A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 18. szám - Széljegyezetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. [? r.]

7(t A JOG történtéről tudomással birt-e? E tekintetben tehát a felajánlott bizonyítás mellőzése helyesen történt. Nem ügydöntő az az alperesi állítás sem, hogy neki nem volt tudomása arról, hogy a kiskorúnak az a gyámja, akit képviselőként az alapperben megjelölt, t. i. az anya — már nem volt életben. Ez a körülmény ugyanis a felhívott törvények szerint a semmisségi ok jogi hatását meg nem szünteti. Lényeges csak az, hogy felperest az alapperben, — törvényes képviselőjének mellőzésével idézték perbe; tévedésből történt-e ez vagy szándékosan, az közömbös. Nem alapos végül az az alperesi kifogás, hogy felperes a semmisségi kereset indításakor már nagykorú volt s igy semmisségi keresettel a gyámja fel nem léphetett, s hogy ennélfogva az elsőfokú bíróság jelenlegi ítélete és egész eljárása megsemmisítendő lenne. Nem alapos ez azért, mert habár felperes a kereset indításakor az elsőbirósági ítéletben felhozottak szerint nagykorúsított volt is, de éppen ennek megfelelőleg az ügyvéd részére a meghatalmazást perindításra maga felperes is adta; a gyám azt csak mint tanú irta alá. Helyesen vette tehát az elsöbiróság a gyámi képviselet mellett indított pert felperes által saját személyében lefolytatottnak. Minthogy ezek szerint a semmisségi kereset ellen felhozott összes alperesi kifogások elesnek; minthogy másrészt a keresetnek az 1881 : LIX. t.-c. 50. !?-a szerint megkívánj összes kellékei fennforognak, illetőleg a per folyamán teljessé váltak, s az iratok szerint tény az, hogy a megsemmisíteni kért Ítélet a felperes törvényes képviselőjének mellőzésével lett hozva: annak a megelőző eljárással együtt megsemmisítését kimondó elsőfokú bírósági ítélet, ezekből az okokból helyes. A per és felebbezési költségeit azért kellett kölcsönösen megszünteti, mert a perköltségnek bizonyos része fel perest már keresetének időelőtt történt megindítására tekintettel terheli; mert továbbá a fent kifejtettek szerint módjában állott felperesnek az ítélet jogerőre emelkedése előtt semmisségi kereset helyett *elebbezéssel élni s azzal a jelenlegi — csupán alaki kérdésben döntő per külön költségeit elkerülni, — mit ha nem tett e külön perrel magának okozott költség megtérítését alperestől joggal nem követelheti ; viszont azonban felperest, mint pernyertest alperes perköltségének viselésére kötelezni az 1808: LIV. t.-c. 251. §-a értelmében nem lehet, mert végül mindkét felebbezés részben sikertelen. Felperes perköltsége összegének felemelésére irányuló felebbezési kérelem ezek folytán felperesre nézve tárgytalanná vált. Képviselőjére nézve pedig a kérelem azért nem volt figyelembe vehető, mert a felebbezést saját nevében nem adta be. A m. kir. Kúria (1905. évi március hó 8. napján 997/904. P. szám alatt) következő ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete a kereset főtárgyaira nézve helybenhagyatik, clfenben a perköltség tekintetében megváltoztatik, és e részben az alperest a költségben marasztaló elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben, azzal a kiegészítéssel, hogy az alperes által a felperesnek megtérítendő perköltség összege, ideszámítva a két felebbezési költséget is 100 koronában állapittatik meg. Felek képviselőinek felebbezési dija a bélyeg kiadáson felül, képviseltjeik irányában egyenként 12 koronában állapittatik meg. Indokok: A kereset főtárgyára nézve a másodbiróság ítélete az elsöbiróság által felhozott indokokból és azért hagyatott helyben, mert igaz ugyan, hogy az 1881 : 59. t.-c. 50. 4j-a szerint csak jogerőre emelkedett, tehát szabályos kézbesítést is feltételező ítéletek ellen lehet semmisségi keresettel orvoslást szerezni, s hogy ilyen a semmisségi kereset beadásakor még nem volt. Mindemellett azonban a keresetet, abból az okból, mert az a még jogerőre nem emelkedett marasztaló ítélet ellen adatott be, elutasítani nem lehet, minthogy az azzal megtámadott ítélet a jelen per folyamán még az ítélet hozatala előtt a nagy korúvá vált felperesnek szabályszerűen kézbesittetvén, ő az ellen felebbezésscl nem élt, s igy az jogerőre emelkedett, a jelen kereset előfeltétele tehát a per folyamán bekövetkezvén, az a kereset joggyakorlatunk szerint időelőttiség okaiból el nem utasítható. A perköltség tekintetében a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsöbiróság Ítélete hagyatott helyben, azért, mert alperes pervesztes lévén, őt a ptr. 251. §-a szerint a perköltség is terheli, s mert nincs elfogadható ok arra nézve, hogy felek között ez kölcsönösen megszüntettessék. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A csőd elrendelésére szükséges előfeltételek tényleg fenforogtak és az egyrészt a tárgyalás folyamán, másrészt pedig csak annak befejezte után a panaszlott cég részéről történt fizetés, illetve a követelés egy részének biztosítása folytán vált csak a csödnyitás kérdése tárgytalanná, — de mivel másrészt panaszos csödnyitási kérelmével jogérvényesen elutasittatott és igy költségének megtéritését panaszlottói ez okból sem követelheti : az összes költséget a felek között kölcsönösen megszüntetni kellett. A kol ozsvári kir. törvényszék, mint csődbíróság (1904. évi febr. 7-én) F. Gyula dr. ügyvéd által képviselt W. és társa cégnek, F. Béla dr. ügyvéd által képviselt Belga-magyar kőszénbánya részvénytársaság ellen folyamatba tett csödnyitási ügyében végzett : A kolozsvári kir törvényszék mint csődbíróság: YV. és társa cégnek, Belga-magyar kőszénbánya r. t. ellen csődnyitási ügyében 1904. febr. 5-én felvett tárgyalási jkönyv azon adatából, hogy panaszlott cég elle.i a budapesti VI. ker. kir. jbiróságnak 1902. Sp. III. 1,724/12. sz. a. jogerős végzése alapján kielégítési végrehajtás foganatosíttatott, majd a Kolozsvár városi kir. jbiróság 1903. évi V. I. 1007/3. sz. a. végzésével az 1881: LX. t.-c- 117. §. jogalapján a folytatótagos kielégítési végrehajtást rendeltééi,— a est. 248. §. alapján a fizetések megszüntetése tényét igazoltnak találta és ennélfogva a csődrendelésének feltételei fenforognak. Tekintettel azonban arra, hogy ugyancsaka tárgyalási adatok szerint a csődjárási előleges kiadások és költségek (főleg tömeggondnoki költségek) fedezésére panaszlott birtokában könnyen pénzzé tehető vagyonelem nincs, a kir. törvényszék a csőd megnyitása előtt felhívja a est. 87. §. jogalapján kérelmezőt, hogy a költségek fedezésére 800 koronát 8 nap alatt helyezzen elnöki letétbe, különben kérésével el fog utasíttatni. A kolozsvári Ítélőtábla (1904. évi február 24-én 877/1904. sz. a.) végzést hozott: Az elsöbiróság végzése megváltoztattatok: a csődnyitás iránti kérvény elutasittatik s a kérelmező köteleztetik, hogy a panaszlottnak 8 nap s végrehajtás terhe alatt a felfolyamodás költségével együtt 130 K. 90 fill. fizessen. Indokok: A kérelmező annak a követelésének a kielégítése végett, a melynek alapján a csőd elrendelését kén, végrehajtást loganatosittatott a panaszlott ellen s künn levő követeléseket foglaltatott 1c : — utóbb folytatólagos kielégítési végrehajtást kért azon az alapon, hogy a lefoglalt követelések be nem hajthatók. A folytatólagos végrehajtás el is van rendelve; mindazonáltal mivel sem a folytatólagos végrehajtási kérvényben, sem a csődnyitási kérelem lelett tartott tárgyaláson ki nem mutatta, hogy a lefoglalt követelések be nem hajthatók, s azok behajtását meg sem kísérelte: ugy tekitendő, hogy a a foglalás az ő követelését fedezi; annál inkább, mert a panaszlott a csődnyitási kérvény beadása után tartozásának legnagyobb részét megfizette: ennélfogva a csődnyitás iránti kérelem az elsöbiróság végzésének megváltoztatásával elutasítandó volt, megjegyezvén, hogy mivel a panaszlott az elsöbiróság végzésének meghozatala után 457 K. 61 fill.-t birói letétbe helyezett, mint számítása szerint tartozása teljes kiegyenlítését, a csőd elrendelése már tárgytalanná is vált. A kérelmező semmi adatot sem terjesztvén elő arra nézve, hogy a foglalás utján szerzett fedezete nem elegendő, s igy kérelmének támogatására ebben az irányban mit sem hozván fel, a felmerült költségben marasztalandó volt. A m. kir. Kúria (1904. évi április hó 15-én 404,1904. v sz. a.) Végzett: A másodbiróság végzésének az ügy főtárgyára vonatkozó nem neheztelt rendelkezése érintetlen marad. Ugyanannak a végzésnek a költségre vonatkozó neheztelt rendelkezése pedig megváltoztattatik és ugy a tárgyalási, valamint a felebbviteli költség a felek közt kölcsönösen megszüntettetik. hidokok: az elsöbiróság végzésében vonatkozóan felhozott indokok értelmében a csőd elrendelésére szükséges előfeltételek tényleg fenforogtak és az egyrészt a tárgyalás folyamán, másrészt pedig csak annak befejezte után a panaszlott cég részéről történt fizetés, — illetve a követelés egy részének biztosítása folytán vált csak a csödnyitás kérdése tárgytalanná, — de mivel másrészt panaszos csődnyitási kérelmével jogérvényesen elutasittatott és igy költségének megtéritését panaszlottól ez okból sem követelheti: a másodbiróság végzésének a költségekre vonatkozó rendelkezését megváltoztatni és az összes költségekre vonatkozó rendelkezését megszüntetni kellett. Az ujitott váltóperben a tagadott névaláírás és a váltókötelezettnek valódi aláírása közt észlelhető eltérés oly adat, melynek fennforgása esetében a váltókötelezettnek, aláírása valódisága tekintetében az 1868: LIV. t.-c. 172. teában foglalt eskü, akkor is megítélhető, ha a váltókötelezett erre az eltérésre a perben nem is hivatkozott. A dévai kir. törvényszék (1903. október 2-án 4,321. sz. alatt) Schul Győző dr. ügyvéd által képviselt Szászvári takarékpénztái részvénytársaság felperesnek, Jolnai János ügyvéd által képviselt K. Ida alperes ellen, 100 kor. tőke és járulékai iránti ügyében következő ítéletet hozott: A perújításnak hely adatik, és ha alperes leteszi a következő esküt : «En K. Ida esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy néhai Sz. Alajost nem hatalmaztam fel arra, hogy nevemet a kereseti váltóra ifja, Isten engem ugy segéljen*, — ez esetben a 9,156/902. sz. sommás végzés a perköltségeket tárgyazó rész kivételével K. Ida alperessel szemben hatályon kivül helyeztetik, felperes alperessel szemben keresetével elutasittatik és köteles lesz 40 kor. perköltséget alperesnek 3 nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ha alperes a most megítélt esküt le nem teszi: ez esetben 012/1)03. sz. perujitási keresetével elutasittatik és köteles lesz 32 kor. perköltséget felperesnek 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes a 9*156/902. sz. sommás végzés ellen élt perujitási keresettel, azt adván elő, hogy ezen sommás végzés alapjául szolgált, Szászváron 1901. dec. 28-án 110 kor-ról kiállított váltót alá nem irta, annak nevében leendő aláírására senkit fel nem hatalmazott. Erre nézve uj bizonyítékként Írásszakértői szemlét kért és főesküt ajánlott fel. Felperes a perújítás megengedését ellenezte és a perujitási kereset elutasítását kérte.