A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 19. szám - A budapesti kir. ítélőtábla működése 1904-ben. [1. r.]

76 A JOG foglalt állitások a sértett személyére vonatkozólag állíttattak. Helyesen mondotta ki a kir. ítélőtábla, hogy az állitások tárgyilag a rágalmazás tényálladékát foglalják magukban. Vádlott felmentése, a B. T. K. 263. §-ára hivatkozással, azért mondatott ki, mert az állitások ^valótlanoknak nem bizonyultak , amiből a kir. ítélőtábla azt következteti, hogy azok valók. Ez a rendelkezés nem felel meg a törvénynek. A B. T. K. 263. §-ának utolsó bekezdése a büntetlenséget attól teszi függővé, hogy az állítás valósága bebizonyittassék; a törvény tehát nem éri be azzal, hogy a valótlanság bizonyítást nem nyert, hanem azt kívánja, hogy a valóság positive igazoltassék. Ami nem bizonyult valótlannak, az még nem szükségképen való, a törvény pedig a valóság bizonyítását rója a vádlottra. Ezekből következik, hogy a kir. Ítélőtábla valósággal azt állapította meg, hogy a főmagánvádióról állított ama tény, 1. így a kutmérgezés gyanúja őt terheli, bebi- , zonyitva nem lett. Az a körülmény, hogy a kir. Ítélőtábla megállapítása szerint a vádlott célja a hatósági beavatkozás előidézése volt, a tényálláson mitsem változtat, mert a törvény külön rágalmazó célzatot nem kíván ; az a körülmény pedig, hogy a főmagánvádlónak meggyanusitása a községben keringő hirre való hivatkozással történt, a vádlott felelőssége szempontjából közömbös, mert aki a hírt tovább adja, azért, mint saját cselekvéseért, éppúgy felel, mint az, akitől hallotta. A hír terjesztője köteles annak valóságáról meggyőződést szerezni magának és ez fokozott kötelessége annak, aki a terjesztést újság utján eszközli. Minthogy ezek szerint a kir. ítélőtábla tévesen alkalmazta a törvényt abban a kérdésben, hog\ a büntethetőséget kizáró körülmény forog-e fenn : ítéletét a B. P. 385. íj. E c.) pontjának semmisségi okából a B. P. 437. §. harmadik bekezdése értelmében megsemmisíteni kellett és uj ítéletet kellett hozni. A büntetés kiszabásánál a B. T. K. 92. §-a alkalmaztatott, mert vádlott büntetlen előéletű és mert a kir. ítélőtábla megállapítása szerint a közlés indoka az volt, hogy vádlott nézete szerint fenforgó bűncselekményre a hatóság figyelme fölkeltessék. Minthogy a B P. 430. és 390. f ainak egybevetett értelme szerint a semmisségi ok, mely miatt a semmisségi panaszt használják, világosan megjelölendő, vádlottnak és védőjének bejelentéséből pedig a védekezéssel való egybevetés mellett sem tűnik ki a B. P. 385. §. 1. aj pontja alapján semmisségi okul érvényesíteni kivánt az a tény vagy törvénysértés, amelynél fogva a vádlott terhére valóknak elfogadott tények bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítanák : a semmisségi panaszoknak a B. P. 385. g. 1. a) pontjára alapított részét mint a semmisségi ok törvényszerű megjelölése nélkül használtat, a B. P. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasítani kellett. A m. kir. Kúria (1905. március H-án 2,143/1905. B. sz. a.) lopás büntette miatt vádolt, fogva levő G. János és szabadlábon levő J. Sándor elleni ügyben következő végzést hozott: A semmisségi panaszoknak a B. P. íiHó. §. 1. a) pontjára alapított része visszautasittatik, a többi része pedig elutasittatik. Indokok: A kir. ítélő tábla ítélete ellen J. Sándor vádlott és védője a B. P. 385. 1. a) 2. és 3. pontja aiapján jelentettek be semmisségi panaszt. Minthogy B. P. 430. és 390. tj-ainak egybevetett értelme szerint a semmisségi ok, mely miatt a semmisségi panaszt használják, világosan megjelölendő, vádlottnak és védőjének bejelentéséből pedig a védekezéssel való egybevetés mellett sem tűnik ki a B. P -iS.>. ij- 1- a> pontja alapján semmisségi okul érvényesíteni kivánt az a tény vagy törvénysértés, amelynél fogva a J. Sándor vádlott terhére valóknak elfogadott tények bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítanák: a semmisségi panaszoknak a B. P. :Í8:~>. §. Pa) pontjára alapított részét, mint a semmisségi ok törvényszerű megjelölése nélkül használtat a B. P. 434. ij-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasítani kellett. Ugyanazon perorvoslatnak a többi része mint alaptalan a B. P. 437. ^-ának negyedik bekezdése alapján utasíttatott el azért, mert midőn a kir. itélő tábla a kir. tszék ítéletének helybenhagyásával J. Sándor vádlottat, a Btk. 338. t?-a szerint is minősülő s a Btk. 340. §-a szerint öt évig terjedhető fegyházzal, továbbá a 34E és 57. §-ok egybevetett értelme szerint tíz évig terjedhető hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának ugyanennyi időtartamra terjedhető felfüggesztésével büntetendő lopás büntette miatt három évi fegyházra s öt évi hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatának ugyanannyi időtartamra való felfüggesztésére Ítélte, a büntetési tételeket s ezeknek határait megtartotta; és mert az az egyedüli enyhítő körülmény, hogy a lopott dolgok megkerültek, azzal a súlyosító körülménnnyel szemben, hogy J. Sándor vádlott a Btk. 338. i?-a alkalmazásának alapjául szolgált két büntetésen felül még négy ízben volt már lopás miatt büntetve, nem annyira nyomatékos, hogy annálfogva a Btk. 92. §-ának alkalmazása helyén való volna. Fegyelmi ügyekben. Az a körülmény, hogy a maganpanaszos az eljárás folyama alatt meghalt a kamarai ügyész indítványára elrendelt fegyelmi eljárás megszüntetésére alapul nem szolgálhat; mert a vádlott nincs elzárva attól, hogy netán; bizonyítékait a főtárgyaláson érvényesíthesse. A m. kir. Kúria (1905. március 11-án 33/1905, sz. a.j V. jános dr. ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyében következő határozatot hozott: A vádlott által az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1,105 1903. számú végzése ellen beadott feifolyamodás visszautasittatik ; ugyanannak bíróságnak a vádlott által felebbezett 986/1904. számú határozata pedig helybenhagyatik. Indokok: Az 1,105/1903. számú végzés ellen irányzott felfolyamodást visszautasitani azért kellett, mert ama végzés ellen az 1874: XXXIV. t.-c. értelmében külön jogorvoslatnak nincs helye, vádlott pedig az 1105/1903. számú végzéssel s állítólag okozott sérelem miatt az első fokú fegyelmi bíróság 986/1904. számú vádhatározata ellen beadott felebbezésében nem panaszkodik. A vád alá helyezést tárgyazó elsőbirósági 986/194. szánni határozat azonban felhozott indokainál fogva annyival inkább helyben volt hagyandó, mert az a körülmény, hogy a magánpanaszos az eljárás folyama alatt meghalt, a kamarai ügyész indítványára elrendelt fegyelmi eljárás megszüntetésére alapul nem szolgálhat és mert a vádlott nincs elzárva attól, hogy netáni bizonyítékait a főtárgyaláson érvényesíthesse. A vádat a kamara ügyésze, mint közvádló képviselte, s minthogy ezt fentartotta, ezzel szemben a magánpanaszos visszavonó nyilatkozata az eljárás megszüntetésére alapul nem szolgálhat. A m. kir. Kúria (1905, évi március 11-én 604/1905. fegy. sz. a.) Aí. Tivadar dr. veszprémi ügyvéd ellen folytatott fegyelmi ügyben következő végzést hozott: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának végzése megváltoztattatik, a fegyelmi eljárás folytatandónak kimondatik és ehhez képest az elsőbiróság további megfelelő intézkedésre utasittatik. Indokok: A jelen ügyben a vádat a kamara ügyésze, mint közvádló képviselte, s minthogy ezt fentartotta, ezzel szemben a magánpanaszos visssavonó nyilatkozata az eljárás megszüntetésére alapul nem szolgálhat. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Zeisler S. San dor helybeli kárpitos ellen, bej. máj. 26, fsz. jun. 26, csb. Szentgyörgyi Imre dr., tg. Kovács Ödön dr. — A gyulafehérvári tszéknél Grund József helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 6, fsz. jun. 8, csb. Balló Lázár, tg. Felszeghy Lajos dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Fodor Pál helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 27, fsz. jun. 26, csb. Szentgyörgyi Imre, tg. Szűcs Miklós dr. — A lugosi tszéknél Hegyesi Géza helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 20, fsz. jun. 26, csb. Zakariás István, tg. Dobó Jenő dr. — A kaposvári tszéknél Pollák Adolf felsösegesdi kereskedő ellen, bej. máj. 28, fsz. jun. 1, csb. Kelemen János dr., tg. Grünbaum Náthán dr. — A szatmárnémeti tszéknél Vajda Jenő nagykárolyi kereskedő ellen, bej. jun. 6, fsz. jun. 21, csb. Horváth Benő dr.. tg. Balogh Kálmán. — A székesfehérvári tszéknél Forgács J. Imre helybeli kereskedő ellen, '.bej. jun. 13, fsz jul. 7, csb. Sohár Béla, tg. Szüts Gedeon dr. — A nyitrai tszéknél Gráf Náthán helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 28, fsz. jun. 2, csb. Névery Ignác, tg. Stránszki Izidor dr. Pályázatok: A pozsonyi kir. ügyészségnél alügyészi állmáj. 13, (96) — A székelyudvarhelyi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 13, (96). — Az eperjesi kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj. 13, (96). — A temesvári kir. közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. máj. 29, (97). — A világosi jbiróságnál albirói áll. _máj. 17. i99). — A brassói tszéknél aljegyzői áll. máj. 19, (101). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda B. B. A jövő számban. — Derecske L. I. dr. 8,713'904, 9,986/904. és 654/90Í. n. e. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Rákosi — Jancsó érk. 2,3b2/904. p. sz. a ea. Popu, n. e. — Puscariu—kisegítő tp. érk. 828 904. sz. a ea. Kovács Antal, n. e. — Bakó—Nagy érk. 207/905. v. sz. a. ea. Wettstein, n. e. — Albu—Kis érk. 7,731/904. sz. a. ea. Egry, n. e. — Kiskunfélegyháza Sz. Á. dr. A jövő számban. — Léva N. I. dr. Solymosi —Klein érk. 220/905. sz. a. ea. Wettstein, n. e. — Moór H. A. dr. Táncsics— Frosztl (313/9 <í, ea. Horváth) ápr. 19. hh. — Morvaör P. E. dr. Polacsek-Polacsek érk. 2,958/905. b sz. a. máj. 3-án a koronaügyészség elé terjesztetett. — Poprád P. G. dr. Jurcsó —Csizmár érk. 879/905. sz. a. ea. Vörösmarty, n. e. — Korenko —Korenko érk. 10,024/901-. sz. a. ea. Forster, n. e. — Zernest G. M. Moroe —Moroe (1,351/904. sz. a. ea. Popu) ápr. 27. hh. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A kapuvári kir. közjegyző f. évi május vagy június elsejére helyettest keres. Szigethy László dr. ügyvédjelölt Nagykörösön — több évi közjegyzői, és pár hónapi ügyvédi gyakorlattal — Budapesten' avagy vidéken is ügyvédi irodában alkalmazást keres. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 RéíZVÍWTÚWAMO NVOWÁJA BUOMtSTEK.