A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 25. szám - Francia homestead-törvény - Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira. Írta Toldy Géza dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1905. Patria irod. vállalat. 216 l. [Könyvismertetés][2. r.]

198 A JOG Külföld. Francia homestead-törvény. A francia képviselő-kamarában Ruan földmivelésügvi minister törvényjavaslatot nyújtott be a lefoglalhatatían családi jószág alapilásáról és fentartásáról (Projet de loi sur la constitution et la conservation de bien de famille insaisissable). A javaslat fó'bb rendelkezései a következők: Lefoglalhatatían családi jószág alapitható a család által lakott házból, vagy a házból és hozzátartozó vagy környező földbirtokból álló minden ingatlanon, melynek értéke 8,000 frankot meg nem halad. Családi jószágot alapithat: a férj saját külön vagyonán, nemkülönben a közös vagyonon, s neje beleegyezésével nejének kezelése alatt álló külön vagyonán: a nő a kezelése alatt álló vagyonon a férj vagy a biróság autorisatiója nélkül is; a túlélő házastárs kiskorúak létében személyes vagyonán; a nagyszülők, ha magukhoz veszik atyátlan-anyátlan, vagy erkölcsileg gondozatlan unokáikat; az elismert törvénytelen vagy az örökbefogadott gyermek atyja, vagy anyja, ha törvényes leszármazóik nincsenek. Családi jószág csak megosztatlan ingatlanon, s családonként csak egy alapitható. Ha a lakóház a megállapított maximumnál (8,(100 frank) csekélyebb értékű, ameliorációk s szomszédos földek megszerzése által a maximális értékig emelhető. Az ily szerzések az alapítás feltételeinek és formaságainak vannak alávetve. A törvény szabályozásának alkalmazhatósága megszűnik, ha az ingatlan, értékemelkedése folytán, 12,000 frankot meghalad, mely esetben megfelelő redukciónak van helye. Szerződéses vagy bírói jelzáloggal vagy végrehajtási elsőbbséggel terhelt ingatlanon családi jószág nem alapitható, ha e terhek az alapítás előtt bejegyeztettek, vagy az alább megjelölt határidőben bejegyeztetnek. A törvényes zálogjog, még ha a kérdéses határidőben bejegyeztetett is, az alapitásnak nem lehet akadálya s megtartja hatályát. A később keletkezett ily zálogjog érvénycsen bejegyezhető, de a végrehajtási jog gyakorlása a családi jószág hatályvesztéséig felfüggesztetik. A személyes hitelezők az emiitett határidőn belül az alapítás ellen ellenmondással élhetnek. Az alapítási okiratot a közjegyző veszi fel. A törvényjavaslat ediktális eljárást, két havi opposicionális határidőt, ennek elteltével az alapitásnak a békebiró által leendő promulgációját, végül az alapítás betetőzéséül a nyilvánkönyvbe való bejegyzést irja elő. A bejegyzéstől kezdve a hitelezők által az ingatlanra végrehajtás nem vezethető, még az alapító csődje vagy likvidációja esetén sem. Lefoglalható a családi jószág: 1. az alapító és családtagjainak az utolsó hat hónapban szállított életfentartási cikkek ára fejében ; '2. Civilis delictumok alapján hozott és büntető ítéletek marasztalása következtében; kincstári követelésekért, stb. ; 3. az épületek rekonstructiójára vagy javítására alkalmazott vállalkozó vagy munkások illetősége fejében. A békebiró kirendelt szakértő meghallgatásával állapítja meg az összeget, melynek erejéig a végrehajtás helyt foglalhat; 4. a földek bevetésére, gazdasági amelioraciókra, állatok, a mívelésre szolgáló gépek és szerszámok s az alapító mesterségéhez megkívánt eszközök beszerzésére szükséges összegekért. A családi jószág csak törvényes és a 4. pont alatt felsorolt tartozásokért terhelő zálogjoggal vagy végrehajtási elsőbbséggel. Visszavásárlási jog kikötése mellett nem adható el. A férj akár közös, akár személyes vagyonán alapította a családi jószágot, neje hozzájárulása nélkül azt sem el nem idegenítheti, sem az alapításról nem mondhat le. A feleség bírósági jóváhagyás nélkül is követelheti az akarata ellenére történt lemondás vagy eladás megsemmisítését, vagy a helyrepótlást (remploi), ha beleegyezését ehhez kötötte. Utóbbi esetben a vételár marad egy évi időtartamig lefoglalhatatían, hogy a helyrepótlásra megszerzett ingatlan eladójának kielégítésére fordittassék. Kiskorúak létében a szülők, a nagyszülők, a házastárs halála, elválás vagy vagyonelkülönzés esetén nem renunciáltatnak. Az elidegenítés megengedhetősége felett ily esetben — a kiskorúakra való előnyösségének szemmeltartásával a — békebiró hoz fclebbezhctetlen határozatot. Kisajátítás esetén, ha az egyik házastárs nem él s kiskorúak vannak, a békebiró gondoskodik, hogy a kisajátítási összeg a jószág kipótlására használtassék. A családi jószágnak mással való önkénytes felcserélése esetén, utóbbi alapításának promulgaciójáig, az első alapítás érvényben marad. A családi jószág teljes vagy részleges elpusztulása esetén a biztositásösszeg a jószág rekonstrukciójára letétbe helyezendő s a kifizetéstől számított egy évig végrehajthatatlan. A polgári biróság határozza meg — előterjesztett kérelemre — hogy az ingatlannak családi jószág minősége egészben, vagy részben megszűnt. Kérhetik ezt a hitelezők vagy az alapító. Az érdekeltek meghallgatandók. A határozat marginálisan feljegyeztetik. A lefoglalhatatlanság a házasság gyermektelen megszűnte esetére is fentartható a túlélő házastárs javára, közjegyző által felvett s a nyilvánkönyvbe feljegyzett nyilatkozat által. Ha a jószágot egészben tulajdonul birt házastárs halála után kiskorúak maradtak, a békebiró a túlélő házastárs, a gyám vagy egy nagykorú gyermek, vagy a családi tanács kívánságára elrendelheti a megosztásnak a legifjabb gyermek nagykorúságáig való elhalasztását, s az osztozás elhalasztásáért kártalanítási öszszeget állapit meg azoknak az örökösöknek számára, kik nagykorúak vagy időközben nagykorúakká válnak s a lakásnak hasznát nem veszik. A túlélő házastárs, ha a jószágnak legalább felében társtulajdonosa s a házban lakik, követelheti, hogy a jószág becsértékben az összes örökösök mellőzésével nekik attribuáltassék. Megilleti ez a jog, ha házastársának halálakor a lemenők mind nagykorúak, vagy kiskorúak létében pedig: ha a megosztatlanság í'entartása iránti kérelem clutasittatott, vagy midőn a legfiatalabb kiskorú is elérte nagykorúságát. Sérelem. Kidobott ügyvéd.* A temes-kubini kir. járásbíróságnál a minapában egy mindenesetre különös eset történt, amelynek történeténél az a legsajátosabb, hogy azt maga a vezetőjárásbiró egy képtelen s hallatlan rendeletével idézte elő. Ugyanis a vezetése allatt álló hivatalnokokhoz egy «rendeletet- bocsátott ki, hogy egy ügyvédet, régi haragosát, semmiféle ügyben biróság elé ne idézzék, mindennemű felvilágosítás-adást neki tagadjanak meg és ha a biróság helyiségébe jönni találna, egyszerűen dobják ki. A mindezekről mit sem tudó ügyvédnek dolga akadván a bíróságnál, a valóságban saját ügyeiben a felvilágosítás-adást indok nélkül megtagadták és midőn ez hivatkozott arra, hogy rendes időben és saját ügyeiben jogosítva van felvilágosítást kérni, — se szó, se beszed, — egyszerűen kidobták a biróság helyiségéből. A vezető járásbiró úrra s az ő vezetésére eme szomorú világot vető tény annyival is inkább sajnálatra méltó, mivel csak a minapában a délvidéki ügyvédek lapjában ugyanezen járásbiró úrra vonatkozó egy másik közlemény is jelent meg, amely szerint ő hasonlóan egy gyakorló ügyvédet ok nélkül egy nála lévő tárgyaláson való részvételtől eltiltott s igy a temes-kubini vezető járásbiró a fenti tényével csak párosítani akarta ugy látszik utóbb említett túlkapását, aminek legenyhébb kifejezéssel minősithetjük most leirt eljárását. Hogy eljárása mennyire hivja ki különben a jogos kritikát a jogkereső közönség részéről, annak további illusztrálásául szolgáljon ama másik rendelete, melylyel — jóllehet a tlkvi rendt. 170. íj-a e tekintetben minden kétséget kizáró módon intézkedik és ennek rendelkezései a járásbiró úrra is kötelezők — a helybeli ügyvédeknél alkalmazásban álló összes ügyvédi írnokoknak és azonkívül egy kamarailag bejegyzett kir. közjegyzői jelöltnek a nyilvánkönyvekbeni betekintést, értesítés-adást stb. megtiltotta. Ez statáriumhirdetés a járásbiró részéről, mire tán nemsokára az akasztás is fog következni. Ne feledje a kubini járásbiró ur, hogy ezidő szerint még egy ezeréves, sértetlen alkotmánynyal biró jogállamban, szabad hazában élünk és fogunk élni a jövőben is, hol ily állapotok meg nem tűrhetők és ne feledje azt sem, hogy ezen önkényes intézkedései annál súlyosabb beszámítás alá esnek, mert egy különböző nemzetiség lakta vidéken lakunk, hol éberebb szemmel s több tapintattal kell birnia ama közhivatalnoknak, ki hazájának szolgálni és a magyar állameszme térhódításának útját óhajtja egyengetni. Temesi. Irodalom. Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira, irta Toldy Géza dr., budapesti ügyvéd. II. Harmadik «hivatás és mesterség* cimfeliralu kévéjében szerző azt állítja — a minek különben már előbb is kifejezést adott, —hogy «lázas tevékenységükben bíróságaink mindinkább elszoknak a valódi jogászi munkától: számos esetben nem törvényeinket alkalmazzák az eléjük vitt jogi esetre, hanem törvényeinkbe ütköző magukgyártotta sablonjaikat az elébök kerülő egyes jogesetek egyes letépett foszlányaira. Gombamódra keletkeznek a tarkánál-tarkább jogi elvek oly esetekben, mikor az igazságot meg kellene oldaniok; mind sűrűbben találkozunk határozataikban olyan kijelentésekkel, hogy «ezen ügy, azon visszaélés megszüntetése lehet valamely jövőben alkotandó törvény feladata, mostani törvényeink azonban erre nem nyújtanak módot». (Ily gyakorlatról nekünk is van tudomásunk; igy csak nemrég panaszt emeltünk e lapokban, hogy a bpesti Tábla ingatlan árverési ügyekben a törvény világos rendelkezésébe ütköző gyakorlatot honosított. Bármennyire sajnáljuk, mégis ki kell emelnünk, hogy ezen gyakorlat nem ötletszerű, hanem érett megfontolás eredménye. A baj ezenfelül még az, hogy a Tábla mindenegyes tanácsa másképpen dönt és igy a jogbizonytalanság egyre tart, — kúriai teljes ülési határozat pedig egy- oly-könnyen ki nem eszközölhető). «Es ezt olyan bíróságok jelentik ki, amelyek akárhányszor jogi rendszerünk legsarkalatosabb elveinek fitytyet hányva, szá* Szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy e közlemény tartalmának valódiságáért a felelősség a beküldőt terheli, aki megnevezetlen óhajt maradnl- A szerkesztőség.