A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 2. szám - December 13-ika és a büntetőjog - Az építőiparosok követeléseinek biztosítása. 2. [r.]

A JOG 1:3 ina képtelen, meri ahhoz egy egységes eszmének s gondolatnak lelkesitése, erős kartársi összetartás és egy kis hősiesség kell, mivel az, aki ma az ügyvédségért bátran és elszántan küzd, — nem lehet bizonyos abban, nem éri-e emiatt egyéni érdekeiben vagy vagyoni jólétében valami kár. Miután azonban főtörekvésünk, hogy igazságosak legyünk, — el kell ismernünk, hogy a most uralomra jutott párt bizonyos irányban az ügyvédség érdekében lépéseket tett. így a perrendtartási javaslatnál az ügyvédség érdekeinek bizonyos tekintetben érvényt szerzett, kezdeményezésére a minisztériumban tanácskozás tartatott a csödtömeggondnokságok arányos kiosztása tárgyában ; létesítette az ügyvédi értekezleteket és a kamarai közlönyt, az ügyvédjelöltek joggyakorlatát hathatósabban ellenőrzi, - mindez azonban kevés, szemben az ügyvédség súlyos organikus bajaival, — ez annyi, mint mikor egy súlyos betegnek hüsitő italt nyújtunk. (Folytatása következik. I December 13-ika és a büntetőjog. Irta HALMI BÓDOG, máramarosszigeti tszéki aljegyző. Nagyon ellenszenves a politikai napilapok házi jogászainak magatartása annak a kérdésnek analisálásában, vájjon eshetik-e és milyen büntetőjogi beszámítás alá a képviselőházi rombolás ügye. Maga a kérdésnek fejtegetése szerintem jogosulatlan, miután az ügy feljelentés tárgyát képezi és igy a tekintélyes autorok előleges véleménye és agitációja prejudikálás, a közvéleménynek a birói függetlenség ellen irányuló elméleti meréiiy lete De mivel oly sok helyütt foglalkoztak vele az úgynevezett pártkötelékbe tartozó jogászok, igyekezzünk mi is ezt a kérdést kizárólag a büntetőtörvénykönyvvel kezünkben megvilágítani. A magyar képviselőház elnöke a házszabályok végrehajtó közege; összes ténykedései egy hatósági jogkörből eredő intézkedések, amelyek közzé tartozik a házszabályok 264. §-a szerint a terembiztosok berendelhetése. Ez egy elnöki jogosultság és azok a darabantok az elnöki parancs folytán lépve a terembe, az elnök hatósági intézkedésének közegei és a funkciójuk hatósági teendő. Már most annak a kérdése, hogy a terembiztosok, vagy drabantok berendelésének szüksége fennforog-e vagy sem, hogy a parlamenti tárgyalások rendje meg lett-e az obstructiós ellenzék viselkedése által annyira támadva, hogy annak helyreállításához policialis erőszak igénybe vétele volt szükséges, egy egészen más kérdés. Ha az elnök törvénytelenül járt el, ha hivatalos hatalmával visszaélt, ugy ő a törvény rendes utján felelősségre vonható, de az ő hatósági közegeinek, az ő policialis segédletének hatósági ténykedésével szemben tanúsított erőszakos támadás f, ltétlenül megállapíthatja a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettét. Vagyis helyesen kikapcsolandó ebből a kérdésből az a politikai vagy közjogi gravamen, hogy volt-e helye terembiztos berendelésének az adott esetben vagy sem — ezt az affairet a képviselőházi elnökkel kell elintézni. Itt most csak az a kérdés, hogy a teremrombolás és a terembiztosok bántalmazása december 13-ikán hatóság elleni erőszakot képezett vagy sem ? A büntetőtörvény ugyanis megkívánja a hatóság elleni erőszak bűntettének megállapításánál, hogy a hatósági közeg a törvény meghagyásának teljesítésében, vagyis hatósági funkciójában törvényesen járjon el. Respektálja azokat a korlátokat, amelyeket a házjog és személyes szabadság követel ; ha a hatósági közeg, hivatalos hatalmával visszaélve, brutálisan, önkényesen lép fel és tesz intézkedéseket, ezeknek az injuriáknak visszautasítása és elhárítása jogos védelem cimén mentesít. A december 13-iki események jogászkrónikása azt mondja, hogy a terembiztosok beavatkozása, mint a képviselők szabad mozgásának megakadályozása, törvénytelen volt és igy az ez ellen tanúsított retorsio bűncselekményt nem képez, csupán az alkalmazott testi sértés és vagyonrongálás mint sui generis delictumok képezhetik csak büntető eljárás tárgyát és természetesen a sértettek indítványára üldözhetők csupán. Ez a mozgási jog igen diplomatikus és körmönfont egy kitétel. A képviselőház egy nyilvános helyiség, melynek beosztása olyan, hogy a képviselők számozott, illetve névvel jelzett helyekkel, a miniszterek külön bársonyszékkel birnak, végül az elnök és jegyzők egy emelvényen foglalhatnak helyet. Nagyon természetes, hogy a parlamenti tanácskozások szükségessé teszik, hogy az egyes pártcsoportok vagy különböző pártkötelékbe tartozó képviselők is, az ülés folyama alatt egymással érintkezhessenek megbeszélés, szervezkedés vagy akár agitáció céljából is, helyeiket elhagyva, egymással tárgyalhassanak, beszélgessenek, tehát hogy ugy mondjam, nincsenek székeikhez kötve. Ez a parlamenti i szabad mozgás». Ha azonban egyes képviselők, fenyegető erőszakos csoportot képezve, rohanják meg az elnöki emelvényt, hajigálnak egymás és a miniszterek felé tentatartókat ; ha a rend megóvása céljából a terembe rendelt hatósági közegeket fenyegetéssel, illetve tettel és szóval bántalmazzák, ha az erőszak fegyverével akarják az elnököt hivatásához tartozó kérdésfeltétel; előterjesztés, felolvasás teljesítésében akadályozni, — ugy ez a cselekmény hatóság elleni erőszak büntettet állapithatja meg, teljesen elkülönítve attól, hogy közjogi vagy parlamenti raison volt-e a teremőrök beállítása, vagy a Lex Dániel megszavaztatása vagy sem. Ha a terembiztos magatartása nem volt insultáló, ha (népies nyelven szólva) nem a teremőr kezdte a brutalitást, hanem a teremőr csak a képviselői erőszak és rendzavarás ellen intézte karhatalmát, ugy a hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alapos. Az építőiparosok követeléseinek biztosítása. Irta ÖDÖNFI MIKSA dr., bpesti ügyved. \ (Befejezés.*) V IL A büntető törvénykezés praeventiv és repressiv intézkedésekkel, végül utólagos büntető sanctióval képes orvosolni oly cselekményeket, amelyek bűntett, vagy vétség tényálladé kát képezik azért, mert a törvény ilyennek minősiti őket. A repressiv jellegű intézkedésektől itt teljesen el kell tekintenünk ; mert hiszen ilyen építkezési szédelgésnél a tettenérés alig lehetséges, tehát előzetes intézkedés és elnyomása a bűntett elkövethetésének a gyakorlati életben a legritkább esetben fordulhat elő, de meg ha előfordul a bttkv és prttás általános intézkedései elég védelmet nyújtanak ezen esetekben is. A praeventiv intézkedések azonban rendesen a kihágási vagy rendőri büntető törvénykönyvekben foglaltatnak; az építőiparosokat illetőleg ilyen praeventiv intézkedés vagyis ily építőipari kihágás csak egy construálandó kihágási büntetőtörkönyvben volna megállapítható. De nem is oly sürgősek az ily praeventiv intézkedések, legfeljebb egy : az alábbi. Az építkezéssel való szédelgés ott kezdődik, amidőn az építtetni szándékozó az adás-vételi szerződésben nagyobb vételárat tüntet fel, mint a minőért tényleg vette a telket. Az építtető részéről ez a cselekmény a bűncselekmény jellegét magán hordja és már a mai büntető törvénykönyv szerint is bizonyos esetekben a károsult részéről, mint csalás, sikerrel üldözhető. Az eladó részéről szükséges tehát a tételes hatósági intézkedés, mely akár a büntető törvényben, akár az építési törvényben foglalhatna helyet olyképen, hogy aki telket vagy épületet ad el és nagyobb vételárat tüntet fel, mint a mennyi a tényleges eladási ár, kihágást követ el. Ennek kétféle következménye van. Először büntetőjogi következménye, másodszor, hogy minden büntetőjogi következménynyel kapcsolatos a kártérítés iránti kötelezettség is, ennélfogva óvakodni fog bármikor az eladó beleegyezni, hogy a vételár nagyobb összegben tüntettessék ki, mint amennyiért a vétel történt. Azonban sokkal fontosabbak ennél azon intézkedések, a melyek — szerény nézetem szerint — a büntető törvénykönyv novellájába volnának felveendők az építkezési szédelgések meggátlására. Elsősorban nem tartom lehetetlennek egy delictnm sui generis statuálását olykép, hogy aki építtet s az épülő épületet építkezési kölcsönnel terheli, ha e kölcsön nem a.? építkezésből származott hitelezők követeléseinek kielégítésére fordittatik, büntettet vagy vétséget követ el — az értékre való tekintettel. A bűntett vagy vétség természetesen csak a csalás faja alá volna szorítható, s e tekintetben létező törvénykönyvünk s annak történeti fejlődése megadja az útmutatást arra, hogy bizonyos cselekmények a csalás egyéb kritériumán kivül is — csalásnak minősitendők. Tudjuk ugyanis, hogy büntető törvénykönyvünk első szövegében , annak 36(1 ij-a értelmében palásnak lett volna minősítendő minden oly cselekmény, melylyel valaki saját vagyonát megsemmisíti vagy megrongálja, ha ez azon célból történik, hogy magának hasznot, vagy másnak kárt okozzon.**) Ezen §-ból construáltatik azután a btkv. 382. § a az u. n. biztosítási csalás, azzal a különbséggel természetesen, hogy csak biztosított vagyon megrongálása vagy megsemmisítése *) Előző közlemény a multévi 52. számban. **) A magyar btkv. törvényjavaslat tervezete első szöveg. II. kötet 388. oldal. 1875. Lásd ugyanazt Löw «Anyaggyüjtemény».