A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 18. szám - Széljegyezetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. [? r.]

72 A JOG okot nem képez: ennélfogva a semmisségi panaszt mint törvényszerű semmisségi ok megjelölése nélkül használtat, a Bp. 434-ik i;-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasítani kellett. Az, hogy nem forog fenn büntetendő cselekmény, a Bp. 385. §. 1. a) b) pontjaiban meghatározott különböző semmisségi okok egyikének sem felel meg, jelen esetben azért sem, mert a vádlottak a jelen bűnügyben megtartott főtárgyalásokon csak azt vitatták, hogy ők a terhükre rótt bűncselekményt el nem követték és a közvédő is a felebbviteli főtárgyaláson a vádlottak védelmére csupán a bizonyitékok hiányára hivatkozott, — a kir. Ítélőtábla által valóknak felismert és megállapított tények ellen pedig a bizonyitékok mikénti mérlegelése miatt, a Bp. 437. §. első bekezdése szerint, anyagi semmisségi okon semmisségi panasz nem érvényesíthető. A m. kir. Kúria (1905. márc. 7-én 1,588/1905. B. sz. a.) lopás büntette miatt vádolt J. Sándor és társa elleni ügyben következő végzést hozott : A semmisségi panaszok visszautasittatnak. Indokok: A kassai kir. ítélőtábla ítélete ellen a közvédő és a hozzá csatlakozott vádlottak, a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontja alapján, mert nem forog fenn büntetendő cselekmény és J. Józsefné vádlottra nézve a Bp. 385. §. 2-ik pontja alapján, a büntetés enyhítése végett jelentettek be semmisségi panaszokat. Tekintve, hogy a fent kitett nyilatkozattal a semmisségi panaszok alapjául szolgáló semmisségi ok, miként azt a Bp. 430. §-a szerint megfelelően alkalmazandó 390. §. megszabja, világosan megjelöltnek nem vétethetik, mert az, hogy nem forog fenn büntetendő cselekmény, a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontjaiban meghatározott különböző semmisségi okok egyikének sem felel meg, jelen esetben azért sem, mert a vádlottak a jelen bűnügyben megtartott főtárgyalásokon csak azt vitatták, hogy ők a terhükre rótt bűncselekményt el nem követték és a közvédő is a felebbviteli főtárgyaláson a vádlottak védelmére csupán a bizonyitékok hiányára hivatkozott, — a kir. Ítélőtábla által valóknak felismert és megállapított tények ellen pedig a bizonyitékok mikénti mérlegelése miatt, a Bp. 437. §. első bekezdése szerint, anyagi semmisségi okon, semmisségi panasz nem érvényesíthető, és mert a Bp. .'J.i5. §. 2-ik pontja alapján a büntetés enyhítése végett J. Jánosné vádlottra nézve szintén nem használható semmisségi panasz, mert sem a közvédő, sem ez a vádlott nem is állítja, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a büntetési tételeket, vagy ezeknek megengedett enyhítésénél vagy változtatásánál a törvényben vont határokat meg nem tartotta volna. Fegyelmi ügyekben. A másodbiróság végzésének meghozatalában részt vett és ahhoz hozzá járult biroknak az a cselekménye, hogy az 1881: LX. t.-c. 187. ij-a rendelkezését akként vélték értelmezendőnek és a fenforgott esetre alkalmazandónak, amint ez a kárt okozónak vitatott bírói végzésben nyert kifejezést, mint a törvény értelmezése és mikénti alkalmazása körüli birói vélekedés, az 1871 : VIII. t.-c. 66. tj-a alá vonható oly cselekvésnek vagy mulasztásnak nem tekinthető, amely által a panaszlónak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból kár osztatott s a birói meggyőződésnek a törvény mikénti értelmezése és alkalmazása körüli nyilvánítása miatt a biró kártérítési felelősségre nem vonható, azért a kártérítési kereshetőségi jog megállapítása iránti eljárást mellőzni kellett. A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa (1904. november 5-én 517. sz. a.) özv. B. Vilmosné panaszlónak, a budapesti kir. ítélőtábla 1903. jul. 2'2-én 479/903. p. számú végzésének meghozatalában részt vett bírák ellen, következő határozatot hozott: A kártérítési kereshetőségi jog megállapítása iránti eljárás megindítása mellőztetik. Indokok : A panasz lényegileg az, hogy a panaszlóra és elhalt férjére mint birói árverésen legtöbbet ígérőkre az árverés alá került ingatlanok leüttettek; azonban P. Zsigmond utóajánlatot tevén és a megajánlott vételár 10 százalékát, valamint az uj árverés költségeit, ez utóbbiakat előlegkép letévén, az uj árverésen ismét a panaszló és férje lettek vevőkké mint olyanok, akik P. Zsigmond által megajánlott vételáron íölül ígértek s a végrehajtási ügyben eljárt telekkvi hatóság az uj árveréssel felmerült 82 K 74 fill. költséget az utóajánlatot tevő P. Zsigmond részéről letett összeg terhére állapította meg, mig ellenben P. Zsigmond felfolyamodása következtében a budapesti kir. ítélő tábla 1903. jul. 22-én 479. sz. a. hozott végzésével ezt a költséget 78 K 46 fill. összegben a panaszló és férje mint uj vevők terhére rótta. Ezt a másodbirósági rendelkezést, amely ellen további jogorvoslatnak helye nem volt, a panaszló a törvénnyel ellenkezőnek és magára nézve kárt okozónak vitatván, a másodbiróság végzésének meghozatalában részt vett bírák ellen a terhére rótt 78 K 46 fill. kárra vonatkozólag kártérítési kereshetőségi jogának megállapítását kérte az L871. VIII. t.-c. 66. és 08. ^-a alapján. Minthogy azonban a másodbiróság végzésének meghozatalában részt vett és ahhoz hozzájárult biroknak az a cselekménye, hogy az 1881: LX. t.-c. 187. ij-a rendelkezését akként vélték értelmezendőnek és a fenforgott esetre alkalmazandónak, amint ez a kárt okozónak vitatott birói végzésben nyert kifejezést, mint a törvény értelmezése és mikénti alkalmazása körüli birói vélekedés az 1871 : VIII. t.-c. 66. §-a alá vonható oly cselekvésnek vagy mulasztásnak nem tekinthető, amely által a panaszlónak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból kár okoztatott, s a birói meggyőződésnek a törvény mikénti értelmezése és alkalmazása körüli nyilvánítása miatt a biró kártérítési felelősségre nem vonható, azért a kártérítési kereshetőségi jog megállapítása iránti eljárást mellőzni kellett. A m. kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsa (1905. febr. 16-án 12/1905. sz. fegy. t.) következő határozatot hozott: A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A sátoraljaújhelyi tszéknél Grün Ármin helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 20, fsz. máj. 31, csb. Görömbey Balázs, tg. Isépy Tihamár dr. — A szolnoki tszéknél Schwarcz A. Zs. helybeli cég ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 30, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Örley Béla. — A nagyváradi tszéknél Schwartz Hermann helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 3, fsz, jun. 17, csb. Szegedy Lajos dr, tg. Gyöngyössy István dr. — Az aranyosmaróti tszéknél Danzig Salamon verebélyi kereskedő ellen, bej. jun. 14, fsz, jun. 28, csb. Gaal Homoky Kálmán dr., tg. Groszman Henrik dr. — A kecskeméti tszéknél Réti Adolf kiskunfélegyházi kereskedő ellen, bej. jul. 11, fsz. aug. 11, csb. Sebastiani Károly, tg. Jenovay Dezső. — A kaposvári tszéknél Spitzer Sándor karádi kereskedő ellen, bej. máj. 28, fsz. jun. 1, csb. Kelemen János, tg. Fodor János. — A beregszászi tszéknél Winkler Mór helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 21, fsz. jul. 21, csb. Illés Andor dr., tg. Kubovich Géza dr. — A szolnoki tszéknél Schwarz Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 17, fsz. jul. 8, csb. Kemény Zoltán dr., tg Krentzer Mihály dr. — A szolnoki tszéknél Weisz D. Dezső jászapáti kereskedő ellen, bej. máj Hl, fsz. jun. 15, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Vajda Soma dr. — A szombathelyi tszéknél ifj. Kerschbaum Ferencné felsöeöri lakos ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 20, csb. Prugberger Vince dr., tg. Frank Miksa dr. — A kolozsvári tszéknél Incze András volt kolozsi plébános ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 20, csb. Jékey Dániel dr., tg. Porutiu Viktor dr. — A nagyváradi tszéknél Szép Mihály helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 3, fsz. jun. 17. csb. Szegedy Lajos dr., tg. Ertsey Péter dr. — A fehértemplomi tszéknél Roth S. János verseci kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jul. 10, csb. Kerekes Zoltán, tg. Kőnig Ármin dr. Pályázatok : A debreceni tszéknél aljegyzői áll. máj. 6 (91)— Az egri kir. törvényszéknél alügyészi áll. máj. 7 (92). — A nagykikindai kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj. 7 (92). — A nagykárolyi jbiróságnál albirói áll. máj. 10 (94). — A kecskeméti tszéknél aljegyzői áll, máj. 10 (94). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének idöpo7itját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkiitatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Kiskunfélegyháza B. L. dr. Kis-Kis érk. 10,607/904. p. sz. a. ea. Debreczenyi, n. e. — Makó D. S. dr. I. G. 713/904. sz. a. mv. a szegedi tszék Ítélete. — Mezőkövesd R. D. dr. Simon—Tatár érk. 773/904. sz. a. ea. Balázsovits, ápr. 5 hh. — Nagykanizsa K. J. dr. Hiczlberger—Hiczlberger (1,284/904. v. ea. Szalacsy) ápr. 19. rendelv. — Temesvár Sch. B. Zimmermann—Kégl érk. 3,862/905. p sz. a. n. e. Ügyvédjelölt, 14 hónapi gyakorlattal, irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki mezővárosban 10—12 ezer frtot jövedelmező irodába társ kerestetik felehaszonra. Ajánlatot a kiadóhivatalba kérek «Ügyvédtárs» címen. Stur Károly dr. trencséni ügyvéd irodájába gyakorolt ügyvédjelölt azonnal beléphet. Díjazás megállapodás szerint. Tót nyelv ismerete nélkülözhetetlen kellék. A kapuvári kir. közjegyző f. évi május vagy június elsejére helyettest keres. Ügyvéd több évi gyakorlattal, nagyobb ügyvédi irodába társul, esetleg irodavezetőül belépne. Címe a kiadóhivatalban. Szigethy László dr. ügyvédjelölt Nagykörösön — több évi közjegyzői, és pár hónapi ügyvédi gyakorlattal — Budapesten' avagy vidéken is ügyvédi irodában alkalmazást keres. Egy felvidéki szab. kir. városban levő közjegyző cserélni óhajt egyik—habár kisebb székhelyen lakó — magyar, esetleg vegyesen magyar és német vidéken lakó kartársával. Cím a kiadóhivatalban. A kaposvári kir. közjegyző egy kezdő közjegyzőjelöltet keres. Az ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. = *f6ZV**>TÁft8A«ÁO NYOMDÁJA BUOAPE6TEH-