A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 14. szám - A végrehajtási törvény 166. §-ához. Válasz Lukács Lajos aradi ügyvéd hasonnevű cikkére

A düü gyámi törvény 38. §-a szerint az anya a gyámságot elfogadni köteles, bár kiskorú gyermekei vagyonát kezelni nem tartozik. Ha szülök nincsenek, akkor elegendő a 20 évet meghaladó kiskorú házasságához a törvényes képviselő beleegyezése Ezeknél már nem kell a szülői beleegyezést a gyámhatóságnak pótolni (16. §.). Ismét helytelennek tartom, hogy akarják a szülő beleegyezését, még sem látják el oly sanctióval, mint a törvényes képviselőét, ha erre oly súlyt helyeznek, hogy még a törvényes képviselő mellett szükségesnek tartják, sőt fölibe is helyezik, mert «veto-t» mondhat, akkor miért nincs meg itt is az a surrogaturh, ami a 8. §. 2. bekezdésében; hisz itt is meg van a felsőbb fórum: a gyámhatóság, aki végleg dönt. Ha a kettős akaratra szükség van, ha a szülő él és megtagadja beleegyezését, miért nem kell akkor a gyámhatóság beleegyezése a törvényes képviselőé mellett, szülő nem létében. Nem lehet mondani, hogy az más, mert a szülő szülő, hisz a kiskorú éldelte az egyedüli irányadó (ht. 10. §.). Ha a szülő beleegyezését megtagadja, a szülői beleegyezést a gyámhatóság pótolhatja, ki a kiskorú meghallgatásával, kizárólag annak érdekét tartva szem előtt, határoz. A jogosult szülő itt is elsősorban az atya ; csak ha nincs, vagy ha a gyermek törvénytelen, az anya. (V. ö. még 9. §. 2. 3, 4. 5. bekezdéseit.) A német p. t. (1,305. §.) szerint a szülői beleegyezés hiánya csak tiltó akadály, a 21. életév betöltése előtt, tehát a tcljeskoruság elértéig a szülői beleegyezés szükséges. A nagykorusitottaknál azonban a gyámhatóság pótolhatja. {1,308.) Ez nem helyes, mert a szülői beleegyezésben ha nem is egyedül a kiskorú gyermek érdeke a vezérlő, de az egyik főrugó, a köteles tisztelet, a szülők személyes érdeke, a családi érdek csak másodsorban jön, illetve véte tik figyelembe. Elvégre, ha idegen a törvényes képviselő, az nem viseli a kiskorú érdekeit annyira a szivén, mint a szülő; elvégre a szülői önkénykedés ellen ott van orvosszerül a gyámhatóság pótló beleegyezése. A szülői beleegyezés hiánya sem a tartási igényt nem érinti, sem örökjogi hátrányokkal nem jár, csak a leányokra jár némi hátránynyal a n. p. t. szerint, jelesül a szülők megtagadhatják a hozományt (1,6.21. §. 1 bekezdés), ha a leány a szükséges szülői beleegyezés nélkül lép házasságra ; továbbá ugy a fiukra, mint a leányokra a szülői beleegyezés hiányának jogkövetkezménye, hogy az atya haszonélvezete a gyermek vagyonán továbbra is fennmarad (1,661. §. 1. bekezdés 2. mondat). Ez igazságtalan intézkedés. A canonjog szerint is a szülői beleegyezés hiánya csak tiltó akádály; jelesül a házasság szentségi jellegével nem tartották összeegyeztethetőnek, hogy bontó akadály legyen (C. Trid. Sess. XXIV. de ref. matr.), bár eredetileg az volt. Eredetileg az egyház a római jog álláspontján volt (Nam nec in terris filii sine consensu patrum recte et iure nubunt Tertullian ad uxor. L. II c. 9 led. cit. 2, 77) c. 7 C. 30 qu. 5 §. 1.). Luther szerint bontó akadály, de ha az elválás megtörtént, nem érvényesíthető. Később e clausula elesett; az Eheordnung szerint is bontó akadály a szülői beleegyezés hiánya. (Folytatása következik.) Belföld. A polgári törvénykönyv előkészítése. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását elökészitö foelöadmányból és a tervezetre vonatkozó bírálati anyagból megjelent a harmadik rész is, a dologjog, melyet az Igazságügyi Közlöny melléklapján, az Igazságügyi Javaslatok Tárában bocsát közre az állandó bizottság vezetősége. E rész négy cimre oszlik, u. m. A dolgok. A birtok és a birtokvédelem. Általános szabályok a telekkönyvbe fölvett ingatlanokon való jogokról. A tulajdon. A kolozsvári kir. Ítélőtábla területéhez tartozó 7 kir. törvényszék és 4<) kir. járásbíróságnak 1900— 1904-ig terjedő ügyforgalma és tevékenysége. (Folytatás.) 22. Marosujvár. Érk. 1900: 4,237, h. 502, 19Ö1: 4,989, h 390, 1902: 6,735, h. 321, 1903: 7,433, ebből tkvi 4,343, h. 360; 1' 04 : 6 634, ebből tkvi 3,497, h. 22*. Bírák létsz. 1901—4: 2—2, j - • k 1900—3: 5—5, 1904: 6. ítélet 1900: 468, 1901: 431, 1902 - 379 1003: 395, 1904: 494. Átlag 1908: 1 b. 3,716, 1 k. 1 486 1904: 1 b. 3,317, 1 k. 1,105. ítél. átl. 1903: 197, 1904: 247. ' '23 Nagyenyed. Érk. 1900: 10,185, h. 1,516, 1901 : 10,220, h 945- 1902: 11,046, h. 577; 1903: 12,966, ebb. tkvi 6,974, h. 6-V 1904- 12 443 ebből tlkvi 7,143, h. 459. Bírák átl. 1900—4: 4—4- i 2- k ' 10—10. ítélet: 1900: 1,170, 1901: 1,146; 1902 I ]•>]' 1903- 1 121; 1904: 1,228. Átl. 1903: 1 b. 3,241, 1 k. iW I904: 1 b 3,110, 1 k. 1,244. ítél. átl. 1903: 280,1904:307. ' ' V Vizakna. Érk. 19 )0: 3,298, h. 316; 1901: 4,811, h. 303; 1902- 5101 h *>66- 1903: 5,408, ebből tkvi 3,113, h. 213; 1904: 4,HH4, ebből tkvi 3,038, h. 177. Bírák létsz. 1900 4 : 2 2, j. • k. 1900; 6; 1901- 4: 5 5. ítélet 1900: 424; 1901: 399: 1902: 358; 1903: 419; 1904: 429. Átlag 1903: 1 b. 2,704, 1 k. 1,081; 1904: 1 b. 2,442, 1 k. 976. ítél. átl. 1903 : 206, 1904 : 214 25. Bánffy-Hunyad. Érk. 1900: 8,666, h. 751; 1901: 9,364. h. 852; 1902: 9,391. h. 693; 1903: 11,049, ebből tkvi 4,445, h. 1,012; 1904: 10,517, ebből tkvi 4,524, h. 606. Birák létsz. 1900-4: 4—4; j. 2; k. 10—10. ítélet 1900: 1,272; 1901: 1,147; 1902: 1,272; 1903: 1.367; 1904: 1,592. Átlag 1903: 1 b. 2,762, 1 k 1,104; 1904: 1 b. 2,629, 1 k. 1051. ítél. átl. 1903: 341 ; 1904: 398 26. mialmás.Évk. 1900 : 4,289, h. 306; 1901: 4,841, h. 1,543; 1902: 4,549, h. 177; 1903: 5,460, ebből tkvi 2,255, h. 231; 1(104: 5,275, ebből tkvi 2,566, h. 148. Birák létsz. 1900—4:2—2; j. 1 ; k. 5-5. ítélet 1900: 423; 1901 : 407 ; 1902: 560; 1903: 589; 1904: 662. Átlag 1903: 1 b. 2,730, 1 k. 1,092; 1904: 1 b. 2,697 1 k. 1,055. ítél. átl. 1903: 294, 1904: 331. Révai Lajos dr. , 27. Kolozsvár város. Érk. 1900: 12,820, h. 2,340; 1901 : 12,798, h. 1,811; 1902: 12,702, h. 1,934; 1903: 14,368, h. 1,880; 1904: 14,052, h. 1.353. Birák létsz. 1900—4: 5— 5;j. 2 ; k. 1(J—10. ítélet 1900: 1,585, 1901: 1,428; 1902: 1,282; 1903: 1,433; 1904: 1,650. Átlag 1903: 1 b. 2,873, 1 k. 1,436; 1904: 1 b. 2,810, 1 k: 1,405. ítél. átl. 1903: 286, 1904: 330. 28. Kolozsvár vidék. Érk. 1900: 7,753, h. 2,570; 1901: 6,950, h. 1,434; 1902: 7,448, h. 1,087; 1903: 7,665, h, 939; 1904: 7,HP_>. h. 809. Birák átl. 1900—4: 4—4; j. 1; k. 8- 8. ítélet 1900: 1,730; I9i)l: 2,254; 1902: 1904; 1903: 2,091; 1904: 1,821. Áll. 1903:1 b. 1,916, 1 k. 958; 1904: 1 b.1,953, 1 k. 978. ítél. átl. 1903 : 522; Ütni : 455. (Folytatása követk.) Nyilt kérdések és feleletek A végrehajtási törvény 166. §-ához. (Válasz Lukács Lajos aradi ügyvéd hasonnevű cikkére). E lap 9-ik számában közölt hasonnevű cikk utolsó bekezdésében íoglalt kérésemhez képest bátorkodom szerény nézetemet a cikkíró ur által vita tárgyává tett esetre vonatkozólag e soraimban kifejteni. v.Elrendelhetö-e az árverés ugyanazon kiieleső javara két külömbóső követelésére egymásután külön-külön ugyanazon adósának ugyanazon ingatlanára r E kérdés az, melyet cikkíró ur elég szabatosan tett föl és melyet a tényállás előadásával minden kétséget kizáróan megvilágított. Részemről szerény véleményemmel hozzájárulok cikkíró ur cikkében kifejtett nézetéhez! Az aradi tkvi hatóság kétségkívül tévesen magyarázta a végrehajtási törvény 166. §-át azzal, hogy a csatlakozás ugyanazon hitelező más követelésére el nem rendelhető, amennyiben a §. csak «más» végrehajtató követeléséről szól! Nézetem szerint az aradi tkvi hatóságnak az 1,000 kor. követelésre nézve a csatlakozást föltétlenül ki kellett mondania és póthirdetmény utján az árverést az 1,000 koronára is kiteresztenie. Ezt követeli a célra vezető igazságszolgáltatás és helyes joggyakorlat! Ha már azonban a csatlakozás kimondását a tkvi hatóság elmulasztotta, cikkíró ur 1,000 kor. követelésének kielégithetése végett legalább az árverést idejében póthirdetménynyel elrendelnie kellett! Tarthatatlan a tkvi hatóságnak eme indokolása : aas árverés, illetve csatlakozás ugyanazon hitelezőnek, bár különböző követelésére cl nem rendelhető, illetve ki nem mondható, mert 100 kor. követelésére ugyanazon adósának u. a. ingatlanára az árverés már kitűzve van.'» Tarthatatlan pedig a következő indokokból: A végreh. törvény 166 § a azzal, hogy más végrehajtató követelésének csatlakozásáról szól, nem tiltja távolról sem azt, hogy ugyanazon végrehajtató más követelésére a csatlakozás kimondható ne legyen! De nem is tilthatja! «Mert «in majoré rninus!» Ha csatlakozás kimondható más végrehajtató követelésére, eo ipso mondható ki ugyanazon végrehajtató más követelésére! Mert hiszen nem a végrehajtató személyeken van a suly, hanem a követeléseken. Már pedig akár «más» végrehajtató követeléséről van szó, akár ugyanazon végrehajtató «más» követeléséről, az irreleváns, mert mindkét követelés az árverés elrendelésének alapjául szolgált követelésre nézve «más» követelés! Ismétlem, azon tilalom, hogy ugyanazon végrehajtató más követelésére a csatlakozás ki nem mondható, a 166. §-ból még erőltetve sem magyarázható ki, mert mint mondám «in majoré minus» ! De eltekintve a mondottaktól, a végrehajtató, azért, mert egy előbb végrehajthatóvá lett követelés kielégítése végett az árverést kérte, — nem kérheti már egy később behajthatóvá vált követelésre? Hol itt a ratió? Köteles talán várni a végrehajtató az árverés kéréssel, mig azt valamennyi, ugyanazon adósának ugyanazon ingatlanát terhelő követelésére kérheti, illetve mig az árverés valamennyi követelésének kielégítésére jogerősen elrendelhető ?! Semmi esetre sem! Ily ese