A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 23. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904 ben. [4. r.]

184 A JOG «A rabsegélyzö egyletek célja — úgymond e körlevél — azokat a kiszabaduló rabokat, akik letartóztatásuk ideje alatt jó magaviseletet tanúsítottak, megbánásuknak jelét adták és kilátás van rá, hogy a társadalomnak újra hasznos, munkás tagjaivá akarnak lenni, - szabadulásukkor, addig, mig tisztességes keresethez jutnak, anyagilag segíteni, lehetőleg erkölcsileg is támogatni,- ~»wkik ideiglenesen menedéket nyújtani, továbbá a raboknak támasz nélkül maradt családját segélyezni. Az igazságügyi kormány az összes egyleteket segélyezi, de a kérdés megoldásánál a társadalom segélyét, mondhatni inkább erkölcsi segélyét is igénybe kell vennünk, mivel első sorban a társadalmat fenyegeti a veszély, h a a k i s z a b a d u 1 t r a b, minden támasz nélkül lépvekiabörtön falai közül ésa társadalom ellenőrzése nélkül, — újra ab ü n lejtőjére téved. Ugy van az különben a müveit nyugaton is, hol némely helyeken a rabsegélyegylet látja el teljesen a kiszabadult rabok feletti felügyeletet. Bajorországban például a központi müncheni egyletnek minden árásban fiókjai vannak s a rabsegélyzö ügy országosan van szervezve. De nemcsak nyugaton: Angliái >án, Belgiumban, ahol ez intézmény először látott napvilágot, továbbá Németországban, Ausztriában, stb., — hanem Amerikában, sőt Japánban is nagyban ki van már cz az intézmény fejlődve, mig nálunk alig van 20 egylet az országban." Egy harmadik körlevél az ország összes tszéki elnökeihez, ügyvédi kamarai elnökökhöz és ügyészekhez mind azon helyekre ment, ahol egylet még nem létezik. A rabsegélyzö egyletek — úgymond a körievél — magasztos hivatását szakemberek előtt felesleges lenne fejtegetnünk. Az is közismert dolog, hogy a humanitárius intézmények mikénti prosperálása mindenkor a legl iztosabb ismertető jele valamely nemzet műveltségi fokának, fejlődésének ; nem szeretnénk tehát, ha a nyár folyamán Budapesten összeülő börtönügyikongresszustagjai azt látnák, hogy ez a z i n t é z m é n y Magyarország területének kétharmad rész én még ismeretlen, dacára annak, hogy az anyagi eszközökről a törvényhozás már 27 év előtt gondoskodott ; ha látnák, ugy mint mi, hogy az intézmény nem a fejlődés, hanem a hanyatlás utján van, mert nagy nehezen létrejött 22 egyletünk közül is már vagy három beszüntette működését. Az, hogy a törvényhozás és az igazságügyi kormányok a törvénybe iktatott rabsegélyezés miként leendő foganatosítása iránt nem intézkedtek s annak a megoldását a társadalomra bízták, való.-zinüleg külföldi mintára történt. Láthatták az illetékes tényezők, hogy a külföldön, elsősorban Angliában és Belgiumban, de Amerikában, sőt Ja]>ánban is el vannak már terjedve a rabsegélvző egyletek. Németországban pedjg, ahol az evangélikus egvház tart fenn sok menházat, mondhatni rendőri felügyeletet gyakorolnak a kiszabadult rabok felett; szemmel kísérik, támogatják, de egyúttal ellenőrzik őket és ily módon a társadalmat is védik a visszaesőktől. Bajorországban másfélszáz járási egylet működik, a müncheni egylet vezetése alatt. Japánban már évek előtt volt 6H egylet, magában Tokióban 5, melyeknek képviselői évenként egyszer a fővárosban összegyűlnek, meg beszélni az egyes egyletek kifejtett tevékenységét és a jövőre való terveit. Ausztriában szintén van 32 egylet s igaz, hogy vannak 1—2,000 taggal biró egyletek is, mint például .Bécsben, Brünnben és Kremsben, de vannak sokkal kisebbek is, például Galicziában, ahol a lembergi egyletnek 90, a staniszlauinak 63, a tarnopolinak pedig csak 18 tagja van. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Ausztriában a rabsegélyzö egyletek nincsenek oly kedvező viszonyok között, mint nálunk, mert mig minálunk minden egylet állami segélyt élvez, addig Ausztriában mondhatni kizárólag a társadalomra vannak utalva s csak a múlt évben nyújtott be M e i n i k Miksa dr. ] rágai ügyvéd memorandumot Körber miniszterelnökhöz, amelyben az állami subventiót sürgeti. Ragadjuk meg tehát mi is az alkalmat mindenütt, ahol még nincs egylet; ne rettenjünk vissza a közönytől, az érdeklődők csekély számatól, mely magától fog később emelkedni ; szüntessük meg azt az állapotot, hogy akkor, amikor a pénzbüntetésekből több mint egy millió korona folyik be é\ énként, segélyekre ne fordittassék több 25—30.0 0 koronánál s a kiszabadult rabok és elhagyott családjaik 'legnagyobb része segély nélkül maradjon. Hogy nálunk is lehet eredményt elérni, azt legjobban mutatja a soproni és debreceni, e két legfiatalabb egyletünk példája. Az előbbi 1899-ben a fegyintézet! tisztikar kezdeményezése folytán alakult és mindjárt gyűjtött 88 alapító és 137 rendes ta.ot és kapott 88 adómányt. A következő évben alakult a debreceni egylet, mely szintén annyira prosperál, hogy már menház épitéssel is foglalkozik Mind e három, a pécsi egylet működését a legfényesebb világításba helyező okirat, szerzőjének vallja az egylet buzgó és kiváló szakértelmű elnökét Varga Nagy István kir. it. táblai birót és Szivér Lajos dr. ügyvédet és egyleti titkárt. Bárcsak itt Budapesten is követnék a pécsi egylet vezetőségének dicső példáját és hosszú évi álmukból felébredve hozzálátnának az elposványosodott rabsegélyezési ügy fellenditéséhez. r. I. Helyreigazítás. Lapunk állandó mellékletének, a Jogesetek Tárának legutóbbi számában tévedésből kimaradt két kúriai Ítélet száma, melyeket ezennel pótlólag közlünk. A 8(5. oldalon «A közelebbi rokonoknál . ;» bekezdésü jogeset kúriai száma 2,277/904. — A 87. oldalon, az első kereskedelmi jogeset kúriai száma 82/1904. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság szüneti beosztása. Szabadságra mennek: Gráf Vilmos dr. kir. járásbiró aug. 23-tól okt. 3-ig. Horváth József dr. kir. járásbiró aug. 7—szept. 17-ig. Á'eimer Géza kir. járásbiró július 10—aug. 20-ig. Rónai Sándor dr. kir. albiró július 3--aug. 13-ig. Stier János kir. albiró aug. 7—szept. lo-ig. és okt, lti—okt. 22- ig. Nagy Iván dr. kir. albiró aug. 1(5—szept. 26-ig. Csepely Sándor dr. kir. albiró július 3—aug. 13-ig. Palotay János kir. albiró aug. 21—okt. l-ig. Sztttnkovits jcnö dr. kir. albiró aug. 16-tól szept. 26-ig, Almást Antal dr. kir. albiró július 3—aug. 13-ig. Heinrich Antal dr. kir. albiró június 19- július 9-ig. és augusztus 7-től aug. 27-ig. Kózvédök kirendelése. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti kir. ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főtárgyalásokhoz 1905. évi június hónapia közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: Az 1905. június 5-től M-ig: az I. főt. tanács mellé: Friedmann József dr., helyetteséül: Fridvalszkv Sándor; a II. főt. tanács mellé: Fuchs Adolf, helyetteséül; Füredi Mór dr.; a III. főt. tanács mellé: Fürit Mátyás dr., helyetteséül: Garat Benő. — Az 1905. június 13-tól 17-ig: az I. főt. tanács mellé: Gál Jenő dr., helyetteséül Gergő Izidor dr.; a II. íőt. tanács mellé: Glasner Samu dr., helyetteséül : Glücklich Emil dr.; a Hl. főt. tanács mellé : Glücksthal Samu dr., helyetteséül: Gonda Dezső dr. — Az 1906; június 19-től 24-ig: az [. főt. tanács mellé: Gráner Ernő dr., helyetteséül; Grézló Ernő; a II. főt. tanács mellé: Gutki Soma dr., helyetteséül: Güntker Antal dr.; a III. főt. tanács mellé: Gyöngyessy József dr., helyetteséül : Győrffy Gyula dr. — 1905. június 26-tól július l-ig: az I. főt. tanács mellé: Győri István dr., helyetteséül: Győri Lipót dr.; a II. főt. tanács mellé: Hadzics Kamill, helyetteséül: Halász Aladár dr.; a III. főt. tanács mellé: Halász Frigyes dr., helyetteséül: Halmi Elemér dr. A kiskorú könyvvásárlásai. A budapesti kir. törvényszék felebb;:ési tanácsa: az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. A kiskorú V Tibor 1904. évi június havában a felperes cégnél megrendelte Jókai összes müveit, 500 korona értékben. Alperes beismerte, hogy felperes szállított a műből néhány kötetet a kiskorúnak, de hogy ezekkel kk. V. Tibor mit csinált, nem tudja, felperes pedig birói kérdésre sem tudta határozottan előadni, hogy mennyit szállított. Megállapítja a kir. törvényszék felperes előadása alapján azt is, hogy kk. V. Tibornak saját vagyona nincs és őt édesapja tartja el. Ezen tényállás alapján az elsőbiróság ítéletét helyben kellett hagyni, mert az anyagi jogszabályok értelmében, kiskorú terhes szerződést nem köthet, illetve reá nézve kötelem abból — reá — csak azon esetben származik, ha az fentartáshoz okvetlenül szükséges életszükséglet kielégítésére irányul, vagy esetleg a kiskorú önálló keresettel bír. Minthogy pedig egy ily nagyszabású mű megszerzése— tekintve azt, hogy az a kiskorú tanulmányai folytatásához sem volt szükséges, aki akkor, felek egyező előadása szerint, gazdasági intézeti hallgató volt,' nyilvánvalóan fényűzési kiadást képez, minthogy továbbá a felperes előadása szerint a kiskorúnak önnálló vagyona, sem keresete nincs, ennélfogva a felperes a fentebb emiitett jogszabály értelmében a maga javára a kiskorú kötelezettsége vállalásából jogokat nem származtathat. (1905. ápr. 18. IV. D. 130.) Vétkes gondatlanságot követ el a vasút, ha leveleit későn hozatja el a postáról. Egy vidéki áliomás, mely leveleit maga hozatja el a postáról, egy vasárnapi napon nem küldött be a postára. Másnap reggel egy az állomáson levő árut kiváltotta annak címzettje, holott később a postáról elhozatott levelezés között volt egy rendelkezés, mely oda irányult, hogy a kérdéses áru nem adandó ki a címzettnek, hanem a feladónak visszaküldendő. Az áru ekkor azonban már címzett kezei között volt, ki rövidesen aztán csődbe jutván, nem fizette meg az áru értékél. A feladó erre perrel támadta meg a vasutat, követelve az áru értékét, abból indulván, hogy a vasút hibájából történt, hogy az áru a címzett kezei közé került. Az elsőbiróság felperest elutasította, kimondván, hogy a vasút nem köteles leveleit a postáról vasárnap is elhozatni. Felperes felebbezvén, a budapesti királyi kereskedelmi és váltótöi vényszék felebbezési tanácsa az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta és a vasutat kötelezte, hogy felperesnek az áru értékét, az ez után járó kamatot és a perköltséget megfizesse. Indokok : Az a körülmény, hogy a rendeltetési állomás vasárnap nem köteles a cimére érkezett leveleket átvenni, a vasút javára nem szolgálhat, mert a fuvarlevél hétfőn délelőtti 11 óra tájban váltatott ki s a rendeltetési állomás alkalmazottja csak ezen idő után hozta a feladó utólagos rendelkezését tartalmazó levelet. Ha tehát a rendeltetési állomás az által, hogy a vasárnap érkezett leveleket vasárnap nem hozatta el a postáról, mulasztást nem is követett el, meg kell ellenében a vétkes gondatlanságot állapítani azért, mert másnap, hétfőn nem intézkedett az iránt, hogy a levelek még az értesítő levelek kikézbesítése, illetve a fuvarlevelek kiváltása előtti időben jussanak birtokába, amennyiben a köteles gondosságnál fogva el kellett készülve lenni arra, hogy az árukra nézve sürgős természetű rendelkezést kaphat. Ezeknél fogva tehát a vasutat a kár megtérítésének kötelezettsége terheli. Felperesnek sikerült bizonyítania azt is, hogy a kereseti kár tényleg fennforog, mert a bemulatott csődnyitó végzéssel a címzett fizetésképtelenségét és a követelés behajthallanságát igazolta, mihez képest az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, alperest a kereseti tőke, ennek kamata és mint vesztest a S. E. T. 109. §-a alapján a perköltség fizetésére is kötelezni kellett.