A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 16. szám - Az egyezségi halasztásról a polgári rendes perekben - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. [? r.]

64 tekintendő a rágalmazás elkövetése helyéül is: a brassói járásbíróság illetékességét kellett megállapítani. (l'.iOő. január íVén, 1U,389 sz.) Uzsora vétségének folytatólagos elkövetése, valamint tanuknak az a kijelentése, mikép a vádlott bizonyos vidéken mint ismert uzsorás szerepel, az uzsorás ügyletekkel való üzletszerű foglalkozás jogi megállapításához nem elegendő. A m. kir. Kúria: (1905. február 28-án. 1813.) Mindkét alsőfoku bíróság ítélete a megállapított cselekményt minősitő s ennek kapcsán a büntetések alapját meghatározó részében, a Bp. 385, §. 1. b) pontjában foglalt semmisség okából, a Bp. 437. §. harmadik bekezése értelmében megsemmisíttetik és kimondatik, hogy vádlott az 1883. évi XXV t.-c. 1. ij-ában meghatározott uzsora vétségében bűnös és a rá kimért büntetések ugyanezen törvényszakaszon és a btkv 91. §-án alapulnak; a bejelentett semmisségi panasz egyéb ré ze azonban a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében elutasittatik. Indokok : Az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt és a kir. Ítélőtábla ítéletében elfogadott ténymegállapítás szerint: vádlott a több ízben ismételt kölcsönök első esetében 1U0 korona kölcsön tőke felvételénél ugyanannyi összegről kiállított, egyébként kitöltetlen váltót követelt, a kölcsönök második esetében váltó ellenében 80 koronát adott, egy ízben pedig a takarékpénztárnál elhelyezett 50 koronáról szóló váltó után szedte a kamatokat. Váltó alapján való hitelezés ténye azonban egymagában minősítő körülményül nem szolgálhat; az uzsora előnyei váltó alakjában rejtve, kikötésének vagy az uzsora-törvény 2-ik tj-ában felsorolt egyéb minősitő körülménynek alapjául szolgálható tény megállapítva nincsen; a vád tárgyát képező uzsora vétségének folytatólagos elkövetése, valamint az elsőfokú bírósági itélet indokolásában felsorolt tanuknak az a kijelentése, mikép a vádlott Uj-Aradon és vidékén mint ismert uzsorás szerepel, az uzsorás ügyletekkel való üzletszerű foglalkozás jogi megállapításához nem elegendő, az ehhez kellő, több uzsora tényálladék megállapítása pedig az alsófoku bírósági ítéletekben szintén nem foglaltatik. Mindezeknél lógva a használt semmisségi panasznak fenn meghatározott részében helyt" adni, de egyéb tekintetben azt mint alaptalant elutasítani kellett; mert meg van állapítva, hogy a sértettnek szorultságát tudva, váltók ellenében, kizárólag biztosíték mellett, azzal a kikötéssel nyújtott vádlott a sértettnek több izben hitelt, hogy 100 korona után havi két korona, 80 korona után szintén havi két korona, 10, 20 és 30 koronás kölcsönök után 20 koronánkint havi két korona kamatot követelt és kapott; egy az uj-aradi takarékpénztárnál sértett javára a vádlott forgatói aláírásával érvényesített váltó után pedig azért, hogy ő a váltón jótállóként szerepelt és miután ezt a váltót ő váltotta be, ennek törlesztéséig szintén havi két korona kamatot vett. Ez a tényállás annálfogva, hogy oly kikötés mellett való hitelezést foglalt magában, mely az adós anyagi romlásának fokozására alkalmas ; a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt is szembeötlő aránytalanság mutatkozik: a fenn meghatározott uzsora vétség tényálladékának törvényszerű alapjául szolgál; a megállapított enyhítő körülmények nyomatéktálan voltánál fogva pedig a büntetés rendkívül enyhítésének feltétele fenn nem forog. Fegyelmi ügyekben. Vádlott ügyvéd felebbezésében az állítólagos sértő kifejezéseket a r . i szolgabíró ellen használta, s ennélfogva sértett félnek ez tekintendő, a megyei alispán pedig ebben a fegyelmi ügyben csupán mint feljelentő szerepel; tekintve, hogy a feljelentő nincs felsorolva azon személyek között, kik az 1874. évi XXXIV. t.-c. 79. §. szerint a fegyelmi bíróság határozata ellen felebbvitellel élhetnek: az alispán részéről beadott felebbezés visszautasittatik. A temesvári ügyvédi kamara (1904. évi december 31-én 1,132/1904. sz. a. R. Gyula dr. ügyvéd fegyelmi ügyében) következő határozatot hozott : R. Gyula dr. ügyvéd ellen Pest-pilis-soltkiskunmegye alispánjának panaszára folyamatba tett fegyelmi ügyben a további eljárás egyezőleg e kamara ügyészének írásban beadott indítványával beszüntettetik és erről az összes érdekeltek értesíttetnek. Indokok: Pest-pilis-solt-kiskunmegye alispánja átteszi a H. Rezső elleni kihágási ügyben hozott 14,318/1904. sz. a. kelt ítéletét és az összes iratokat, a R. Gyula dr. ügyvéd által ellenjegyzett felebbezésben foglalt tiszteletlen kifejezések megtorlása végett. Panaszlott ügyvéd igazoló nyilatkozatában előadja, hogy a ráckevei szolgabíró egy kihágási ügyben ügyfelét kihallgatta tanúképpen és azt, miután azt állította, hogy nem tud latinul dacára annak, hogy ellene eljárás nem volt folyamatban, kihágásért elitélte, ezen Ítéletet megfelebbezte és egyben a szolgabíró urat feljelentette, a felebbezés teljesen tisztességes kritika volt a szólásszabadság határai között. Tekintve, hogy a neheztelt kitételek megjelölve nincsenek, de különben a felebbezésben egyetlen egy sértő kifejezés sem foglaltatik, és igy az 1887 : XXVIIÍ t.-c. 3. §-a jelen esetben alkalmazást nem nyerhet, ugyanazért panaszlott ügyvéd ellen a további eljárást beszüntetni kellett. A m. kir. Kúria (190ö. évi március hó 11-én 79 1905. fegy. sz. a.) végzést hozott: t Tekintve, hogy R. Gyula dr. vádlott ügyvéd felebbezésében az állítólagos sértő kifejezéseket a r . . . szolgabíró ellen használta, s ennélfogva sértett félnek ez tekintendő; a megyei alispán pedig ebben az ügyben csupán mint feljelentő szerepel; tekintve, hogy a feljelentő nincs felsorolva azon személyek között, kik az 1874. évi XXXIV. t.-c. 79. §. szerint a fegyelmi bíróság határozata ellen felebbvitellel élhetnek: az alispán részéről beadott felebbezés visszautasittatik. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A 'váltólejárati-, a kimenő és beérkező értékek ellenőr zésére, úgyszintén a tőzsdeügyleteknek különféle szempontokból való ellenőrzésére szolgáló könyvek: bélyegmentesek. (11,339/1901. P. sz.) Mosónők számlái bélyegmentesek. (8,909/1901. P. sz.) A községek (városok) tulajdonát képező vásárváikjog jövedelme után sem járadékadót, sem illetékegyenértéket nem lehet kivetni, mert ez a jövedelem közjogi jelleggel bír. (13,911/901. sz.) Aki hagyatékból vásárol s az adásvevési szerződést H nap alatt a hagyatéki bíróságnál bemutatja: birsággal nem sújtható. (28,492/903. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pécsi tszéknél Tóth Vilmos helybeli kereskedő ellen, bej. máj 10, fsz. máj. 22, csb. Geller Ottó tg. Toldi Béla dr. A miskolci tszéknél Weltner Sándor helybeli kereskedő ellen, be. jun. 3, fsz. jun. 16, csb. Gallovich István tg. Molnár Gyu a dr. — A brassói tszéknél Beér József helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 9, fsz máj. 16, asb. Császár Béla tg. Blecha Ödön qr. — Az újvidéki tszéknél Kleesz József helybeli cégtag ellen. bej. máj. 8, fsz. máj. 29, csb. Rehák Ferenc, tg. Szlezák Lajos dr. Az újvidéki tszéknél Kleesz Ferenc ellen, bej. máj. 8, fsz. máj, 29, csp. Ruhák Ferenc, tg. Szlezák Lajos dr - A gyulai tszéknél Haász Márton szarvasi kereskedő ellen, bej. jun. 9, fsz. jul. 8. csb. Sop Aurél, tS. Nagy Béla dr Pályázatok : A temesvári jbiróságnál albirói áll. ápr. 23 (80 — A hátszegi jbiróságnál albirói áll. ápr. 26 (82) — A beregszászi jbiróságnál albirói áll. ápr. 26 (821 — A kolozsvári tszéknél birói áli. ápr. 26 1821 — Aa oklándi jbiróságnál birói áll. ápr. 26 (82) — A szegedi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 26. 8i> A szepesváraljai jbiróságnál birói áll. ápr. 26 (82; — A komáromi tszéknél birói áll. ápr. 26 182> — A felsövisói jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 27 (83) - nyitrai tszéknél birói áll. ápr. 28 (84) — A kőrösbányai jbiróságnál jegyzői ál! ápr 28 — A máramarosszigeti tszéknél alügyészi áll. ápr. V8 (84) — A szabadkai tszéknél aljegyzői ápr 28 Í84i -- A kassai jbiróságnál albirói áll. ápr. 28 <84i. Kúriai és táblai értesítések Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Beszterce M. I. dr. Jung-Jung 9,1721903) febr. 16. hh. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Rothenthal Kiskük h. é. v. iö,'>8.'( 90 v ea. Somogyi) n. e. Mezőkövesd R. D. dr. A legközelebbi számig szives türelmét kérjük. Szentlőrinc N. J. dr. Tóth—Greiner 4/.18 90Í. ea. Bene) n e. Kőrösztös -Caapanecz érk. 8.M7/904. sz. a ea. Staud, n. e. — Balázs—Balázs érk. 8,9-1/904. sz. a. ea. Somogyi n. e. Ügyvédjelölt, 14 hónapi gyakorlattal, irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki mezővárosban 10—12 ezer frtot jövedelmező irodába társ kerestetik felehaszonra. Ajánlatot a kiadóhivatalba kérek «Ügyvédtárs* cimen. Stur Károly dr. trencséni ügyvéd irodájába gyakorolt ügyvédjelölt azonnal beléphet. Díjazás megállapodás szerint. Tót nyelv ismerete nélkülözhetetlen kellék. A kaposvári kir. közjegyző f. évi május vagy június elsejére helyettest keres. Ügyvéd több évi gyakorlattal, nagyobb ügyvédi irodába társul, esetleg irodavezetőül belépne. Cime a kiadóhivatalban. Egy felvidéki szab. kir. városban íevő közjegyző cserélni óhajt egyik—habár kisebb székhelyen lakó — magyar, esetleg vegyesen magyar és német vidéken lakó kartársával. Cim a kiadóhivatalban. A kaposvári kir. közjegyző egy kezdő közjegyzöjelöltet keres. Az ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. A szerkesztésért felelősek i Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAUAS 3É5Z**».>TÁR6)WÁQ N v o MDÁJ A BUM PESTEK-