s a közgyűlés eddig se zengett dicsőítő hymnusokat az igazságügyminisztereknek. Továbbá a bélyeglerovás megtagadására a kamarának nincs joga s mindenkinek hazafias meggyőződésére kívánja bízni, mily álláspontot foglal el, arra pedig nem lehet az ügyvédeket kényszeríteni, hogy egyes politikai bűnösöket ingyen védelmezzenek, mikor a rendes bünpörökben is csaknem ingyenes a védelem. Tehát mondja a javaslat — vegye a közgyűlés egyszerűen tudomásul az igazságügyminiszter kinevezését tudató leiratot. A választmány naiv javaslatát gúnyos derültség fogadta. Egyszerűen kinevették. Agyon nevették. Az elnök prepozíciójára a Fodor-ié\c indítvány mindhárom pontját külön vették tárgyalás alá. Az első pontnál Fodor (i)iila dr. az indítvány benyújtója, a szabadelvű párt törzsökös tagja szólalt fel. Nem merte volna hinni, hogy a választmány megkockáztasson ilyen javaslatot. (Nagy zaj.) Itt nem <>7-ről vagy 48-ról van szó. A hazafiasság kérdése ez. (Lelkes éljenzés.) Mikor egy abszolút kormány áll az ügyek élére, támogatást nem adhatunk neki. (Ugy van ! Szokoly Tamás : Kancsukát!) Azt hiszi, hogy a hazafiasság kérdésében nem ágazhatnak el a vélemények s a közgyűlés elfogadja az indítványt. (Viharos éljenzés.) Adorján Emil dr. a függetlenségi párt alelnöke élénk lelkesedés közben, fejtegeti az ellenállás fontosságát. A kamara úgymond — a magyar ügyvédség hagyományaihoz lesz hű, hogyha a felhozott indokoknál fogva az inditványt elfogadja. (Lelkes éljenzés, taps.) Balogh Lajos székelyhídi ügyvéd dörgő Hoch ! kiáltások közben ajánlotta elfogadásra a választmány javaslatát. Berkovics Ferenc dr., a kamara alelnöke szintén a választmány felfogását osztja. (Mozgás. Zaj) Az ügyvédi kamara nem politizálhat. Fráter Pál dr : Hazafi kötelességről van szó ! Berkoi'ies Ferenc dr. megvallja, hogy soha egyik igazságügyminiszter iránt sem volt bizalma, de ép ugy kijelenti azt is, hogy a mai kormányt nem tartja alkotmányellenesnek, sem törvénytelennek. (Kitörő zaj. Egy hang: hiszen csak az kellene!) Ez a kormány azért jött, hogy majd átadja helyét. Tehát várni kell, a bizalmatlanság kijelentésével nem szabad sietni. (Folytonos zaj.) Elfogadásra ajánlja a választmány javaslatát. (Gúnyos éljenzés, zajos Abcug kiáltások.) — Román József is a választmány előterjesztését pártolja. — Stocker József dr., a 48-as. Népkör elnöke tüzes beszédben, nagy hatással fejti ki, hogy az ügyvédi kar helyes közjogi érzékéről tesz tanúságot, amikor az inditványt határozattá emeli. (Lelkes éljenzés.) Most szavaztak az indítvány első pontjáról. A szavazás tiz tag kívánságára név szerint történt. A közgyűlés az első pontot 35 szavazattal 13 ellenében elfogadta. Az eredmény kihirdetését viharos lelkesedéssel fogadták. Adorján Emil dr. az izgalomtól kipirult arccal fordult Berkovics alelnök felé : •— A Berkovies-íéle közjogi elméletet leszavaztuk! Ezekután az alelnök ur bizonyára levonja a konzekvenciákat! Fodor Gynla dr, hazafias örömmel veszi tudomásul a nagyszerű határozatot, s mivel e szavazás által a kamara hazafias érzületét ragyogóan manifesztálta már, indítványának további részét visszavonja. Barta Béla dr., ha a kamara a bélyeglerovásra vonatkozó indítványtól el is tekint, szükségesnek tartja, hogy az indítványnak a politikai bűnösök ingyenes védelmét illető részét a mai súlyos időkben fogadják eh Több felszólalás után újra névszerint szavaztak s az indítvány harmadik pontját is lelkesedéssel elfogadták. Felhívás az ügyvédi karhoz. Bernáth Béla dr. orsz. képviselő, ügyvéd, lelkes hangú felhívást intézett a magyar ügyvédi karhoz, amelyben figyelmeztet, hogy az ügyvédek is megesküdtek az alkotmányra és a törvényekre, tartsák hát meg esküjöket és vegyék ki részöket az alkotmányos küzdelemből. A felhívás, amely az akció kezdetét jelenti, oda konkludál, hogy mi történik az igazságszolgáltatással, ha a fizetéseket beszüntetik ? S a kérdésre a következő inditványnyal adja meg a feleletet : Az ügyvédek ne fizessenek adót s beadványaikon ne rójanak le bélyeget, hanem ezt a pénzt helyezzék el takarékpénztárban. Törvényszéki székhelyenkint szervezkedjünk. Ha pedig bekövetkezik a fizetések beszüntetése: ugy a nálunk összegyűjtött pénzeket fordítsuk a bíróságok törvényszerű fizetésére. A képviselőház ügyvéd-tagjaitól várom, hogy az eszmét megvalósítsák. A nemzetközi börtönügyi kongresszus A VII. nemzetközi börtönügyi kongresszus O Felsége védnöksége alatt f. évi szeptember 3—9-ig Budapesten ülésezik. A kongresszus előkészítő bizottsága már 1904-ben felhívást intézett a szakemberekhez, hogy a napirendre tűzött kérdésekhez szakvéleményt adjanak. Ezek nagy számban érkeztek be és legnagyobbrészt' már meg is jelentek francia nyelven a kongresszus Bulletinjében. Az előkészítő dolgozatok kb. tizenhat füzetre fognak terjedni. A vita bevezetéséül szolgáló corapporteuri tisztet a kö\ étkező szakemberek vállalták: az I. szakosztályban Tarnay János kúriai biró, Baumgarten Izidor koronaügyész helyettes, Angyal Pál jogakadémiai tanár, Fayer László egyetemi tanár; a II. szakosztályban Bálás Béla miniszteri titkár, Finkey Ferenc jogakadémiai tanár, Bumgarten Nándor ügyvéd, Moravcsik Ernő Emil egyetemi tanár. Vámbéry Rusztem egyetemi m. tanár; a III. szakosztályban Földes Béla egyetemi tanár, Okolicsányi Kuthy Dezső egyetemi m. tanár és Lévay József miniszteri titkár. A IV. osztályban Balogh Jenő egyetemi tanár, Konrád Jenő elmegyógyintézeti igazgató, Lukács Adolf egyetemi tanár és Márkus 1 iczső táblai biró. A kongresszus tartama alatt nyilvános előadást fognak tartani Wlassics (íyula a büntetőjog jelen állásáról, Grimaiidli a gyermekvédelemről, Barrows a fiatalkornak kriminalitása elleni intézményekről az Egyesült Államokban, Földes Béla az Ítéletek valószínűségéről, Engelberg a börtönügy jelen állásáról. A kongresszus alkalmával egy kétkötetes míí fog megjelenni körülbelül 48 ívnyi terjedelemben a magyar letartóztatási és javítóintézetekről, melyet Megyery István dr. főügyészhelyettes, Kun Béla dr. miniszteri osztálytanácsos és Láday István dr. szerkesztenek s amely munkát a kongresszus tagjai ajándékképen fognak kapni. Valamennyi kultúrállam kormány a külügyminisztérium utján hivatalos meghívót kapott a kongresszusra. Részvételüket eddig bejelentették : Ausztria, Angolország, Franciaország, < >laszország, Svejc, Norvégia, Hollandia, Románia, Szerbia: Görögország, Baden és Szászország. A kongresszus tagjai és a családtagok a Magyar Államvasút és a Kassa- -oderbergi vasút összes vonalain f>0°,'o, a Déli vasút magyar vonalaira (a családtagok kivételével) 33°/o kedvezményben részesülnek. Az elsőrangú szállodák Budapesten l()rj,o kedvezményt adnak a szobaáraknál. A kongresszus tagjai ezeken felül egy bronz plaquettet kapnak emlékül, melyet Teles Ede szobrász mintázott. A kongresszus szeptember 3-ától 9-éig tartja üléseit. A megnyitó és záró ülés, valamint az összeülések a Tudományos Akadémia dísztermében, az osztályülések a Főrendiház bizottsági termeiben fognak tartatni. A kongresszusra eddig a következő ünnepségeket helyezték kilátásba : a kormány két díszebédet ad. A főváros egy Dunaünnepélyt fog rendezni a partok ünnepélyes kivilágításával. A vendégek külön hajón fognak ebben résztvenni. Szeptember 10-dikén különvonaton kirándulást rendeznek Kassára az uj javítóintézet megtekintésére. Az utazást Aszódon megszakítják, hogy az ottani javitó intézetet megtekintsék. Kassán az intézetben az igazságügyminiszterium dejeuner-t ad. Kassa város diszebédet rendez. Az előkészítő bizottság a közel jövőben szétküldi a kongresszusra a meghívókat a magyar szakférfiaknak. A kongreszszuszra vonatkozó minden irányban felvilágosításokkal szolgál bélijei Rickl Gyula az előkészítő bizottság elnöke, ennek távollétében Vámbéry Rusztem főtitkár. A kérdezősködések ezekhez az igazságügyiminiszteriumba intézendők. A VII. Nemzetközi Börtönügyi Kongresszus Napirendje. Budapesten, 1905. évi szeptember hó 3—9-én. Vasárnap, szeptember 3-án d. e. 11 órakor ünnepélyes megnvitó ülés a Magyar Tudományos Akadémia palotájának dísztermében, az igazságügyi m. kir. miniszter, mint a kongresszus tiszteletbeli elnökének elnöklete alatt. Délután 3 és '/a órakor kirándulás a rákospalotai leányjavitd intézetbe. Találkozás d. u. 3 órakor a magyar királyi államvasutak nyugoti pályaudvarának északi oldalán.