A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 13. szám - Az individualisatio elmélete és büntető törvényhozásunk

52 mére elkövetett egy rendbeli, összesen két rendbeli, a B. T. K. •258. §-ába ütköző, a '259. §. szerint minősülő rágalmazás vétségében mondatik ki bűnösnek, főbüntetése 1 havi és 15 napi fogházban, mellékbüntetése behajthatlanság esetén 5—5 napi fogházra átváltoztatandó, kétszer 50, összesen KM) koronában állapittatik meg. lm/okok: T. Vilmos és védője a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjára hivatkozással azért jelentettek be semmisségi panaszt, mert a vádlott cselekménye «nem bűncselekmény* ; igy jelentette be a perorvoslatot, de törvényhely felhívása nélkül P. Béla érdekében a közvédő és maga a most nevezett vádlott is. Ezek a semmisségi panaszok a B. P. 434. §-a alapján visszautasitandók voltak; mert a bejelentők a B. P. 3'J0. és 430. §§-ai ellenére sem bejelentéskor nem jelöltek meg világos semmisségi okot, sem a tábla ítéletében felhozott védekezésükben nem érvényesítettek oly tényt, melynél fogva a vádlottak terhére rótt tettek, a tábla ítéletében foglalt megállapodások dacára sem volnának az anyagi büntető törvény rendelkezései alá vonhatók. T. Vilmos és védője a B. P. 385. íj-ának 1. c) pontja alapján azért használnak semmisségi panaszt, mert a sajtótörvény J4. §-a, feltételeinek fenforgása dacára nem alkalmaztatott és T. vádlott büntethetőség hiányából fel nem mentetett. Perorvoslatuk arra támaszkodik, hogy T. cikke a fővárosi rendőrségnek hiven közölt iratai alapján íratott. Ez a semmisségi panasz alaptalan. Az olyan hatósági iratok, melyek természetüknél vagy a törvény rendeleténél fogva titkosak, nem tartoznak azok közé, amelyek a S. T. 14. §-a értelmében, habár hiven is, közölhetők. Nem szenvedhet kétséget, hogy a bűnvádi nyomozat és vizsgálat iratai, melyeknek nyilvánosságra hozatala az eljárás sikerét veszélyeztetheti, már ezen okból is titkosaknak tekintendők ; de titkosaknak nyilvánítja őket a B. P. is (63., 120. amennyiben megtekintésüket a hatósági közegeken kívül csak a terheltnek és védőjének és ezeknek is csak korlátozva engedi meg. Eltekintve azonban ettől : jelen esetben a tábla e helyütt felül nem vizsgálható tényként azt állapítván meg, hogy T. vádlott az Sz. Adorján ellen folytatott nyomozat iratait nem is látta, hogy tehát közlését nem azok alapján tette, meg van cáfolva azon tény, amelyre T. vádlott büntethetőségének kizárását alapítja. A közvédő és P. Béla vádlott törvényhelyre hivatkozás nélkül azért jelentettek be semmisségi panaszt, mert az e vádlott által közölt cikkek egyike más lapból van átvéve. E bejelentésnek értelme nem lehet más, minthogy a vádlott mint átvevő, nem tartozik a sajtójogilag felelős személyek közzé; a semmisségi panasz tehát a B. P. 385. §-ának 1. c) pontjára alapitottnak tekintendő. A nevezett vádlott és a közvédő részéről érvényesített ez a panasz azonban alaptalan, mert a S. T. 33. i?-a az átvevő felelősségét is kifejezetten megállapítja. Mind a két vádlott, T. Vilmos védője és a közvédő a B. P. 385. §-ának 3. pontjára hivatkozással azért is élnek semmisségi panasszal, mert a büntetések kiszabásánál a B. T. K. 92. £-a nem alkalmaztatott. Minthogy azonban azzal a felette súlyosító körülménynycl szemben, hogy a vádlottak a főm agánvádlók női becsületét is súlyosan megsértették és hogy P. Béla sajtóbüncselekményekért többször volt büntetve, a neheztelt ítéletben megállapított enyhitő körülmények nem indokolják a B. T. K. 92. §-ának alkalmazását. A semmisségi panasz tehát e részben is alaptalan. Az elfogadott semmisségi panaszok alaptalanok lévén, azok a B. P. 437. §-nak 4. bekezdése értelmében elutasittattak. Ellenben a B. P. 385. §-a utolsó bekezdésének rendeletéhez képest hivatalból észlelte a Kúria a B. P. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott azt a semmiségi okot, hogy a P. Béla terhére rótt cselekmények nemcsak a sértettek többségére való tekintettel, hanem egymás között is, halmazatban levőknek minősítettek. Minthogy ugyanis a B. T. K. 259. i?-a szerint minősülő rágalmazásnak elkövetési cselekedete, nem a rágalmazó állitások megírásában, hanem azoknak közzétételében áll, P. Béla cselekvése pedig e szempontból egységesnek jelentkezik, mert a cikkek nyilvánvalóan egy akaratelhatározással, a lapnak ugvanazon számában, tehát egyhuzamban tétettek közzé; minthogy továbbá a közleményeknek indoka és célja, valamint a megtámadott jogtárgy és az elkövetés módja is azonos: e körülmények oly kapcsolatot hoznak létre a külsőleg elválasztott három közlemény között, hogy azok egységes törvénysértésnek tekintendők. Tekintettel' azonban arra, hogy az egységes cselekvőség két ember becsületét sértette, két vétség volt megállapítandó. Ezekhez képest mindkét e'sőbiróság ítéletét a B. F. 437. 3. bekezdése értelmében meg kellett semmissiteni és a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. A büntetés kimérésénél a tábla ítéletében elfogadott enyhítő és súlyosító körülmények vétetnek tekintetbe. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az illetékes vonatkozó fizetési meghagyás postán addig nem kézbesíthető, a mig a kézbesítés a fél lakásán kézbesítő utján meg nem kiséreltetett. (15,583'903. sz.) A községeket a peres eljárásban, habár a pertárgy közérdeket képez, a bélyegmentesség nem illeti meg. (8,146/904. sz.) A lebontott régi ja lak felhasználása nélkül épült emeletre a 8 évi házadéi-mentesség megadandó. (9,389/903. sz.) Midőn a bélyegilleték lerovásának elmulasztása valamely hatóság téves intézkedése miatt történt: ez esetben a fél felemelt illetékkel nem terhelhető. (15,485/903. sz.) Ha a hagyatéki vagyon értéke, a leltári érték mellőzesével, birói ítélettel állapittatik meg: az illeték megszabásánál a bíróilag megállapított érték veendő alapul. (1 7,(517/903. Ha a biztosítási okirat szerint cszközlendő bekeblezések költségeinek viselését az ezen okirat alapján a zálogjogot adó fél vállalta magára s a történt bekeblezés után előirt illetékről szóló fizetési meghagyás nem neki, hanem a zálogjogot nyerő félnek kézbesittetik : ez ellen a fizetési meghagyás ellen a zálogjogot adó fél jog érvénynyel felebbezhet. (2,120/1902. P. sz.) Ha ajándékozó az átadott vagyon haszonélvezetet életfogytiglan feritartja és a megajándékozottat terhelő illeték fizetését szerződésileg magára vállalja: ez az illeték a haláleset bekövetkeztéig nyilvántartandó. (14,963/1901. P. sz.) A magyar királyi szabadalmi hivatal bejelentési osztályának határozata ellen irányuló felfolyamodás első ivére 1 frt. (2 korona) bélyeg jár. (19,141/1900. P. sz.) Ha a hagyatéki ingatlan beszavatolás és átírás előtt a hagyatékból csereszerződés utján idegenittetik el: az örökös részéről csere utján nyert ingatlan után örökösödési ingatlan átruházási illeték nem követelhető. (9,70*8'1899. P. sz.) Magyarországi lakos által külföldön kiállított és ugyanott elfogadott, de Magyarországon fizetendő váltóktól járó illeték addig nem követelhető, mig a váltók Magyarországba átszármaztatva nem lettek. (15,390/1900. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szatmárnémeti tszéknél Mittler Sámuel helybei kereskedő ellen, bej. ápr. 12, fsz. máj. 1, csb. Horváth Jenő dr., tg. Rácz Endre dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Steinczinger és társa helybeli közkereseti társaság ellen, bej. ápr. 18, fsz. máj. 16, csb. Karacsay Gerö, tg. Böszörményi Oszkár dr. — A Gyulafehérvári tszéknél Kibédy György abrudbányai kereskedő ellen, bej. 18, fsz. máj. 25, csb. Balló Lázár, tg. Nicola Máté. — A mármaroszigeti tszéknél özv. Handwerkerné és fia helybeli cég ellen, bej. és fsz. ápr. 20, csb. UjfalusyDezső dr., tg Fodorovics Zakariás. — Az egri tszéknél ifj. Keller Antal gyöngyösi kereskedő ellen, bej. ápr. 13, fsz. máj. 18, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Klein Ferenc dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Jáck Márton fiai helybeli cég ellen, bej. ápr. 13, fsz. márc. 16, csb, Szaffka Dénes dr., tg. Szűcs Miklós dr. — A dési tszéknél Nagy Péter helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 13, fsz. jun. 5, csb. Ákontz János dr., tg. Hollander Sámuel dr. — A nagyváradi tszéknél Horváth János helybeli kereskedő ellen, bej máj. 16, fsz. jun 3, csb. Szegedy Lajos dr., td. Imrik Gusztáv dr. — A tordai tszéknél Papp Péter mezőkapusi kereskedő ellen, bej. ápr. 29, fsz. máj. 11. csb. Sarka Jenő, tg. Lörinczy Ákos dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Weisz Ignác és társa helybeli cég ellen bej. ápr. 21, fsz. máj. 20, csb. Beck Károly dr., tg. Drescher Rezső dr. — Az ipolysági tszéknél Johann Josef von Geramcsche Berg-Union Selmecbányái cég ellen, bej. máj. 2, fsz. máj. 27, csb. Dabis Antal dr., tg. Török József dr. Pályázatok : A szegedi közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Hódmezővásárhelyt ápr. 10, (62) — A csákóvai jbiróságnál albirói áll, ápr. 2, (63) — A vásárujhelyi jbiróságnál albirói áll. ápr. 4 (64) — A besztercei járásbíróságnál aljegyzői áll. ápr. 7 (67)— A miskolci járásbíróságnál birói áll. ápr. 7 (67). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Beszterce W. A. dr. Sejanits-Scherff 18,660/903. p. sz. a.) Karay, márc. 17, hh. — Derecske L. I. dr. 8,713/904. p. sz. n. e. — Szőköcs— Farkas érk. 9,986,904. sz. a. ea. Pecháta, n. e. — Siteri—Varga érk. H54/905. p. sz. a. ea. Zsiros, n. e. — Déva Sch. Zs. dr. Rimbás—Bojec érk. 2,140/905. sz. a. ea. Ádám, n. e. — Szechert—Szvoboda érk. 2,387/905. sz. a. ea. Stand, n. e. — Roska—Herbay érk. 2,675/905. sz. a. ea. Avedik, n. e. — Gogolák—Gogolák érk. 2,410/905. sz. a. ea. Végh József, n. e. — Kolozsvár I. Gy. dr. Sztán—Flnerás (8,719/903. ea. Karay) márc. 17, rhh. rmv. — Kolozsvár I. Gy. dr. Lőrinc—Marosán érk. 5,785/904. sz. a. ea. Horváth, n. e. — Mohács J. J. Budai gör. kel. e. m. — Davidovics, n. e. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.