A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 13. szám - Az individualisatio elmélete és büntető törvényhozásunk

A JOG még döntő szava lenne az intézeti vezetőségnek és az intézet azon embereinek, kik az olt elhelyezett abnormis egyén nemcsak magaviseletét, hanem munkabírását és munkakedvét, alkalmazkodási képességél megítélni hivatva vannak. De az elbocsátás még akkor is csak kísérletképpen történnék és a felelősség az illető egyénnek gyámját illetné. Az olyan intézkedés első pillanatra igen kegyetlennek látszik, mert látszólag keményebben sujtja az abnomis lelki alkatú egyént, mint az épelméjű bűntettest. ])e erre nézve tisztában kell i lennünk arról, hogy az ilyen intézkedéssel büntetőjogi eljárás nincs kontemplálva és hogy csak a mi eddigi észjárásunk lát ebben az elhelyezésben a fogházbüntetéssel azonos eljárást és csak hosszú megszokás vezetne az intézkedésnek helyes mértékelésére. Azután pedig meg kell fontolnunk, hogy a társadalom sok más téren is ráerőszakolja a maga felfogását az egyénre, ha ez a felfogás közös nagy érdeket védelmez. Végre még megfontolandó, hogy az ezen abnormis egyéneknek nyújtott személyes szabadság tulajdonképpen sem ezeknek, sem pedig a társadalom javára nincsen és hogy őket olyasvalamitől fosztjuk meg, aminek kellő hasznát maguk ugy sem tudják venni, a közönség érdekeit pedig veszélyeztetik. Az érdekes előadást a felvetett kérdés megvitatása is követte, amelyben Weisz Ödön ügyvéd, Csillag Gyula egyetemi tanár és '/.zitvay Leó a büntető törvényszék elnöke vettek részt. Weisz Ödön különösen kiemelte, hogy az összes abnormis egyéneknek az isolálása és elzárása oly térre vezetné a büntető jogtudományt, melyre az orvosokat nem követheti, annál kevésbbé, mert jogi szempontból betegséget kénytelen megállapítani a csökkent beszámitásu képességű egyéneknél is, Csillag Gyula dr. a gondnokság alá helyezés különböző módozatairól szól és az iszákosokkal követendő eljárás kérdésében utalt a stettini és a brémai jogászgyülések határozataira, valamint a svájci javaslat és norvég törvény intézkedéseire, Zsitvay Leó abból indul ki, hogy a személyes szabadság védelmének elveivel ütközik össze az előadó által proponált intézetek felállítása, amelyek administrációjában valamint a csekélyebb beszámitásu egyéneknek elhelyezésénél és kibocsátásánál a visszaéléseknek tág tere nyílik, figyelmeztet arra is, hogy az előadó által vázolt degeneráció és abnormálitás állandó állapot, amelyeknek gyógyítására eszerint nem lehet remény, ugy. hogy az illető egyének élethosszig való elzárását eredményezné. Ezt az eljárást pedig a szóban forgó egyének veszélyessége sem indokolja kellőleg. Előadó replikája után elnök a vitát bezárta. A kolozsvári kir. ítélőtábla területéhez tartozó 7 kit', törvényszék és 40 kir. járásbíróságnak 1900 1904-ig terjedő ügyforgalma és tevékenysége. (Folytatás.) 12. Di-oa. Érk. 1900 : 7,096, h. 1,656; 1903 ! 8,387, h. 802; 1902: 8j308; h. 581; 1903 : 7,946, h. 456; 1904: 7,34?,, h. 413. Bírák létsz. 1900: 3 ; 1901—4: 4-4; j. 1. kezelő 1900 : 7, 1901-4: 6—6. ítélet 1900: 1,168; 1901: 2,153; 1902: 1,491; 1903: 1,402; 1904: 1,338; áll. 1903: 1 1). 1,986, 1 k. 1,324; 1904: 1 b. lj,835, 1 k. 1,223; ítél. átl. 1903 : 350, 1904 : 334. 13. //átszeg. Érk. 1900: 13,751, h. 979; 1901 : 17,212, h. 658! 1902: 18,381, h. 443; Ü903: 18,900, ebből tlkvi 12,057, h. 301' 1904: 17,975, ebből tlkvi 12,2 9,h. 335. Bírák létszáma 1900 I : 5-5, j. 1; kezelő 1900 -1: 13 — 13, 1902—4: 14—14. ítéletek 1900: 1,384, 1901c 1,089, 1902: 1,082; 1903: 1.201; 1904 : 994. Átlag 19.3: 1 b: 3,080, 1 k: 1,350; 1904: 1 b. 3,595, 1 k. 1,283. ítél. átl. 1903: 240, 1904: 198. 14. KmsiÉnyá. Érk. 1900: 9,132, h. 1,605; 1901: 10,824, h. 961 ; 1902: 16,678 h. 759; 1903: 13,487, ebből tkvi 6,828, h. 532; 1904: 15,760 ebből tkvi 8,117, h. 415. Bírói létsz. 1900—4:5—5, j. 1; kezelő 1900—4 : 12—12. ítéletek 1900: 1,807; 1904 : 1.254; 1902: 1,367; 1,903: 1,53H; 1904: 1,615. Átl. 1903: 1 b. 2,697. 1 k: 1,123; 1904: 1 b: 3.152, 1 k: 1,313. Ítél. átl. 1903: 307, 1904: 323. 15. Marosillye. Érk. 1900: 9,158, h. 474 ; 1901 : 9,131, h. 324 ; 1902 : 10,033, h. 228 ; 1903 : 11,H74, ebből tlkvi 6,647, h. 28H ; J904 : 11,019, ebből tlkvi 5,887, h. 266. Birói létsz. 1900—4: 3—3, j. 1 ; kezelő 1900—4: 9—9. ítéletek: 1900: 1,142; 1901: 1,243; 1902: 1,129; 1903: 1,434; 1904: 1,433. Átlag 1903: 1 b. 3,958 1 k. 1.319; 1904 1 b. 3.673, 1 k. 1,224. ítél. átl. 1903: 47K. 1904: 177. 16. Puj. Érk. 1900: 6,706, h. 992; 1901:7,265, hátr. 763; 1902: 8,879, h. 007; 1903: 9,551, h. 704; 1904: 8,779, h. 55(1. Bírák létsz. 1900—4: 3—3, j. 1 ; k. 5-5. ítélet 1900:659; 1901: 966, 1902: 1,271, 1903: 1,063, 1904: 1,057, átl. 1903: 1 b. 3.177. 1 k. 1.9IH: 1904: I b. 2,926, I k. 1,755. ítélet, átl. 1908c 354, 1904: 352. 17. Szászváros. Érk. 1900 : 9,870, h. 1,688 ; 1901 : 11,607, h. 496; 1902: 15,963, h. 484, 1903: 16,277, ebből telekkvi 9,129, h. 473; 1904: 13,569 ebből tkkvi 7,172, h. 291. Bírák létsz. 1900—4: 4—4;j. 1.; k. 1900-2: 11 — 11, 1903—4: 10—10. ítélet 190O: 1,323. 1901: 1,238, 1902: 1,398, 1903: 1,441, 1904: 1,424. Átlag 19 3: 1 biróra: 4,069. J k. 1,627; 1904: 1 b. 3,382, 1 k. 1,356. ítél. átl. 1903: 360, 1904: 356. 18. Vajdahuuxad érk. 1900 : 7.708, h. 480; 1901 : 7,818, h. 366; 1902: 8.565, h. 183; 1903: 8.386, ebből tkvi 2,634, h. 99; 1904: 9,944 ebből tkvi 3,641, h. 133. Bírák átl. 1900—4: 3—3, j. —; k. 1900—3: 6—6, 1904: 7. Ítélet 1900: 823; 1901:996,1902:893, MUM HÍ6ZVÉHT TÁIMA4Í0 1903 833 1901: 1,005. Átlag 1903: 1 b.: 2,795,1 kezelő. I..ÜI7, UHU: | b. 3,314. 1 k. 1,657. ítéletek átlag 1903:277, 1904 : 335. , 19. Abrudbánya. Erk. 1900: 8,880, h. 1,362, 1901: 9,444, h. 836, 1902: 10,866, h. 712; 1903: 9,644 ebből tlkvi 4,375, h. 908; 1904: 9,397 ebből tlkvi 4,340, h. 558. Birák átl. 1900—4: 4—4; j 1- k 1900 10- 1901—4: 9 9. ítélet 1900: 1,038; 1901 : 1.262; 11102 1,415; 1903: 1.558; 1904: 1,439. Átlag 1903: 1 b. 2,411, 1 k I 071 • 1904 1 b. 2,349 1 k. 1,044. ítél. átl. 1903: 389, 1904 : 359. 20. Baldzsfalva. Érk. 1900: 5,298, h. 1,527, 1901: 5,481, h. 599, 1902: 5,095, h. 632. 1903: 5,993 ebből tkvi 3,447, h. 547, 1904- 5,004 ebből tkvi 2,837, h. 317. Birák létsz. 1900—4: 2—2, ; ] k 0—6 ítélet 190O: 485, 1901: 468, 1902: 433, 1903: 576, 1904: 523. Átlag 1903: 1 b. 2,996, 1 k. 998; 1904: 1 b. 2.502. 1 k. 834. ítél. átl. 1903: 288, 19U4: 261. 21. Gyulafehérvár. Érk. 1900: 8,202, h. 1,202, 1901: 8,358, h 1221 1902: 7,877, h. 846, 1903: 7,856, h. 776, 1904: 7,588, h. 510. Bírák létsz. 1900—4: 3—3, j. 2, k. 6—6. ítélet 1900: 1,354, 1901: 1723 1902: 1,401, 1903: 1,379, 1904: 1,550. Átlag 1903: 1 b. 2,618, 1 k. 1,309. 1904: 1 b. 2,529, 1 k. 1,264. ítél. átl. 1903 459, 1904: 516. Révai Lajos dr. (Folytatása következik.) Nyilt kérdések és feleletek. A családi jog köréből. — Kérdés — Házasságon kivül született s a születési anyakönyvbe törvénytelen születésűnek bevezetett gyermek szülői (nemzői) utólag házasságot kötnek, de elmulasztják az utólagos házasság által beállott törvényesitést a születési anyakönyvben feljegyeztetni (1894:_XIII. t.-c. 33. §). Öt évi házassági együttélés után az asszony, — e helyütt közömbös okokból — elhagyta urát — és keresetet indit ellene a gyermek törvényességének elismerése és az anyakönyv megfelelő kiigazításának tűrése és jár. iránt. Alperes védekezése a következő : a) felperesnek nincs kereshetőségi joga. Mert a törvényesités vagy törvénytelenités iránti kérdésben csak az atyának van felperessége : b) érdemben felperes azért utasítandó el, mert a kritikus időben másokkal is nemiieg közösült, még pedig több izben és pénzért (Minősített exceptio plurium concubentium). Kérdés : ad a) Mivel indokolható e kifogásnak akár alapossága, akár alaptalansága ? ad bj Miért ügydöntő vagy miért közömbös ezen b) alatti tények valósága vagy valótlansága? A kérdésre alkalmat adó esetben a bíróság a b) alatti kifogás tekintetében elrendelte a bizonyítást. A bizonyítás minden irányban sikerült. Ennek utána a bíróság felperest keresetével elutasította, tisztán és kizárólag felperesség hiányára alapított megokolással. Indokolás : minden közelebbi megjelölés nélküli, meztelen hivatkozás «hazai joggyakorlatunkéra. A különféle döntvénytárakban egyetlcn-egy törvényesités iránti esetet sem találtam. Kartal Ignác dr. Vegyesek. A Magyar Jogászegyletben április elsején Zitelmann Ernő dr., bonni professzor, titkos tanácsos, felolvasást fog tartani: «Lörvényes kötöttség és birói szabadság> cimen. Az illusztris vendég a jelenkor egyik legkiválóbb jogtudósa, egyszersmind Németország első szónokai közzé tartozik s így előadása méltán tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre. A közgyűlési meghatalmazások bélyegmentesek. A részvényesek és a szövetkezeti tagok a közgyűlésen más társtagnak adott megbizás utján is gyakorolhatják a szavazást. K megbízás írásbeli meghatalmazás utján történik. Legutóbb feljelentés érkezett az illetékes pénzügyi hatósághoz az ilyen meghatalmazások bélyegtelensége miatt. Ennek folytán az adóhivatal az illetéket ki is vetette. Felebbezés folytán az ügy a pénzügyminiszter elé került, aki f. évi február hó 27-én 12,405. sz. a. kelt rendeletével az előirt illetékek törlését elrendelte. A pénzügyminiszteri rendelet megjegyzi azonban, hogy a kérdésben forgó meghatalmazások abban az esetben, ha peres eljárásban használtatnak, az illetéktörvény és szabályok rendelkezése értelmében bélyegkötelezettség alá esnek. Evvel csak az évtizedes gyakorlat nyert megerősítést. Beküldetett : A magyar polgárság meghozása és elvesztést (honosság, letelepülés, kivándorlás, útlevél ügy). Az 1874. I.. t.-c. és ezzel kapcsolatos tön ények és rendeletek gyűjteménye és magyarázata. írták: Berényi Sándor dr. és Tarján Nándor dr. budapesti ügyvédek. Bpest, 1905. Grill Károly udv. könyvkereskedése. A lapunk zártakor érkezett munkára még visszatérünk. NYOMDÁJA buüAJrCtiTfctl-