A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 29. szám - A budapesti kir. itélőtábla 1904-ben. [8. r.]

116 A JOG esküt arra, < hogy a kereseti váltón látható ti. I.> kibocsátott aláírást sem ó' maga nem irta, sem annak írásával mást meg nem bízott.» Erdekében áll tehát az alperesnek ezen eskü letételére vonatkozó készségét a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt az elsöbiróságnál bejelenteni s az esküt a kitűzendő határnapon letenni, mert csakis ebben az esetben utasittatik el felperes a 9,353/904. sz. sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett keresetével és köteleztetik, hogy az alperesnek 42 korona 45 fillér per és 31 korona 75 fillér felebbezési költséget 3 nap és végrehajtás terhe alatt fizessen. Egyúttal utasittatik az elsőbíróság, hogy az eskü letétele esetén az iratokat a szabadkai kir. ügyészséghez tegye át. Indokok: A kereseti váltón látható s alperes által valódiságra nézve tagadott «I. L» kibocsátói aláírást a kir. ítélőtábla is összehasonlítván, a 9,353/904. sz. kézbesítési vevényen és a kifogások mellett fekvő ügyvédi meghatalmazó levélen lévő s kétségtelenül alperestől származó «I. I.» névaláírásokkal az írás szakértők ellenkező véleménye dacára ugy találta, hogy ezen névaláírásoknak ugyanegy kéztől való származását nem lehet minden kétséget kizárólag megállapítani. Minthogy azonban a bizonyítani köteles felperes ezen aláírás valódiságára nézve a váltóeljárási rendelet 26. §-a alapján az 1868: LIV. t.-c. 172. §-ában foglalt esküt is felajánlotta bizonyítékul az ezen törvényszakasz d) pontja szerinti tagadó esküt kellett az alperesnek megítélni, illetőleg ezen eskü le vagy le nem tételétől függőleg kellett az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a pert eldönteni. Alperesnek, mint kibocsátónak az eskü le nem tétele esetén való fizetési kötelezettsége a váltótörv. 7. §-án, a perköltségek iránti intézkedés pedig az 1868 : LIV. t.-c. 251. §-án alapul. A m. kir. Kúria (1905. május hó 17. napján 1,559. sz. alat) következőleg itélt: A másodbiróság ítélete indokai alapján és azért is helyben hagyatik; mert a kereseti váltón látható kibocsátói aláírásért alperesnek a sommás végzés kézbesítési vevényen és a kifogásokhoz csatolt ügyvédi meghatalmazáson előforduló kétségtelen névaláírásaival a S. E. 78. §-a értelmében a kir. Kúria is összehasonlította és nem találta megállapíthatónak, hogy az összehasonlított névaláírások minden kétséget kizárólag egy kéztől származnának, mert különben is a netalán megállapítható hasonlóság magában véve, egyéb támogató adat hiányában a tagadott névaláírás valódiságára nézve bizonyítékul el nem fogadható, ily támogató adatot pedig felperes fel nem hozott. Bűnügyekben. Azon körülmény, hogy a megesketésnél a szabályszerű figyelmeztetés elmaradt, nem képez oly semmisségi okot, mely miatt a 385, §. 1. c; pontja alapján semmisségi panasz volna használható s az ilyen semmisségi panasz, mint a törvényben kizárt visszautasítandó. Ugyancsak ki van zárva az oly semmisségi panasz, mely a bttk. 92. § a alkalmazásával kiszabott büntetés tulszigoru volta miatt a büntetés leszállítása végett használtatik. A m. kir. Kúria (1905 június 6-án 5,516/1905. B. sz. a.) hamis tanuzás vétsége miatt vádolt P. O. Alajos N. Dániel elleni bűnügyben következő végzést hozott: A semmisségi panaszok, amennyiben azok a Bp. 385. §, 1. c) és 2-dik pontjára alapítottak, visszautasitlatnak, amennyiben pedig a Bp. 385. §. 1, a) pontja alapján használtattak— elulasittatnak. Indokok: A vádlottak és védőjük a mvásárhelyi kir it. tábla Ítélete ellen a Bp. 385. §.1. a) és 2-ik pontja alapján, azonkívül P. O. A. vádlott és védője a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján is használtak semmisségi panaszokat. Tekintve azonban, P. O. A. vádlott és védője a 2p. 385. §. 1. c) pontjában megjelölt külömböző semmisségi okok egyikét sem jelölte meg, az a felhozott körülmény pedig, hogy az eskü kivételénél a szabályszerű figyelmeztetés elmaradt volna, nem képez oly semmisségi okot, mely miatt a Bp. 395. §. 1. c) ponlja alapján semmisségi panasz használható lenne ; a semmisségi panaszok ebben az irányban a Bp. 434. §. harmadik bekezdése szerint visszautasitandók voltak. Szintúgy visszautasítani kellett a vádlottak és \édőjük részéről használt semmisségi panaszokat annyiban, amennyiben a Bp. 385. §. 2. pontjára alapíttattak, mert annak megjegyzésével, hogy a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a alkalmaztatott, az hogy a büntetés tulszigoru, és hogy ez okból a büntetés még tovább leszállittassék, egyáltalán semmisségi ok alapjául nem szolgálhat, ebben az irányban tehát a semmisségi panasz kivan zárva. Amennyiben végül a semmisségi panaszok a Bp. 385. §. 1. a) pontjában megjelölt semmisségi okból használtattak, azokat mint alaptalanokat a Bp. 437. §. negyedik bekezdése szerint elutasítani kellett, mert a kir. it. tábla által az elsőfokú bíróság ítéletével egybehangzóan valónak elfogadott és a Bp. 437. §. első bekezdése szerint a kir. Kúria határozatának is alapjául szolgáló az a tény: hogy a vádlottak a gyergyószentmiklósi kir. jbiróság előtt ifj. M. B. István felperesnek, B. J. a. M. é. alperes elleni 14 kor. 80 f. és jár. iránti polgári perében, 1901 évi dec. 20-án mint tanuk kihallgattatván a per lényeges körülményeire nézve, a valóságtól eltérő, hamis vallomást tettek és azt esküvel megerősítették, figyelemmel a Btk. 215. §-ára, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja és mert ehhez képest a kir. it. tábla a bűncselekmény tényálladéka megállapításának kérdésében jogilag nem tévedett. A vádlott büntetlen előélete és azon körülmény, hogy a kárnak egy része megtérült, még súlyosító körülmények hiányában sem tekinthetők oly nyomatékos enyhítő körülményeknek, melyek a büntetés kiszabásánál a bttk. 92. íj ának alkalmazását indokolttá tennék. A m. kir. Kúria (1905. június 6-án 5510/1905. B. sz. a. gyújtogatás büntette miatt vádolt ifj. Sz. János elleni bűnügyben) következőleg itélt: A vádlott és védője semmisségi panaszának az alaki okra alapított része elutasittatik, ellenben a közvádló semmisségi panaszának hely adatik, ennek folytán az esküdtbíróság Ítéletének a büntetésre vonatkozó része a Bp. 385. §. 3. pontja alapján, — Bp. 437. §. harmadik bek. értelmében — megsemmisíttetik és vádlott a btk. 92. §. mellőzésével, azonban a 91. §. alkalmazásával, -— a jogerős ítélet foganatba vételétől számítandó öt (5) évi fegyházra és három (3) évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik; a szabadságvesztés büntetésből azonban előzetes letartóztatása és illetőleg vizsgálati fogsága által egy (1) hónap kitöltöttnek vétetik. indokok: vádlott és védője semmisségi panaszt jelentettek be a Bp. 384. §. 91. pontja alapján amiatt, mert a védőnek a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványát az esküdtbíróság elutasította, — továbbá a Bp. 385. §-ának 2. pontja alapján mert az esküdtbíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben vont határokat meg nem tartotta és a Bp. 385. §. 3. pontja alapján, mert a bíróság a btk. 92. §-át tévesen alkalmazta; a közvádló podig semmisségi panaszt jelentett be, — a btk. 92. §-ának alkalmazása miatt, — ugyancsak a Bp. 385. §. 3. pontja alapján A vádlott és védője által bejelentett semmisségi panasznak az' alaki okra vonatkozó részét, mint alaptalant, a Bp. 437. §. 4. bekezdéséhez képest elutasítani kellett, — azért, mert az esküdtbíróság a védőnek a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó vádinditványát az általa arra nézve íelhozott indokoknál fogva helyesen utasította el és így ezzel a közbenszóló határozatával, tekintettel a Bp. 393. §-a 1. és 3. pontjai rendelkezésére a tikvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését nem sértette meg. Ellenben figyelemmel arra, hogy a vádlott javára enyhítő körülményül csak is az levén elfogadható, hogy a vádlott büntetlen előéletű és hogy a kár egy része megtérült, ezek az enyhítő körülmények pedig, — még súlyosító körülmények hiányában sem — tekinthetők oly nyomatékosoknak, hogy azok alapján a büntetés kiszabásánál a btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt lenne; ennélfogva a közvádló által bejelentett semmisségi panasznak hely adandó, — ennek folytán az esküdtbíróság ítéletének a büntetésre vonatkozó része megsemmisítendő és vádlott a btk. 92. §-ának mellőzésével, — de tekintettel az enyhitő körülményekre a 91. §. alkalmazásával, — az ítélet rendelkező részében kitüntetett büntetéssel volt sújtandó. A vádlott és védője semmisségi panaszának az anyagi okra alapított része most már tárgytalan levén, — e tekintetben intézkedés szüksége nem forgott fenn. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A pozsonyi tszéknél Márkus Lajos helybeli kereskedő ell., bej. aug. 5, fsz. aug. 21, csb. Kirchner József, tg. Strein Tódor dr. — A budapesti kir. tszéknél Strem József helybeli kereskedő ell., bej szept. 30, fsz. okt. ?8, csb. Kovács Ödön dr , tg. Dingha Béla dr. — A nagyváradi tszéknél Szabó Áron helybeli lakos ell. bej. aug. 12, fsz. aug 25, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Székely Adolf dr. — A szekszárdi tszéknél Spitzer Dezső dombóvári cég ell. hej. aug. 15, fsz. szept, 5, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Rolf Aladár dr. — Az eperjesi tszéknél Bodnár Győző helybeli cég ell. bej. aug. lő, fsz. aug. 31, csb. Körtvélyessy Dezső dr., tg. Rosenberg Mór dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Lipinszki Manó nagymihályi kereskedő ell. bej. aug. 17, fsz. aug. 31, csb. Görömbey Balázs, tg. Kállai József dr. — A szolnoki tszéknél Kohn Antal dévaványai kereskedő ell. bej. aug. 26, fsz. szevt. 15, rsh. Kemény Zoltán dr., tg Kiss Sámuel dr. — A nagyváradi tszéknél Klein Adolfné belényesi lakos ell. bej. aug. 19, fsz. szept. 2, csb. Szegedy Lajos dr , tg. Csordás Iános dr. — A pozsonyi tszéknél Fuchs Frigyes helybeli kereskedő ell , bej. aug. 20, fsz. szept. 1, csb. Kirchner József, tg. Somogyi Emil dr. — A kaposvári tszéknél Fischer Antal marcali lakos ellen, bej. aug. 26, fsz. szept. 11, csb. Kelemen János, tg. Révai Adolf dr. — A pozsonyi tszéknél Berger Hugó helybeli cég ellen. bej. aug. 25, fsz. szept. 4, csb. Kirchner József, tg. Nemessányi Gyula dr. — Az ipolysági tszéknél Sembery István szudi lakos ellen, bej. szept. 12, fsz. okt. 10, csb. Dabis Antal dr., tg. Csermák Ernő dr. Pályázatok : A szentgotthárdi jbiróságnál albirói áll. jul. 22 153) — Az aradi ügyészségnél kir. ügyészi áll. jul. 28 (158). Kúriai és táblai értesitések. Tab, P. I. dr. Kéri—Fábián ügyek nem érkeztek föl. Ügyvédnek ki tudna letelepedésre alkalmas helyet vagy pénzintézetet ajánlani, esetleg ilyennek alapításába őt bevonni Ajánlatok »Hálás« jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. Ügyvédi iroda átvehető. Cím a kiadóhivatalban. YCWOÁJ* BUOAPÉ8TS* A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. Y- Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3