A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 10. szám - A 77. számú polgári döntvény

A J OG Bűnügyekben. A Kúria a közvédö által a BP. 385. Íj ának 1. a) pontja alapján közelebbi megjelölés nélkül bejelentett semmisségi panasz okat a közvédönek a felebbviteli főtárgyalás során tett előterjesztése alapján határozta meg és a semmisségi panaszt elfogadta. Megallapittatott az uzsora tényálladéka, ámbár az alsóbíróságok valónak fogadták el azt, hogy a sértett vádlottól azért vett kölcsön 300 K.t, hogy vejét Amerikába küldhesse, aki ezen pénzen oda kimenvén, onnan a kölcsönt hét hó múlva 100 K. kamattal együtt megküldötte, sőt magának vagyont gyűjtött, mert az anyagi romlás tényleges bekövetkezése az uzsorának nem kelléke, az Amerikába való kivándorlás pedig nem tekinthető oly biztos sikert igérö vállalkozásnak, mely az anyagi romlás bekövetkeztének esélyét is kizárná, A m. kir. Kúria (1903. november 18. 9,320/903. sz. a.) A bejelentett semmisségi panasz aBP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasittatik. Indokok: Közvédö az uzsora tényálladékának megállapítása ellen azt a kifogást terjesztette elő, ennek folytán az a sérelem vétetett az általa bejelentett semmisségi panasz a) pontjára alapított részének ckául: hogy a panaszolt hitelezés az adós vagyoni romlását nem hogy előidézte volna, hanem ellenkezően, ichetővé tette, hogy a sértettnek veje Amerikába kivándorolván, ott tetemes vagyont gyűjtött. Megvan ugyan állapítva, hogy sértett a vádlottól azért vett 300 K.-t kölcsön, hogy vejét Amerikába kiküldhesse, aki ezen a pénzen oda kimenvén, onnét a kölcsönvett összeget 100 K. kamatjával együtt hét hó múlva megküldötte s azzal sértett a kölcsönt a kikötésnek megfelelően visszafizette. A közvédő kifogása ennek dacára sem bir alappal, mert az anyagi romlás tényleges bekövetkezése az uzsorának nem kelléke; az Amerikába kivándorlás pedig nem tekinthető oly biztos sikert igérő vállalkozásnak, mely az anyagi romlás bekövetkezésének esélyét is kizárná : következésképp az uzsorának az ezt szabályozó törvény 1. £-ában vagylagosan felsorolt tényezői közül az adós szorultsága, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság és az anyagi romlás előidézésére alkalmas voltánál fogva a fentjelölt hitelezésben az uzsora tényálladéka törvényszerüleg nyert megállapítást. Ekként a használt perorvoslat alaptalannak találtatván, elutasítandó volt. Élelmi cikk ellopásánál a tartály értéke is a minősítésnél figyelembe veendő. A kir. Ktlria: (1904. december 15-én, 10,327. sz.) Vádlottnak és védőjének szóval bejelentett semmisségi panasza folytán : A semmisségi panaszok elutasittatnak. indokok: Vádlott és védője a törvényszék Ítélete ellen a B. P. 385. §-ának 1. b) pontja alá eső azon okból jelentettek b_e semmisségi nanaszokat, mert a vád alapjául szolgáló tett a lopott tárgy mint élvezeti cikk forgalmi értékének figyelembe vételével nem képezi a lopás vétségét, hanem csak tulajdon elleni kihágást. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényszéknek e helyen is mérvadó megállapítása szerint a lopott bornak és azzal együtt eltulajdonított tartálynak, úgymint 9 palacnak összes értéke 4 kor. •20 fillért tesz ki, a 2 forint azaz 4 kor. értéket tehát meghaladja, a cselekmény téves minősítése fenn nem forog és a semmisségi panaszok, mint alaptalanok a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése szerint elutasitandók voltak. A törvény §-ra való hivatkozással annak kiemelése, hogy a vádba tett eset nem bűncselekmény, a semmisségi ok a törvénykivánta világos megjelölésének nem vehető. (A m. kir Kúria 1903. november 25. ö,9t>3, 903. sz. a.' Vádlott a BP. 385. S-ának 1. a\ c) pontjai alapján azért használt semmisségi panaszt, mert a vádlott nem bűnös s a jogos védelem figyelembe nem vétetett. Ez a semmisségi panasz visszautasíttatott, mert részben a törvényben ki van zárva, részben pedig a törvény kívánalmának meg nem felel. (A m. kir. Kúria 1903. november 25 6,003/903. sz. a.) Visszautasittatott a BP. 385. S-ának 1. ai, b) pontjaira való egyszerű hivatkozással bejelentett és írásban is indokolt semmisségi panasz, mert a bejelentés hiányos volt, az indokolás pedig a bizonyítékok felsorolására és mérlegelésére szorítkozván, ezen indokok áltai a bejelentés hiányai pótolva nincsenek. (A m kir Kúria 1903. november 24. 6,711 9 3. sz. a.) Nem utasíttatott vissza vádlott ama semmisségi panasza, hogy a vádbeli cselekmény nem képez büntetendő cselekményt^ mert ebből a nyilatkozatból kiderül, hogy vádlott a BP. 385. íjának 1. a< pontjában megjelölt semmisségi okból jelentett be semmisségi panaszt. (A m. kir. Kúria 1903. november 25. 9,o24/903. sz. a.) Visszautasittatott a BP. 385. $-ának 1. a) pontjára való hivatkozással bejelentett semmisségi panasz és annak indokolása mert a bejelentés ezen módja nem felel meg a törvény kívánalmának, a semmisségi oknak megjelölése pedig az Írásbeli indokokban mar nem pótolható. (A m. kir. Kúria 1903. november 25 6,762/903. sz. aO Vádlott a kir. tábla itéiete ellen az alapon jelentett be semmisségi panaszt, hogy habar ő a vád tárgyául szolgáló tettet elkövette, az bűncselekmény tényailadékát meg nem állapítja, mert ö azt szolgálatadoja parancsára követte el. Ezen bejelentésében vádlott a BP. szerinti §. pontokat ugyan meg nem jelölte, de mert az okot, melyre panaszát alapítja, előadta s az a BP. 285. S ának 1. c pontjában megjelölt okra vonható, ennéílogva a bejelentés érdemi elbírálás ala vétetett. (A m. kir. Kúria 190-<. november 25. 9.527 903. sz. a.) Vádlottnak az a tette, hogy az általa feladott gép vételára fejében kapott fedezeti váltót, anélkül, hogy a gépet szállította volna, továbbadta, minek következtében sértett ellen végrehajtás vezettetett, sikkasztásnak minősíttetett. (A m. kir. Kúria 19Ö3, november 25. 9,529/903- sz. aj Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pozsonyi tszéknél Mayr Gyula Győző helybeli cukrász ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 7, csb. Polgár Ármin dr , tg. Heutfel Róbert dr. — A rimaszombati tszéknél Birnbaum Ignác tornallyai kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 20, csb. Velesz Ferenc, tg. Ferderber Jakab dr. — A nyitrai tszéknél Weisz Adolf nagysurányi kereskedő ellen, bej. márc. 18, fsz. márc. 24, csb. Névery Ignác, tg. Ozoray József dr. — A temesvári tszéknél Fischer Géza helybeli szatócs ellen, bej. márc. 29, fsz. ápr. 26, csb. Pavlovits Márk. dr., tg. Ungáí Adolf dr. — A szabadkai tszéknél Löw Zsigmond helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 22, fsz. márc. 31, csb. Kindrics Gábor dr., tg. Szilási Fülöp dr. — A szegedi tszéknél Budai Emil helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 8, fsz. ápr. lő, csb. Fehér Tamás dr., tg. Bodnár Géza dr. A kassai tszéknél Laksz Vilmos helybeli cég ellen, bej. ápr. 15, tsz. máj. 11, csb. Dubay József, tg. Korányé Károly. — Az egri tszéknél Balázsovits József gyöngyösi kereskedő ellen, bej márc. 24, csb. Farkas Kálmán, tg. László Soma dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Szinetár és Velenczei helybeli cég ellen, bej. márc. 27. fsz. ápr. 25, csb. Gönczy Gyula dr., tg Balassa Károiy dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Bárkány ós Hausner helybeli cég ellen, bej. márc. 27, fsz. ápr. iő, csb. Schermann István dr,, tg. Paczolay Gábor dr. — A budapesti keresk. és váltószéknél Orbán Antalné helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 27, fsz. ápr. 25, csb. Kazacsay Gerö, tg. Lévy Béla dr. Pályázatok : A szászvárosi jbiróságnál albirói áil. márc. \ > (45) — A Dozovicsi jbiróságnál albirói áll. márc. II. Í44I — A csákigorbói jbiróságnál birói áll. márc. 14 (461 — A nagykanizsai tszéknél aljegyzői áll. márc. 14 (46i — A felsővisói jbiróságnál jegyzői áll. márc. 19 (47) — A nyíregyházai tszéknél aljegyzői á!i. márc. 17 (491. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad A. F. dr. Nádasán—Nádasán 1177/904.) n. e. — Békés I. K Szász—Strebelovszky 19,874 904. p ) n. e. — Beszterce M. I. dr. Rohrlich—Fogarasi tp. nem érk. — Déva Sch. Zs. dr. Laljer—Laljer nem érk. — Fogaras F. A. dr. Rohrlich—Fogarasi tp. nem érk. Gyöngyös P. S. dr. I. G. 365 904. febr. 16. hh. — Febr. 24. lement — Karánsebes B. F. A jövő számban. — Kasssa N. V. dr. Piricczki — Kolorády érk. 8,737/904. sz. a. ea. Förster, n. e. - Mittelmann— Koku-M < érk. 160/905. v. sz. a. Szalacsy, n. e. — Zoltán—Schönfeld érk. 1600 9115. v. sz. a. ea. Illyés Károly, n. e. — Bérce—Abendorf érk. 281,905. v. sz. a. ea. Kovács Béla, n. e — Matisz—Ortó érk. 1.180 905. p. sz. a. ea. Sárói Szabó n. e. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. A jövő számban. — Miskolc H. G. dr. Miklós—Szabó ügyek egyike sem érk 4,611/904. n. e. — 2,361/904. n. c. — 8.230/903. febr. 22. hh. — 2,282/904. — Nagykőrös Sz. Gy. Kiss-Kis érk. l,22i/605. sz. a. ea. Frank, n. e. — Pecs R. B. dr. Szomor —Kulcsár nem érk. — Siklós S. E. dr. Nagy—Hollós (8,390/903. p. ea. Frink) márc. 1. hh. — Temesvár U. M. dr. Matejka—Kosarin (8,422/903. p. ea Karay) márc. 1. mv. — Temesvár U. M. dr. A jövő számig szives türelmét kérjük. — Ungvár H. S. dr. Hamady—Fecsik (6,873/i03. p. ea. Fráter} febr. 17. hh. Grill Károly budapesti cs. és kir. udv. könyvkereskedése értesiti az érdekelteket, hogy Weissberger Vilmos nevű utazó-ügynökét elbocsátván,tőle mindennemű meghatalmazást visszavon, s igy az illető e cég nevében semmiféle eljárásra, üzletszerzésre, különösen pénz- vagy pénzérték átvételére jogositva nincs. Nyugalmazott törvényszéki jegyző és ügyvédjelölt, ki az 1886. évi VII. t.-c. 4. §-a szerint mint közjegyző jelölt működhetik, oly városban, ahol polgári vagy gimnázium van, mint közjegyző- vagy ügyvédjelölt április l-re állást keres. Nős, családos; a német nyelvet teljesen bírja. Dr. juris ügyvéd, egyévi közjegyzői praxissal, állandó helyettesnek ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. J V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.