A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 27. szám - A munkás-törvények a gyakorlatban. [3. r.]

108 A JOG Mert a Bp. 22. §-ában foglalt elvnek, avagy az abból vont analógiának maga a BP. 591. §-a mond ellent, amikor kijelenti, hogy ez a törvény a jövedéki ügyekben nem alkalmazhat!); mert a kisebb kihágások a törvény által a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe utaltatván, a pénzügyigazgatóságra nézve a felette semmi tekintetben nem álló jövedéki bíróság s illetve ennek felettes kir. táblája nem «szélesebb hatáskörrel felruházott hatóság*, már pedig valamely ügyben az illetékesség átháramlásának csak felettes s az alsóbbal szemben szélesebb haláskörrel biró hatóság javára van és lehet helye; mert ellene mond az ellenkező felfogásnak a jogorvoslatok szempontja is. Ha ugyanis valaki az 1883:XLII. t.-c. 101. §-ába ütköző kisebb kihágás miatta pénzügy igazgatóság által pénzbirsággal sujtatik, az ezt kimondó «határozat» ellen a 102. §. zárbekezdése szerint a közigazgatási bizottsághoz s ennek határozata ellen ismét a pénzügyminiszterhez felebbezhet; a kisebb kihágás megtorlásának a jövedéki bíróság hatáskörébe való vonásával ellenben bekövetkeznék az az anomália, hogy a 101. §-ban megjelölt pénzbüntetés «másodfoku!ag» végérvényesen, sőt ha az elsőbiróság a vádloltat egészben felmentette, a kir. tábla azonban a 1Ö1. §-ban meghatározott kisebb kihágást megállapítja s azt pénzbüntetéssel sújtja, ami a megállapítás szükséges következménye : «elsőfokulag végérvényesen» szabatnék ki, miután a kir. tábla a jövedéki büntető ügyekben az 1883: XLIV. t.-c. értelmében véglegesen határoz. Mert végül kizárják az ellenkező eljárást a) a szeszforgalmi adóról intézkedő 1898: XXI. t.-c. 23. §-ában, b) a cukor- és sörfogyasztási adóról intézkedő 1898 : XVII. t.-c. 29. §-ában, c) a cukoradóról intézkedő 1899: XVIII. t.-c. 02. §-ában, d) a söradóról intézkedő 1899 : XIX. t.-c. 37. §-ában, e) a szeszadóról intézkedő 1899: XX. t.-c. 98. §-ában, f) a söradópótlékról intézkedő 1899: XXIII. t.-c. 11. §-ában, g) az égetett szeszes folyadékok után fizetendő szeszadópótlékról intézkedő 1899: XXII. t.-c. 11. §-ában teljesen egyformán kimondott azon rendelkezések, ha a bíróság az 1883: XLIV. t.-c. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megrövidítését célzó szándék hiánya miatt felmenti, és ez okból a fenforgó kihagási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyminiszterhez intézendő felebbezés fcntartásával a pénzügyigazgátóságok határoznak. II. A jövedéki büntető bíróság annak elbírálásával, hogy az 1883: XLIV. t.-c. 100. §-ában meghatározott jövedéki kihágás a terhelt ellen megállapítható-e, vagy sem, a törvényben előirt feladatát bevégezte, ennél többet tehát tennie nem kell; következésképpen az iratokat az iletékes pénzügyi hatósághoz, abból a szempontból, hogy ez a netán fenforogni látszó, s az 1883. évi XLIV. t.-c. 108. §-ába ütköző kisebb kihágást saját hatáskörében elbírálja, hivatalból annál kevésbbé teszi át, mert erre nézve sem az 1883: XLIV. t.-c., sem a fentebb felhívott egyéb törvények utasító rendelkezést nem tartalmaznak, ilyennek hiányában pedig nincs helye annak, hogy a bíróság a fél ellen a pénzügyi hatóság által megindítandó további eljárás bevezetésére közrehasson. (1905. év május hó 20.) Magában véve alig megbecsülhető dolog jogtalan eltulajdonítása is lopás, ha azt a tulajdonos el nem dobta. Legkisebb pénzbüntetés alkalmazása lopás esetén. A veszprémi kir. tszék mint felebbviteli büntető biró ság: (1904. évi december hó 2-án 4,010. sz. a.) A járásbíróságnak ítéletét a B. P. 553. §-ának 2. bekezdése és a B. P. 423. §-ának 2. bekezdése alapján a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában körülirt semmisségi ok miatt megsemmissiti és S. Antal vádlottat a B. T. K. 333. §-ába ütköző és a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében bűnösnek mondja ki, elkövetve az által, hogy 1904. augusztus 29-én Veszprémben a Veszprémmegyei gazdasági egyesület által rendezett kiállítás területén csekély értékű csomagolási haraszövetet jogtalan eltulajdonítás végett elvett és ezért a B. T. K. 339. §-a alapján, de a B. T. K. 92. í?-ának alkalmazása mellett behajthatatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó két kor. pénzbüntetésre ítéli. Imiokok: Az elsőbiróság ítélete ellen a közvádló a vádlott felmentése miatt és elitéltetése érdekében élt felebbezéssel. A törvényszék ugy találja, hogy az elsőbiróság a büntető törvény rendelkezéseit tévesen alkalmazta abban a kérdésben, hogy a megállapított tényállásban büntetendő cselekmény foglaltatik-e vagy sem ? Tény, ezt a vádlott is beismeri, hogy két csomagolásra használt haraszövetdarabot eltulajdonított. Tény az is, hogy ezek a haradarabok nem eldobott uratlan dolgok voltak, mert a vádlott is beismeri, hogy ládából vette ki, ahova tehát a tulajdonos azért tette, hogy a kiállítás befejeztével azokat elviendő ingóságainak elcsomagolására ismét felhasználja. Értéket is képviseltek a vádlottra is, mert hiszen kapcaruhára alkalmasoknak találta a vádlott. Tehát már a beismerten eltulajdonított haradarabok elvételében is meg van a lopás vétségének minden alkotó eleme. Ehhez járul, hogy a többi, a vádlott által beismert két haradarabnál jobb hámszöveteket is a vádlottnak kellett a kiállítási terület keritésein kívüli területre átdobálni. Mert elképzelni sem lehet, hogy az, aki azokat annak kidobálta, aki a tulajdonos nem lehetett, mert azok csomagolásra használhatók voltak, el se vihette volna, vagy más valaki, aki azon a rendes közlekedési dülő uton járt, mely a kiállítási kerítés mellett vezetett cl, közvetlenül fel ne szedte volna. A törvényszék tehát bűnösnek találta a vádlottat a lopás vétségében. , A büntetés kiszabásánál azonban a törvényszék nyomatékos enyhítő kürülményekül vette a vádlott büntetlen előéletét, fiatal korát, az eltulajdonított ingók rendkívül csekély értékét, hogy a kár teljesen megtérült s hogy a vádlott szegénysége miatt a kínálkozó alkalom folytán ruházata kiegészítésére kívánta felhasználni a lopott holmit. Ezekre való tekintettel a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásba vételét indokoltnak találta és a kiszabott pénzbüntetést látta arányosnak. A m. kir. Kúria (1905. márc. 23-án, 2,821. sz.) Vádlott semmisségi panasza folytán : a semmisségi panasz elutasittatik. indokok: A törvényszéknek másodfokú ítélete ellen vádlott a B. P. 385. 1. a) p. alapján azért élt semmisségi panaszszal, mert az általa elvinni szándékolt két darab hara (csomagoló zsákszövet) teljesen értéktelen volt. Ezt a semmisségi panaszt, mint alaptalant a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett, mert a törvényszék az általa valónak elfogadott abból a tényből, hogy a kérdéses haradarabok a Veszprémmegyei gazdasági egyesület által rendezett kiállítás tartama alatt a kiállítás területén ládában voltak elhelyezve, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy ugyanazok, mint a kiállítás berekesztése után csomagolásra ismét használhatók, teljesen értékteleneknek nem tekinthetők, minthogy pedig a törvényszék a Kúria határozatának is alapjául szolgáló azt a tényt fogadta el valónak, hogy a fentemiitett kiállítás területén, csekély értékű csomagolási haraszövetet a vádlott jogtalan eltulajdonítás céljából elvett, a vádlottnak ez a tette bűncselekmény tényálladékát megállapítja; ennélfogva a bíróság e tekintetben a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A debreceni tszéknél Weinberger Bernát helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 17, csb. Üdényi Nándor dr., tg. Luhács Emil dr. — A temesvári tszéknél Stefanovits György csákovai kereskedő ellen, bej. aug. 21, fsz. szept. 18, csb. Pavlovits Márk dr., tg. Bányay Vince. — A szombathelyi tszéknél Bakó Mihály helybeli lakos ellen, bej. aug. 7, fsz. aug. 14, csb. Prugberger Vince dr., tg. Szabó László dr. — A balassagyarmati tszéknél Dudás Samuné helybeli üzlettulajdonos ellen, bej. aug. 10, fsz. aug. 18, csb. Gottl Rezső, tg. Kántor Győző dr. — A nagykikindai tszéknél Stern Eleonóra valkányi kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 17, csb. Kovách Gusztáv, tg. Jeszenszky Géza dr — A temesvári tszéknél Mágori Mihály utóda Bernfeld A. helybeli cég ellen, bej. szept 2, fsz, szept. 30, csb. Pavlovits Márk dr., tg. Dimitrievits Szvetozár dr. — A pozsonyi tszéknél Fray Kálmán helybeli kereskedő ellen. bej. jul. 29, fsz. aug. 10, csb. Polgár Ármin dr., tg. Fejér Miksa dr. — A pozsonyi tszéknél Szuscik Ferenc helybeli szabó ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 12, csb. Polgár Ármin dr., tg. Günther Gyula dr. — A karánsebesi tszéknél Stankovits Tivadar helybeli cég ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 30, csb. Mészáros Gyula, tg. Róth Ernő dr. — A pestvidéki tszéknél Schwarz Lajos Örkényi lakos ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 23, csb. Endler Miklós dr., tg. Konkoly Thege József. — A szombathelyi tszéknél Schnatter Róbert rohonci kékfestő ellen, bej. aug. 7, fsz. aug. 21, csb. Prugberger Vince dr., tg. Dániel Ernő dr. — Az újvidéki tszéknél Szenttamáski Demeter helybeli szatócs ellen, bej. aug. 15, fsz. szept. 18, csb. Rehák Ferenc, tg. Müller Károly dr. — A fehértemplomi tszéknél Buczul Lázár verseci kereskedő ellen, bej. aug. 25, fsz. szept. 12, csb. Kerekes Zoltán, tg. Nikolajevics István dr. Pályázatok : A kecskeméti tszéknél aljegyzői áll. jul. 8 (142) — A zilahi ügyészségnél kir. ügyészi és alügyészi áll. jul. 8 (142) — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. jul. 12 (145) — Az aranyosmaró ti tszéknél birói áll. jul. 13 (146). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad A. F. Eackelmann—Andaházy érk. 5,338/905. sz. a. ea. Lehoczky, jun. 21 hh. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Adám—Bartha érk. 5,919/905. p. sz. a. ea. Avedik, n. e. — Baló—Gyenge nem érk. — Szecsellán — Serbán érk. 5,710/905. sz. a. ea. Somogyi, n. e.— RákosiLukács érk 5,'229/905. sz. a. ea. Mérey, n. e.— Korodi—Sepsisztgyörgy érk. 1,041/905. sz. a. ea Kovács Antal, n. e. •— Mohács J. J. Kvojánics—Stern érk. í,196/90i. sz. a. en. Debrecenyi, jun. 15 hh. — Nagyrőce V. K. dr. 1801/904. jun. 26 rendelv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Ügyvédjelölt, aki a tót nyelvet is birja s akinek az ügyvédjelölti teendőkben némi gyakorlata van, alkalmazást nyer Szilárd Samu dr. ügyvédnél Léván. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V-, Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. TtRSMÁO NY04KUUA BUOAPEtTEH.