A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 25. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904-ben. [6. r.]

196 A JOG jogosultsága a közreműködő hatóság által vitássá tétetett volna, vagy ezt az eljáró közigazgatási hatóságok és bíróságok hivatalbólvizsgálták volna. Meg különben is a munkaadók érdekeit annyira védi a törvény, hogy a megbízott el nem ismerésével a legritkább esetben szenvednének jogsérelmet, mig a munkások a megbízottként szereplő munkás közbenjöttével, a helytelenül, avagy a törvényszerű alakszerűségek meg nem tartása mellett megkötött szerződés folytán, a legritkább esetben nem szenvednek károsodást. Tgyanis a szerződés külső megjelenési alakja legtöbbször nem felel meg a munkástörvények követelményeinek, — ami nem is csodálatos, mert a gyakorlat az, hogy nem a jegyző készíti a szerződést, hanem a munkásközvetitő. Már pedig a m. kir. földmivelésügyi ministernek 1899. dec. 28-án 11,186. sz. a. kelt rendelete értelmében a községi munkás-közvetítő a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai közül is kirendelhető. Már most hogyan bírálhatja el az a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai közül kirendelt, a leggyakrabban semmi qualificatióval nem bíró munkásközvetitő, vájjon megértették-e a felek a szerződést, ellentétben van-e ezen szerződés a törvény, törvényhatósági vagy községi szabályrendelettel, specialiter a munkástörvényekkel, a munkaadó megbízottjául tényleg arra jogosult személy jelentkezett-e stb.? tehát olyan kérdéseket, amelyeknek rögtöni felismerése még hivatásos jogász részéről is az elméleten kivül hosszabb gyakorlatot igényel. így magyarázható meg csak, hogy legalább a gyakor latomban előforduló munkásszerződések közül egyetlenegy olyat sem találtam, amely a fentebb felsorolt kellékek tekintetében kifogásolható nem lett volna, sőt olyan is nem egy találkozott, mely jogilag nem is volt érvényesíthető. így eshetett meg az, hogy egyik községi munkásközvetitő által készített szerződés szerint, a munkások a munkaadóval olyan szerződést kötöttek, melynek értelmében a munkaadó csak azon kavics után tartozik munkabért fizetni, amelyet tőle az államvasutak átvesznek. iFolytatása következik.) Belföld. A budapesti ügyvédi kamara értekezlete. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 14-én kamarai értekezletet tartott Szivdk Imre dr. elnöklésével. Miután az elnök üdvözölte a kamarai tagokat, átadta a szót Pap József dr. titkárnak, aki a választmány jelentését ismertette. Pap József a kamara titkára előterjesztésében kiemelte, hogy a lefolyt félév alatt a kamara választmánya buzgó tevékenységet fejtett ki. A választmány egyebek közt feliratot intézett az igazságügyminiszterhez a birák és ügyvédek között való visszony dolgában. Elpanaszolta, hogy az alsófoku hatóságok nap-nap után szem elöl tévesztik a jogélet biztosságának alapföltételét: a tárgyalásoknak súrlódások nélkül való lebonyolítását és az ügyvédi karnak megbecsülését. A kamara a felügyeletet gyakorló hatóságoktól nem kap ily esetekben soha sem elégtételt, azért volt kénytelen az igazságügyminiszterhez fordulni. A magyar és horvát hatóságok közötti kölcsönös jogsegitség dolgában kiadott igazságügyminiszteri rendelet nem felel meg az élet praktikus kívánalmainak. Főhibája az, hogy nincs kötelezően kimondva, hogy polgári ügyekben is horvát végzések magyar fordítással ellátva és viszont a magyar bírósági határozatok horvát fordításokkal ellátva kézbesittessenek és hogy a rendelet nem engedi igénybe venni a postai kézbesítést. A választmány e visszás állapotnak megszüntetése végett fölterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez. Ámbár az igazságügyminiszter belátta, hogy az ügyvédi karnak panaszai sok tekintetben megokoltak, a minap leérkezett leiratában még sem hajlandó ezt az égető kérdést gyökeresen reformálni. A kamara az igazságügyminiszter utján fölhívta a pénzügyminiszternek figyelmét arra, hogy tulbuzgalomból a pártfogó ügyvédek meghatalmazásai után fölveszik a leleteket s a pénzügyi hatóságok ezeket a leleteket nem törlik. A kamarának sikerült meggyőzni a pénzügyminisztert arról, hogy ez az eljárás törvényellenes, s megtörtént a jövőre nézve a kellő intézkedés. A magyar királyi kereskedelmi miniszterhez fölterjesztést intézett a kamara az ipari minták oltalmáról szóló törvényjavaslat tárgyában, továbbá ugyancsak fölirat ment az igazságügy-miniszterhez a kerületi elöljáróságok által kiállítandó bizonyítványok kérdésében. A választmány teljesülésében több fontos határozatot hozott. így többek közt kimondotta, hogy az elhalt ügyvédek részére kamarailag kirendelt gondnoknak postai küldeményeket lehet kézbesíteni; kimondotta továbbá, hogy a kamara jegyzékéből önkéntes lemondás folytán törölt ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyben az ügyvédségtől való felfüggesztést kimondó jogerős itélet az 1874: XXXIV. t.-c. 104. szakaszában előirt módon végrehajtható. Állandó gondoskodás tárgya volt a lefolyt félévben is a választmánynak az ügyvédjelöltek sorsa. A kamara fölterjesztése folytán kimondotta az igazságügy-miniszterrel egyetértőleg a kereskedelmi miniszter, hogy amaz ügyvédjelöltek, akik a magyar államvasutnál, üzlctvezetőségnél stb. szolgálatban állanak, az ugyvédjelöltséggel összeférhetetlen állásban vannak, hacsak az igazgatóság jogügyi osztályába nincsenek beosztva. A választmány elhatározta, hogy őszre kidolgoztat egy szabályzatot, ameiy a főnök és az ügyvédjelöltek, illetőleg többi irodai alkalmazott közötti jogvisszonyokat, ideértve a magánjogiakat is, szabályozni fogja. Minthogy márciusban az ügyvédi kamaránál tisztújítás volt, az uj választmány munka-programmot dolgozott ki. Eme munkaprogrammból kiemelte a titkár, hogy a kodifikáció előkészítése körében az ügyvédi rendtartással, a katonai büntetőtörvénykönyv revisiójával, a végrehajtási eljárás reformjával, a budapesti középponti járásbíróság felállításának kérdésével várni kell mindaddig, amig a kinevezendő igazságügyi kormány ezekben a kérdésekben állást fog foglalni. A politikai helyzetre való tekintet nélkül azonban elhatározta a kamara, hogy továbbra is napirenden tartja az ügyvédi nyugdij-kérdést, a polgári törvénykönyv kritikáját, továbbá foglalkozni kiván a közjegyzők ügyvédi ténykedésének korlátozásával, az ügyvédi képviselet kiterjesztésével, az állami fiskalátusok eltörlésével, a szegényvédclemnck helyesebb szabályozásával, a végrehajtási kérdésekben Ausztriával való viszonosság helyes szabályozásával, a referé-rendszerrel és a kis követelések bírói érvényesítésével. Küzdeni kiván továbbra is a gondnokok és védők kirendelése körüli szabálytalanságokkal szemben, üldözni kivánja a zugirászatot, szükségesnek tartja, hogy a szabadalmi törvény revideáltassék és magyar bányatörvény alkottassák. Ezután Tcller Miksa ár. ügyvéd tartott előadást a szegények jogi védelmének szervezéséről. Végül Székely Imre dr. ügyvéd terjesztette elő javaslatát arról, hogyan lenne a telefon meghonosítható a bíróságoknál és milyen intézkedést kellene tenni az ügyvitel egyszerűsítése tárgyában ? Azt óhajtja, hogy sürgős hivatalos ügyekben a birák telefon utján érintkezzenek az ügyvédekkel és viszont az ügyvédek is szerezhessenek sürgős ügyekben információt a bírósági kezelő-hivataloktól. A második indítvány, az úgynevezett értesítő levelező-lapok behozatalára vonatkozik. Az indítványokat a választmányhoz utasították. A budapesti kir. ítélőtábla működése 1904-ben. (Folytatás.)*) Áttérünk most már a vidéki járásbíróságokra. A hely szűke megköveteli, hogy ezekkel már sokkal rövidebben foglalkozzunk. 1. A b.-gyarmati tszék kerületéhez tartoznak: a b.-gyarmati, losonci, n.-ssécsényi, rétsági, salgótarjáni és sziráki jbiróságok = 6. Ezekbirói létszáma: öjárásbiró és 11 (12) albiró. Ezekből a losonci bíróságnál 4, a n.-szécsényi és s.-tarjáninál 2—2, a többinél 1—1 albiró működik. Ehhez járul még 2 jegyző, 3 (5) alj. és 3 (3) joggy., 6 (6) telekkvezető, 35 (35) irnok és dijnok, 6 (fi) végrehajtó és 13 (13) szolga = 85 (86). Ügyészségi megbízott 7 (7); ezekből Szirákra 2 esik. Jegyzők és joggyakornokok nélkül áll a b.-gyarmati jbság, 3-al rendelkezik a losonci, 2-vel a rétsági jb. Érkezett összesen, a 17,286 telekkönyvi ügyet beleértve, 39,387, folyam, maradt az év végén 2,764 ügy. A sommás perekből esik az egyes bir óságokra : M. é. foly. m. 565 1,495 1,035 329 854 Érkezett 1,060 1,47.S 94Í 441 902 Befejeztetett 912 1,429 839 4Í4 837 ('ontrad tárgy. 510 1,044 617 597 523 Rész- és végit. 147 368 273 131 241 Meg nem j. it. 168 448 184 53 254 Egyezség 217 59 86 74 97 Pergátló v. 5 24 7 17 Szünetelő per 522 1,280 1,145 287 870 Egyez s. ügy — 1 1 39 — Fiz. megh. ir.kér. 600 459 1,090 156 527 Kibocs. fiz. megh. 587 408 1.031 155 519 Ellentmondás 274 161 49 96 133 Elr. végreh. 35 12 42 23 27 Perré alakult 274 121 3° 36 120 Megkeresés 245 102 54 17 12 Örökösödési "gyInditt. m. é. hátr. e. 276 558 349 252 311 Befejeztetett 201 418 247 167 224 Oröks. Inzonyitv. A m. é. h. egy érk. 18 12 3 10 Befejeztetett 17 11 3 8 Anyakönyvi M. é. h egy. érk. 27 86 37 12 63 Befejeztetett 27 80 37 12 63 Végrehajt. ugy : 12 63 M. é h egy. érk. 859 1,321 569 310 1,140 Befejeztetett 735 1,054 465 271 924 Polg. megkeresés 271 924 M. é. h egy. érk 100 203 70 57 123 Befejeztetett 94 186 68 50 120 C/3 309 307 271 368 134 26 18 4 309 41 8 O 4,637 5,137 4,732 3,689 1,294 1,133 551 57 4,413 82 22 1 3,056 208 2,908 71 1,184 18 157 63 1,083 49 279 (1,659) (4,490) (4,512) (3,490) (1,208) (973) (563) (33) (4,183) (37) (2,422) (2,300) (1,095) (198) (1,075) (339) 326 2,072 (2.386) 254 1,511 (1,781) 43 39 (47) (38) 28 253 (238) 28 247 (231) 309 4,508 (4,919) 250 3,699 (%,917) 66 65 619 583 (615) (549) Előző közlemény a 24-dik számban.