A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 28. szám - A hajótulajdonos magánjogi felelősségének korlátozásai. [2.]

216 A JOG a magyar nemzet az önálló államok sorából elenyészett és bizo­nyára osztrák birodalmi örökös tartománynyá vált volna. Ezekben az ősi alkotmányért, a magyar nemzet önállóságáért és léteért folytatott küzdelmekben a magyar ügyvédi kar mindenkor kiváló részt vett. Bizonyítja ezt Magyarország első volt igazságügyi minisz­tere, Deák Ferenc, aki a magyar ügyvédi karról ugy nyilatkozott, hogy •eme tiszteletreméltó kar az, amelynek alkotmányunk fönn­tartását elsősorban köszönhetjük*. Bizonyítja ezt továbbá Magyar­ország második volt igazságügyminisztere, Horváth Boldizsár, ki az ügyvédi karról ama nyilatkozatot tette, hogy az «alkotmányos országoknak államférfiakat, az absolutizmusnak pedig Brutuso­kat nevel». Végre Magyarország egyik legdicsőbb volt igazság­ügyminisztere, Szilágyi Dezső, mint a milleniumi országgyű­lési ünnepség szónoka, ő felsége előtt azt hangoztatta, hogy a magyar nemzet «a koronát és alkotmányosságot soha elválasz­tani nem tudta >>. Bizonyos, hogy a mily hűséggel tartozunk koronás királyunknak, éppen olyan hűséggel és szilárdsággal ragaszkodnunk kell ősi alkotmányunkhoz, mint a magyar nem­zet fönnállásának egyik legfőbb biztositékához. Az előadottak szerint kamaránk választmánya a magyar ügyvédi kar múltjának nyomdokait, nagy hagyományait és hivatását, valamint a fönnebb nevezett dicső államférfiak tanítását követi, midőn Nagyméltó­ságodnak fönn idézett leirata alkalmából kifejezést ad mély fájdal­mának és hazafias aggodalmának az alkotmányellenes kormányzás és ősi alkotmányunk fölött s ennek folytán Nagyméltóságodat a kivánt támogatásban nem is részesítheti. A győri ügyvédi kamara választmányának 1905. évi június hónap 30-án tartott üléséből: Ziskay Antal dr. elnök. Kom János ár. titkár. A brassói ügyvédi kamara választmánya f. hó 1-én foglal­kozott Lányi igazságügyminiszter leiratával. Zakariás kamarai tit­kár éleshangu föliratot terjesztett elő, válaszul a miniszteri le­iratra, a többség azonban, köztük a román tagok is, a szokásos üdvözlésével a leirat félretételét határozta cl. A // igykárolyi ügyvédi kar a következő határozatot egyhan­gúlag fogadta el: A nagykárolyi ügyvédi kar elhatározta, hogy a képviselőház által alkotmányellenesnek kijelentett kormány részére az ország­gyülésileg meg nem szavazott illetékek önkéntes szolgáltatását megtagadja. Tagjai ezen indokból a mai naptól fogva azon bead­ván yokra és okirato ra, melyeknek illetéke általuk, mint ügyvédek által rovandó le, bélyeget megragasztanak, kivetett illetéket pedig nem fizetnek. A bélyegjegy helyett a következő felírást alkalmazzák : cKöz­tartozási törvény hiányában bélyeg nélkül.­Annak bizonyságául, hogy a nagykárolyi ügyvédi kart tisz­tán a hazafiság irányítja, nem pedig anyagi hasznot akar húzni a törvényenkivüli állapotból a le nem rovott illeték egyenértéke minden kartárs által takarékpénztárba helyezendő és kamatjöve­delme ezennel a szatmárnémeti ügyvédi kamara segélyalapjának adományoztatik. Ott, ahol az illeték az ügyfél által rovatik le vagy azért csak ő felelős, az ügyvédi kar tagjai mindent el fognak követni, hogy ügyfeleiket az illetékróvástól visszatartsák. A zalaegerszegi ügyvédi kamara Cinder István dr. elnöklése alatt f. hó 3-án ülést tartott, amelyen Lányi Bertalan igazságügy­miniszter kineveztetéséről szóló leirat volt napirenden. A kamara egyhangúlag elhatározta, hogy a leiratot tudomásul nem veszi és az irattárba helyezteti. Miskolcról jelentik, hogy Kőszegi Aimand dr. ügyvéd a miskolci ügyvédi kamarához az alábbi indítványt adta be : Mondja ki a miskolci ügyvédi kamara, hogy az alkotmány­ellenes báró Fejérváry kormányában helyt foglaló igazságügy­miniszter kineveztetése és közjogunkba ütköző hivatalos műkö­dése az országgyűlési többségi kormányzat politikai alapelvének megszegését és mint ilyen, az alkotmány legnagyobbfoku meg­sértését képezi. Ennélfogva ezen sajnálatos ténynyel szemben ki­fejezi legmélyebb aggodalmát és az osztatlan hazafiúi lelkiismeret felháborodását. Mondja ki, hogy Lányi Bertalan igazságügyminisz­ter működése iránt nemcsak, hogy bizalommal nem viseltetik, de az ellen, mint leplezett egyeduralmi kísérlet és nemzetellenes törekvés ellen, hazafiúi lelkiismeretének teljes fölháborodásával tiltakozik. Ennélfogva nevezett miniszternek a kamarához küldött leiratát válaszra nem érdemesiti. Egyben fölhívja a kamara terü­letén székelő összes tagokat mindaddig, mig a magyar törvény­hozás két tényezője között az összhang, a teljes alkotmányosság s ezzel együtt az országgyűlési többség akaratán alapuló joguralom helyre nem áll, az állami adó és illetékszolgáltatás minden nemét tagadják meg és a bíróságokhoz vagy más hatóságokhoz benyúj­tandó beadványaikra bélyeget ne adjanak. Az egri ügyvédi kamara választmánya í. hó 4-én tartott ülésében foglalkozott az igazságügyminiszter bemutatkozó leiratá­val. A választmány egyhangúan elhatározta, hogy a leiratra a következő fölterjesztéssel válaszol : Kamaránk választmánya tudo­másul veszi, hogy ő felsége Nagyméltóságodat igazságügy-minisz­terré kinevezte. A leiratban kért támogatást azonban a kamara választmánya nem igéri; mert azt a tényt, hogy Nagyméltóságod az igazságügyminiszteri állást parlamentáris pártok támogatása nélkül, elfogadta és még inkább, azt a tényt, hogy ez állásában az országgyűlés mindkét háza által kifejezett nyílt bizalmatlansági szavazat után is megmaradt, a népképviseleti alapon nyugvó alkotmányunk alapelveibe s ez alkotmányt biztosító törvényekbe •AUJW RÉlZvfelvrAMM ütközőnek tartja. Már Deák Ferenc megállapította az ügyvédi karról, hogy <ez az a tiszteletreméltó kar, amelynek alkotmányunk fönntartását elsősorban köszönhetjük*. Az alkotmány védelmében elődeinknél mi sem maradhatunk hátrább s igy legkevesebb, amit ezúttal meg kell tennünk az, hogy az alkotmányellenes kormány­férfiutói támogatásunkat megvonjuk. A szatmári ügyvédi kamara, mint a Budapesti Hírlap irja, f. hó 4-én tartott választmányi ülésében foglalkozott az igazság­ügyminiszter lairatával, a melyben kinevezését közli a kamará­val. A kamara titkára azt indítványozta, hogy a kamara a leiratot vegye egyszerűen tudomásul és helyezze irattárba, Uray Géza azt indítványozta, hogy hazafias aggodalommal vegyék tudomásul a leiratot. Farkas Antal dr. még radikálisabb határozatot akart pro­vokálni, és pedig azt, hogy a miniszter leiratát tudomásul se vegyék. Hosszabb vita keletkezett és hét szavazattal öt ellené­ben a titkári javaslatot fogadták el. ErteFarkas Antal dr. indu­latos hangon kijelentette, hogy váJaszmányi tagságáról lemond. A temesvári ügyvédi kamara minap tartott választmányi ülésén Hajdú Frigyes dr. választmányi tag indítványát, hogy a kamara fejezze ki bizalmatlanságát az alkotmányellenes és impar­lamentáris igazságyügyi kormány iránt, bár az indítványt lelkes fölszólalásával és szavazatával Kisfaludy Kálmán, a kamara elnöke is támogatta: l'ugarian Manó dr., a román nemzetiségi párt egyik előharcosának és Vértes Adolf dr.-nak heves tiltakozása után öt szavazattal négy ellenében leszavazták. A választmánynak ez a határozata nagy fölháborodást keltett különösen ügyvédi körök­ben és Dobroszláv Péter dr. ügyvéd harminc ügyvéd aláírásával kérvényt adott be Kisfaludy Kálmán kamarai elnökhöz, amelyben rendkívüli közgyűlés összehívását kérik és egyúttal indítványt is terjesztenek elő. A kérvény és indítvány igy szól : Tekintetes elnök ur! Alulírottak tisztelettel kérjük, hogy 1905- év július tizenhatodikára rendkívüli közgyűlést összehívni méltóztassék. E rendkívüli kamarai közgyűlés tárgysorozatába szíveskedjék következő indítványunkat venni. Indítvány: Mondja ki a temesvári ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése, hogy 1. Lányi Bertalan igazságügyminiszter alkotmányellenes és imparla­mentáris működése iránt bizalmatlansággal viseltetik, őt ezért hivatalos eljárásában nem támogatja s vele minden erkölcsi közösséget megszakít. '1. A temesvári kamarához tartozó ügyvé­dek, mindaddig, mig az alkotmányos kormányzás helyre nem áll, adót nem fizetnek, illetéket, vagy bélyeget le nem rónak. 3. Az ügyvédi kamara s tagjai fölajánlják ingyenes jogi támogatásukat a kamara területén lakó polgárságnak az alkotmányellenes kor­mány részéről netán bekövetkező törvénytelen támadások és jog­talanságok ellen. 4. A temesvári ügyvédi kamara eme határozatát minden egyes tagjával és társkamarákkal közli. A kolozsvári ügyvédi kamara f. hó 6-án tárgyalta a Lányi miniszter kinevezéséről szóló leiratot, melyben a miniszter a kamara támogatását kéri. A közgyűlés ezzel szemben kimondotta, hogy ugy a miniszter, mint az egész alkotmányellenes kormány műkö­désével szemben bizalommal nem viseltetik és a leiratot egysze­rűen irattárba helyezi. A közjegyzők és a kormány. Nemcsak az ügyvédi kamarák foglalnak állást egymásután az uj kormány ellen, még a közjegy­zői kamarák között is akad, amely elhatározta, hogy a kormány kinevezésére vonatkozó igazságügyminiszteri rendeletet mély saj­nálattal veszi tudomásul. Pécsről jelentik, hogy a pécsi közjegyzői legutóbbi ülésében foglalkozott Lányi Bertalan igazságügy­miniszter leiratával, mely a közjegyzői kamara támogatását kéri. A leiratra következő egyhangú határozatot hoztak: A kamara a leiratot mély sajnálattal veszi tudomásul és irattárba helyezni rendeli ; mert a kormányt és annak a műkö­dését az országgyűlés bizalmatlansági szavazata folytán alkotmány­és törvényellenesnek tekinti és igy a kivánt támogatást nem igéi­heti. Alkotmányellenes kormánynak még törvényen alapuló ren­delete, vagy intézkedése is alkotmányellenes. Vegyesek. Zárlat feloldása esetében a zár alá vett javaknak a kiren­delt zárgondnoktól való átvétele s a zárlatot szenvedő részére való átadása csakis bir. végrehajtó által foganatosítható. 1,363/904. A nagyváradi kir. Ítélőtábla W. Ágostonnak, Sch. B. Albert elleni zárlati ügyét a vaskohi kir. jbiróságnak 1903. évi november hó "20-án 1903. Pv. 258/8. sz. a kelt végzése ellen, zárlatot kérő által 1903. évi december 7-én 1903. Pv. 258/11. sz. a. beadott felfolyamodás folytán az 1904. évi szeptember hó 21. napján tartolt nyilvános ülésében megvizsgáltatván, következően végzett: A kir. Ítélőtábla a kir. járásbíróság végzését a költség felől ren­delkező panaszolt részében, amennyiben a zárlat feloldással fel­merült foganatositási költség a zárlat kérő ellenében állapíttatott meg, helybenhagyja. Mert: Zárlat feloldása esetében a zár alá vett javaknak, a kirendelt zárgondnoktól való átvétele a zárlatot szenvedő részére való átadása, a dolog természetében fekvő okokból helyesen és szabályszerűen csakis járásbirósági kiküldött által foganatosítható s az ezzel felmerült költség a zárfeioldás következményeként, egyedül a zárlatot kérő fél terhére eshet, mihez képest annak a költségnek a zárlatot kérő terhére történt megállapítása ellen emelt kifogás alaptalan. NYOMDÁJA BUOAPfSTE*

Next

/
Thumbnails
Contents