A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 6. szám - A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete - A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr egyetemi magántanár, eperjesi jogakadémiai tanár. Eperjes 1904. Sziklai Henrik kiadása [könyvismertetés]

24 A JOG megsemmisíttetik, vádlott főbüntetésül a btk. 416. §. alapján, a jogerős ítélet foganatba vételétől számítandó 6 heti fogházra ítéltetik. Ugyanazon ítéletnek a cselekmény minősítésére vonatkozó szintén felebbezett része helyben stb. hagyatik. Indokok: Nem enyhítő körülmény vádolt beismerése; mert bűnössége beismerés nélkül is megállapítandó volt volna; nem enyhítő körülmény vagyoni tönkre jutása sem, mert ez a bukással rendszerint vele jár. Minthogy tehát enyhítő körülményül vádlott javára csak büntetlen elölélete s a hitelezőinek részben való kielégítése tudható be, ezek pedig azokkal a súlyosító körülményekkel szemben, hogy a bukás folytán a hitelezők jelentékeny kárt szenvedtek, s hogy vádlott a btk. 416. §. 2. p. szerint is bűnös, nem annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számúak, hogy azoknál fogva a cselekményre a törvényben meghatározott fogházbüntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne: a btk. 92. §. alkalmazásának feltétele tehát fenn nem forog: a kir. tszék ítéletének a főbüntetés kiszabására vonalkozó részét a bp. 423. §. 2. bek. érteim, a bp. 385. §. 3. p. alapján megsemmisíteni s vádlott főbüntetését a súlyosító és enyhitő körülmények figyelembe vételével a rendelkezésben meghatározott tartamú fogházban kiszabni kellett. A kir. tszék Ítéletének a cselekmény minősítésére vonatkozó része azért hagyatott helyben, mert a kir. tszék által megállapított az a tényállás, hogy vádlott mint keresk. könyvek vezetésére kötelezett kereskedő, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenkint rendes mérleget nem készített; továbbá, hogy a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy öcscse Sch. Márton és a zsombolyai takptár a vagyonára zlgjogot nyerjen, de ezt nem a többi hitelezője megkárosítására irányuló célból követte el, ez utóbbi körülmény hiányában nem a csalárd, hanem a vétkes bukás tényálladékát állapítja meg. A kir. tszék tehát az általa bizonyítottnak talált cselekmény minősítése tekintetében a btk. megfelelő rendelkezését alkalmazta stb. A m. kir. Kúria (1903. okt 21-én 8,566/B. sz. a.) A közvádló s;m. panaszának hely adatván, a kir. ítélőtábla ítélete a bp. 384. §. 9-ik pontjában és ugyané §. 11. pontjának 2. tételében meghatározott alaki sem. ok miatt a bp. 437. §. 2. bek. érteim, megsemmisíttetik s a kir. tábla utasittatik, hogy a közvádló által a felebbviteli főtárgyaláskor kért bizonyítást egészíttesse ki, ennek megejtése után uj főtárgyalást tartson s ugy a már eddig felmerült, mint a bizonyítás kiegészítése folytán felmerülendő adatok mérlegelésével a közvádló felebbezésének keretében vagyis a vád beli cselekmény minősítése és a btk. 92. §. alkalmazása tárgyában az ügyet felülvizsgálván uj ítéletet hozzon. A közvádló által bejelentett sem. panasz a bp. 385. §. 1. b) pontjára vonatkozó részének, valamint vádlott és védője semmiségi panaszának felülvizsgálata mellőztetik. Indokok: a kir. ügyész vádlott ellen az elsőfokú főtárgyaláskor a btk. 414. §. 3. és 4. p.-ba ütk. csaiárd bukás büntette miatt emelt vádat azon az alapon, hogy vádlott a hitelezők megkárosítására irányuló célzattal, fizetésképtelenségének tudatában Sch. Márton és a zsombolyai takptár hitelezőknek zlgjogot engedélyezett s kereskedelmi könyveit törlés, vakarás és lapok kitépése által akkép változtatta meg, hogy azokból cselekvő s szenvedő vagyoni áliapoía és üzletének folyama ki nem deríthető. A kir. tszék vádlottat a btk. 416. §. 3. és 4. p-ja alá eső vétkes bukás vétségében mondotta ki bűnösnek 5,078. sz. Ítéletével, mely ellen a kir. ügyész a vádtól eltérő minősítés miatt a bps. 385. §.1. b) p.-ban meghatározott sam. okból felebbezéssel élt s egyszersmind a kir. főügvész a felebbv. főtárgyaláson a vádbeli minősítés szemponijából több irányban a bizonyítás kiegészítését indítványozta. Ezt az indítványt azonban a kir. it. tábla elutasította, abból az okból mert nem az elsőfokú ítéletben foglalt ténymegállapítás, hanem csak a vádbeli cselekmény minősítése támadtatott meg felebbezéssel, következőleg uj tények megállapítása a felebbezés keretét meghaladná; miből kiindulva, a kir. tszék ténymegállapítását ennek felülvizsgálása nélkül alapul elfogadva, az elsőfokú ítéletet a minősítés tekintetében helybenhagyta. A kir. ítélőtáblának ez az álláspontja azonban törvényes alappal nem bír, mert a minősítés tárgyában bejelenteti felebbezés, a dolog természete szerint, a minősítés alapjául szolgáló ténymegállapításra is kiterjed. Minthogy peiig a kir'. ítélőtábla mint másodfokú bíróság a bp. XX. fejezetének szabályai és a bp, 418. §. első bek.hez képest a XV1I1. fejezetnek a felebbv. főtárgyalásra nézve fentartoit rendelkezései szerint ugy a jog, mint a ténykérdésben a felebbezés keretén beiül határozni s az elsőfokú bíróság ténymegállapítását felülvizsgálni, nemkülönben a törvényes feltételek fenforgasa esetén az eddig még fel nem vett bizonyíték megszerzését elrendelni, s a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett az elsőfokú bíróságétól eltérő tényállást megállapítani nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van; továbbá, minthogv a közvádló által a felebbviteli főtárgyaláson indítványozott bizonyítási eljárás a vádbeli tett minősítésére, nevezetesen vádlott fizetésképtelenségének s a vádbeli cselekmények elkövetésének időpontjára és a kárositási szándék fenn- vagy fenn nem forgásának megállapítására lényeges befolyással lehet; végre minthogy a kir.it. tábla az által, hogy a minősítésre nézve a ténykérdés felülvizsgálatát mellőzve, Ítéletében a csalárd bukásra irányuló vád tárgyát ki nem merítette és hogy e részben a bizonyítás kiegészítését megtagadva, a vád érdekét megsértette: a bp. 384. §. 11. p.-nak 2. tételében és a bp. 384. 9. p.-ban megjelölt alaki semmiségi okot képező szabálytalanságot követett el; mindezeknél fogva Ítéletét megkeltett semmisíteni s további eljárást elrendelni. Megjegyeztetik, hogy a közvádló a II. fokú Ítélet ellen a bp. 384. § nak nem 11., hanem 4. p. alapján emelt sem. panaszt; tekintve azonban, hogy e részben sem. panaszát azzal indokolta, hogy a kir. tábla a tényállás felülvizsgálatába bele nem bocsátkozott, ezen kijelentés pedig nem a bírói hatáskörre, hanem a vád terjedelmére vonatkozik, ezt a sem. panaszt a kir. Kúria a sem. ok lényege szerint a bp. 384. §. 11. p. 2. tétele alapján bírálta el, stb. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A besztercebányai tszéknél Bittera Kálmán nagyszalatnai lakos ellen, bej. márc. 5. fsz. márc. 14, csb. Horváth Mihály, tg. Knyazoviczky János. — A rimaszombati tszéknél Dániel Gyula klenóci kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. márc. 28, csb. Velesz Ferenc, tg. Rárósy Gyula dr. — A mitrovicai tszéknél Milováno vics Jelena helybeli szatócs ellen, bej. febr. 15, fsz. febr. 29, csb. Szárics József, tg. Fuchs József dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Káinoki Gyula helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 26, csb. Kazacsay Gerö, tg. Piufsich Oszkár dr. — A pancsovai tszéknél Kresadinácz. Szvirácz és társa helybeli cég ellen, bej. márc, 4, fsz. márc. 28, csb, Áts Nagy Ferencz. tg. Kiss Mór. - A pécsi tszéknél Braun Dezső helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 8. csb. Gellér Ottó, tg. Pleininger Ferenc. — A besztercebányai tszéknél Bittera Kálmánné helybeli lakos eilen, bej. márc. 23, fsz. ápr, 16, csb. Horváth Mihály, tg. Tilless Béla dr. — A soproni tszéknél Preisz Samuné lajtaszentmiklósi kereskedő ellen, bej. ápr. 15, fsz. máj. 5, csb. Thirring Béla, tg. Kováts István dr. — A soproni tszéknél Preisz Samu lajtaszentmiklósi kereskedő ellen, bej. ápr. 12, fsz. máj. .S. csb. Thirring Béla, tg. Hering Zsigmond. — A komáromi tszéknél Bauer Hermán helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 2i>. csb. Kéri Miklós dr., tg. Kiss Jenő dr. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad Sch. H. dr. Braunecker-Neugrőschl (7210/903) jan.j 29 hh. — Brassó W. I. dr. Ticu—Rosner (645/9 .'3 v.) jan. 29 hh. — Dárda B. B. Majovics —Schneider nem érk. — Eger U. J, dr. Katona— Marton nem érk. — Hódságh L. F. Rácmiliticsi tp.—Rohacsek n. e. — Léva N. I. dr. Török—Tórók érk. 5148/90 5 sz. a. előa. Scherff, n. e. — Navizsánszky — neje érk. 7383/903 sz. a. Töttössy. jan. 13 hh. — Mezőtúr B. M. dr. Kellner—Dobos érk. 45311/903 p. sz. a. eiőa. Bene, n, e. — Mezőtúr U. F. dr. Ugray—Sefcsik a Táblára éri:. I. G. 4!U'!)01 sz. a. n. e. - - A más kettő nem érk. Mohács J. J. Davidovics —Bogdanovics ? Ezen felek között nincs per a Kúrián — Nezsider O. B. dr. Kohn-ü. (1890/903 v. elő. Beck) n. e. — Öbecse U. A. dr. 1715/903 p. sz. (előa. Balázsovits. n.. — Manajlovics—Manajlovics érk. 8122/903 p. sz. a. előa. Balázsovics, n. e. — Lekics — Bácstiszamelléki tp. érk. 1467/903 a. előa. Kársa, n. e. — Sztankovics —Dto és Rigvecski —Dto érk. 1958 és 19 .)7 és 1958/003 p. sz. a. Egry, n. e. — Szentlőrinc N. J. dr. Morgenstern—Sonnenschein érk. 9207/903 sz. a. előa. Gyárfás, n. e. — Here-Lobi érk. 8740/903 sz. a. Zsemberv. n. e — Máté-Máté érk. 1745/^03 sz. a. előa. Istvánffy. n. e. — Temesvár U. M dr. Ratariu—ff. (6203/903, előa. Illés Jenő) jan. 28, msem. — Veszprém R. E. Szentes —Kis nem érk. Meghívás a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 62-ik rendes közgyűlésére, mely 1904. évi február hó 13-án délután hat órakor a bank helyiségében fog megtartatni. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő - bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Az alapszabályok módosítása az igazgatóság javaslata alapján. 4. Igazgatósági választások. (Az alapszabályok 36. §-a értelmében a kilépő igazgatósági ta^ok újból választhatók). 5. A felügyelő bizottság választása. Az alapszabályok 19., 20. és 21. §-ai értelmében minden részvényes, kinek részvényei három hónappal a közgyűlés előtt a bank könyveiben nevére be vannak jegyezve, jogositva van a közgyűlésen résztvenni, vagy magát meghatalmazott által helyettesittetrn, kinek azonban szintén részvényesnek kell lennie. A szavazati jog érvényesithetése céljából a részvények szelvényekkel együtt az alapszabályok 18. §-a értelmében folyó évi febru.ír 10-ig a bank értékpapirpénztáránál leteendők, hol is az 1875. évi XXXVU. t.-c. 198. §-a és az alapszabályok 45. §-a értelmében a megvizsgált évi mérleg, a felügyelő bizottság jelentésével együtt, nyolc nappal a közgyűlés előtt átvehető. Budapest, 1904. január 30-án. Az igazgatóság. 1 11 A 1 ÍTT P*U-M RéeZVÉNYTÁMASÁO NYOWSÁJ* BUDAPESTEN.