A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 25. szám - Francia homestead-törvény - Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira. Írta Toldy Géza dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1905. Patria irod. vállalat. 216 l. [Könyvismertetés][2. r.]

100 óvadékösszeget, készpénzkölcsönnek tekinteni. A készpénzöszszeg pedig, amelyet a kölcsönvevő mint kölcsönt kap, nem marad kölcsönadó tulajdona, hanem a kölcsönvevő tulajdonává válik. A jelen esetben a 2 7. a okirat szerint az van kikötve, hogy a szövetkezet 6% kamatot köteles űzetni, — a felperes által átadott 2,000 kor. után. Minthogy felperes nem is állította, hogy a 2. •/• a. okirat tartalma ebben a tekintetben is valótlan, ennélfogva a felperes által ajánlott bizonyítás sikerülte esetében azt kellene bizonyítottnak elfogadni, hogy felperes a 2,000 kor. készpénzt, óvadékként adta át a szövetkezetnek avval a megállapodással, hogy a szövetkezet az óvadékösszeg után kamatot fizet. Minthogy az a megállapodás magában foglalja annak megengedését, hogy a szövetkezet az óvadékul adott készpénzt az üzlet céljaira kölcsönként felhasználhatja, ebből következik, hogy felperes a 2,000 K. készpénzt oly módon adta át a szövetkezetnek, hogy a szövetkezet azt kölcsönként használhassa. Ebből következik, hogy ebben az esetben felperest nem az a jog illeti meg, hogy az adott 2,000 K. készpénzt tulajdonjogilag visszakövetelhesse, hanem csak az, hogy arra vonatkozó jogát mint csődhitelező érvényesíthesse. Ennélfogva felperes követelése abban az esetben, ha az óvadékösszeg letétnek tekintetik, azért alaptalan, mert a visszakövetelés tárgya a csődnyitáskor a csődtömegben nem volt meg, ha pedig kölcsönnek tekintetik, akkor azért, mert a kölcsönadót a visszakövetelés joga nem illeti meg. Ennélfogva felperest keresetével el kellett utasítani és mint perveszest a prdts. 215. §-a értelmében a perköltség fizetésére kellett kötelezni. A budapesti kir. ítélőtábla (1904. évi április 20-án 1076. sz. a.) következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az első bíróság Ítéletét indokai alapján helyben hagyja. A m. kir. Kúria (1904. évi szept. 7-én 1,013 1904.) következő ítéletet hozott: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Ha valónak el is fogadtatnék felperesnek az a tényállítása, melyből keresetének jogalapját származtatja, hogy t. i. a közadósnak 2,000 koronát óvadékul adott át, minthogy nem is állította felperes, hogy a visszakövetelt összeg a közadós által külsőleg is felismerhető módon, különállóan, elkülönítetten és állított minőségének megjelölésével kezeltetett és mint olyan a csődtömegben feltalálható : felperes a csődtörvény 4*2. tj-a alapján visszakövetelési jogát ez esetben sem érvényesíthetné. A másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve a most felhozott okokból, a perköltségre nézve pedig az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján hagyatik helyben. A biztosítási ajánlatban a biztosítás tartama naptárilag meghatároztatván, a szerződés hatályba léptének az első évi díj befizetésétől való függővé tétele akkor sem bir érvénynyei, ha a biztosított a kötvény kézbesítése előtt elhalt.(M. kir. Kúria 72G/1904. — 1905. március 7.) Amennyiben a váltón szereplő együttkötelezettek valamelyike a váltót beváltja, ugy együttkötelezett társaitol csak oly mérvben követelhet fizetést, amily mérvben a köztük fennforgott — a váltókötelezettség alapjául szolgált — köztörvényi visszonyból kifolyóan adóstársai vele szemben kötelezettségben állanak ; tehát a váltón levő előzőktől teljes fizetést nem követelhet. Ennek következtében, ha többen valamely kölcsönt vesznek fel és a kölcsön fedezésére egynéhányuk fedezeti váltót ad a hitelezőnek, a váltót beváltó egyik kötelezett a többi aláíróktól csak azt a hányadot követelheti a váltó alapján, amely őket megállápodás szerint terheli, vagy ha ily megállapodás nem igazolható, csak annyit követelhet, amennyi az összes felek mindegyikére — felosztás utján — egyformán jut. (M. kii. Kúria 412/1904. — 1905. február 3.) Ha a váltóbirtokos az adóst arról értesiti, hogy postautalvány utján küldje be a váltóösszeget a postatakarékpénztárnak az ő számlájára és a váltóadós ennek megfelelően járván el, a váltóösszeg a postatakarékpénztárba a váltó megóvatolása előtt beérkezett, nem tekinthető késedelembe esettnek a váltóadós akkor sem, ha a váltóbirtokos a postatakarékpénztár értesítését később kapta is meg és időközben megóvatoltatta a váltót. (M. kir. Kúria H24/1904. — 1905; január 31.) Bűnügyekben. A B. P. 385. §. 3. pontjában meghatározott semmisségi ok azért forgott fenn, mert az alsófoku bíróságok ítéleteiben a vádlott javára megállapított enyhítő körülmények annyira nyomatékosak, hogy a cselekményre a törvényben főbüntetésül meg állapított fogházbüntetés legkisebb mértéke is jelen esetben aránytalanul súlyosnak mutatkozott, és így a rendkívüli enyhítés jogának gyakorlása és a btk. 92. ij-ának alkalmazása indokolt. A m. kir. Kúria (1905. ápril. 27-én 3,985 1905. B. sz. a.) könnyű testisértés vétsége miatt vádolt H. Gábor elleni ügyben következő ítéletet hozott: A semmisségi panasz a B. P. 437. §. 4. bekezdése értelmében elutasittatik. Egyúttal azonban mindkét alsófoku bíróság ítéletének a főbüntetés kiszabására vonatkozó része a B. P. 385. §. 3. pontjában meghatározott és e §. végbekezdése értelmében hivatalból figyelembe vett semmisségi ok miatt, a B. P. 437. ij-ának 3. bekezdése alapján hivatalból megsemmisíttetik és H. G. vádlott főbüntetése, fogház helyett, a Btk. 92. §. alkalmazásával, a kir. jbiróság Ítéletében jelzett célokra fordítandó 15 nap alatt végrehajtás terhével a kir. ügyészségnél fizetendő s behajthatlanság esetében, a btk. 53. §. intézkedésénél fogva egy (1) napi fogházzal helyettesítendő husz (20) K. pénzbüntetésben állapittatik meg. Egyebekben a kir. törvényszék ítélete nem érintetik Indokok: A kir. törvényszék másodfokú ítélete ellen vádlott és védője a B. P. 385. §. a.) pontja alapján amiatt jelentett be semmisségi panaszt, mert vádlott cselekménye azért nem képez bűncselekményt, mert csak a szándékosan elkövetett könnyű testi sértés büntethető, vádlott pedig a cselekményt gondatlanságból követte. Ez a semmisségi panasz mint alaptalan el volt utasítandó, mert a kir. törvényszék által bizonyítottnak elfogadott és a B. P. 437. §-ának első bekezdéséhez képest a kir. Kúria határozatára nézve is irányadóul szolgáló tények alapul vételével, a vád tárgyát képező tett szándékosan elkövetett büntetendő cselekménynek, jelesül a Btk. 301. §-ba ütköző könnyű testi sértés vétségének tényálladékát kimeríti. Másfelől azonban a B. P. 385. §. 3. pontjában meghatározott semmisségi ok azért forog fenn, mert az alsófoku bíróságok ítéleteiben a vádlott javára megállapított enyhítő körülmények annyira nyomatékosak, hogy a cselekményre a törvényben főbüntetésül megállapított fogházbüntetés legkisebb mértéke is jelen esetben aránytalanul súlyosnak mutatkozik, és igy a rendkívüli enyhítés jogának gyakorlása és a btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt. Minthogy pedig az alsófoku bíróságok a büntetés kiszabásánál a btk. 92. §-át feltételeinek fennforgása dacára nem alkalmazták: ítéleteiknek a főbüntetés kiszabására vonatkozó része a B. P. 385. §. 3. pontjában meghatározott és e §. végbekezdéséhez képest ezúttal hivatalból figyelembe vett semmisségi okból, a 437. §. harmadik bekezdése értelmében megsemmisítendő és ez irányban a törvénynek és a bűnösség fokának megfelelő ítélet hozandó volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szolnoki tszéknél Lövinger Lipót jászberényi kereskedő ellen, bej. juh 20, fsz. jul. 9, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Neumann József dr. — A szekszárdi tszéknél Kohn Sándor és fiai bonyhádi cég ellen, bej. jul. 30, fsz. aug 19, csb. Sonnevend Frigyes dr , tg. Schwetz Antal dr. — A zalaegerszegi tszéknél Weber Miksa és fia helybeli cég ellen, bej. jul. 14, fsz. jul. 25, csb. Spenlágh Géza. tg. Berger Béla dr. - A szombathelyi tszéknél Bőhm Henrik helybeli szatócs ellen, bej. aug. 7, fsz. aug. 14, csb. Prugberger Vince dr.. tg. Klein Izidor dr. — A nagyváradi tszéknél Szabó Gyula helybeli vendéglős ellen, bej. jul. 5, fsz jul. 22, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Fenyő Sándor dr. — A debreceni tszéknél Honig Jakab helybeli szabó ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 24, csb. Üdényi Nándor dr., tg. Csatth Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Gichner testvérek helybeli betéti társaság ellen, bej. jul. 10, fsz. aug. 8, csb. Tom;sányi László dr., tg. Szűcs Miklós dr. —- A budapesti kir. törvényszéknél néhai Keglevich István gróf hagyatéka ellen, bej. szept. 4, fsz. szep. 3;), csb. Bothos Gyula dr., tg. Glücksthal Samu dr. — A zilahi tszéknél ifj. Bokor István helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 18, fsz. aug. 10, csb. Baróthy Zoltán, tg. Róth Hugó dr. — Az eperjesi tszéknél Vomberg István, helybeli kereskedő ellen, bej. szep. 9, fsz. okt. 4, csb. Fest Géza, tg. Müller Bertalan dr. — A zombori tszéknél Harlikovits Károlyné iloki lakos ellen, bej. jul. 10, fsz. jul. 31, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Henneberg Sándor. — A besztercei tszéknél Nyitray József helybeli cipész ellen, bej. jul. 10, fsz. aug. 10, csb. Bisze Alajos, tg. Polcz Rezső dr. — A szatmárnémeti tszéknél Linczenbold Pál nagykárolyi kereskedő ellen, bej. jul. 22, fsz. aug. 7, csb. Horváth Benő dr., tg. Roóz Samu. — A győri tszéknél Pollák és Tauszig helybeli cég ellen, bej. jul. 27, fsz. aug. 26, csb. Proszt János, tg. Friedmann Oszkár dr. Pályázatok : A dévai tszéknél aljegyzői áll. jun. 24 (131) — A nyíregyházai tszéknél birói áll. jun. 27 (133) — Az eperjesi tszéknél albirói áll. jun. 30 (135) — A vágbesztercei jbiróságnál birói áll. jun. 30 (135.) Kúriai és táblai értesitések. Belényes P. K. dr. Cartisiu— Neuman érk. 6,837/904. sz a ea. Lehoczky, n. e. — Dárda G. L. dr. Zsivits—Dorits érk 4,750/905. p. sz. a. ea. Lallosevits, n. e. — Eger B. B. dr. I. G. 110. és íll. sz. ügyekben jövő hét előtt nem lehet megtudni az eredményt. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Gálfalvy-ü. érk. 3,883/905 b. sz a. ea. Tóth Gerö június 27-én a II. btötanácsban, melynek többi tagjai : Neuberger Ignác, Nyers Lajos, Devich László, Garam Jenő, Mikó Miklós és Onaciu Sándor. — Galánta N. M. dr. Weisz—Szeredi izr. hk. érk. 4,656/905 sz. a. ea. Fráter, n. e. — Kassa N. V. dr. Weisz—Rockenstein érk. 1,695/904. v. sz. a. ea. Jókuthy, n. e. — Nagy—Molnár érk. 4,938'9l>5. p. sz. a ea._ Vörösmarty, n. e. — Nagykőrös Sz. Gy. Kis — Kis érk. 5,557,905. sz. a. ea. Debreczenyi, n. e. — Poprád P. G. dr. 10,024 904. n. e. — Szepesszombat L. K. dr. Strompf—Mathem érk 8,192 904. sz. a. ea. Szász, n. e. — Mulai—Korenko érk. 7,829/904. sz. a. ea. Lallosevits, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Virágzó budapesti ügyvédi iroda készpénzért átadó. K. E. dr. Király-utca 72. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLAS «ÍSZVÉh> TÁBAAAÁG <0*fO^J> BUDAPESTÉ*