A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 6. szám - A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete - A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr egyetemi magántanár, eperjesi jogakadémiai tanár. Eperjes 1904. Sziklai Henrik kiadása [könyvismertetés]

48 a világnak indult s mert csavargók támadták meg, ismét visszatért. Minthogy továbbá P. J. és P. P. teljesen érdektelen tanuk bizonyították, hogy Sz. Gyula vonakodván Ny. J. felhívására alperest feleségül venni s mert Ny. J. öt a hatóságnál való feljelentéssel s bezáratással fenyegette, szökés által akart menekülni s mert útközben csavargók támadták meg, e miatt tért ismét viszsza és P. P. szerint visszatérte utáni reggelen, közvetlen az előtt, ahogy házasság történt, Ny. J. neje a még ágyban fekvő Sz. Gyulát azzal fenyegette ismételten is, ha nem veszi el az alperest, 10 évre bezáratják, hogy erre Sz. Gyula nagyon megijedve, szomorú volt, hogy alig lehetett vele beszélni. — A soproni kir. törvényszék a házasságot érvénytelennek nyilvánította, mert Sz. Gyula a hatóságnál feljelentéssel fenyegetve s a bezáratással ijesztgetve és megfélemlítve, idegen országban, az elhagyatottság és lehetetlenségének érzetében, a sikertelen menekülési kísérlet miatt elcsüggedve és annak tudatában, hogy az ottani koniulátus utján közölt s a tanúvallomásokkal is megerősített ottani törvények szerint az, aki egy nőt elcsábít s vele házasságra nem lép, szigorú büntetés alá esik, oly kényszerhelyzetben volt, hogy ki van zárva annak a lehetősége, hogy ő a házasságot az alperessel szabad beleegyezéssel kötötte volna, mert arra fenyegetés általi alapos megfélemlítéssel egyenesen kényszerítve lett. — A győri kir. ítélőtábla a soproni törvényszék ítéletének a házasság érvénytelenítésére vonatkozó részét helybenhagyta, a házasságot szintén érvénytelennek mondotta ki, de nem az elsőbiróság által kimondott indokoknál fogva. A kir. tábla a kényszert megá hpithatónak találta, mert a törvényben említett fenyegetés alatt csakis alapos félelem előidézésére alkalmas jogtalan fenyegetés értendő. Az alperes bátyjának Ny. J.-nak Sz. Gyulához intézett az a felszólítása pedig, hogy az általa teherbe ejtett Ny. Borbálát vegye nőül, különben a teherbeejtés miatt a hatóságnál bepanaszolják, jogtalan fenyegetésnek nem tekinthető. Ellenben érvénytelennek mondta a házasságot, mert a házasság kötésekor 19 éves kiskorú Sz. Gy. atyja, Sz. Zs. fiának házasságába bele nem egyezett és ezt utólag sem hagyta jóvá; továbbá, hogy a szülői beleegyezés hiányát a gyámhatóság beleegyezése sem pótolta. — A m. kir. Kúria a győri kir. tábla Ítéletét helybenhagyta indokainál fogva és azért, mert a magyar állampolgárok által külföldön kötött házasság anyagi érvényességének megítélésénél, a kor tekintetében a magyar törvényeknek erre vonatkozó rendelkezései az irányadók. (1903. nov. 24-én 7,102. sz.) A házassági kihirdetéseknek Romániában a iBukaivsti Magyar Ujság»-ban való közzététele tárgyában. (A kir. igazságügyminiszternek 32,639/1903. I. M. számú rendelete.) A házassági kihirdetéseknek Romániában hírlapi uton való közzététele tárgyában 1897. évi július hó 7-én 37,488. I. M. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendeletnek (lg. Közi. VI. évf. 327. 1. Rend, Tára 1897. N/16. 1., Anyák. Közi. III.évf. 31. sz.) hatályon kívül helyezésével utasítom az állami anyakönyvvezetőket, hogy további intézkedésig a Bukarestben megjelenő «Bukarcsti Magyar Ujság» ciniü hetilapot jelöljék meg oly lap gy^anánr, a melyben a házassági kihirdetés közzétételének, amennyiben az alól felmentés nem adatott, Romániára nézve történnie kell. A «Bukaresti Magyar Ujság» magyar nyelven jelenvén meg, a házasság kihirdetését az 1895. évi 27,243. I. M. számú házassági utasítás 44. §-a értelmében csupán magyar nyelven keil közzétenni. Az" dmlitett hírlap szerkesztő-tulajdonosa (lakik; Bukarest, Soseanadin Nos-Filaret Mo 20.) a házassági kihirdetéseket esetenként tiz frank díj ellenében hajlandó közzétenni. A közzététel végett ugy a felek, mint az anyakönyvvezetők közvetlenül a nevezett lappal lépjenek érintkezésbe és a kihirdetés közzétételt ért járó 10 frank dijat a nevezett lapnak egyide]üleg küldjék meg. Kelt Budapesten 1903. évi október hó 23 án. követelte az utá:>fizelést. Nem vehető figyelembe alperesnek abbeli védekezése, hogy a feladási állomás" bizonyíthatja, hogy alperes rendszerint feuyőgyantát szállít, mert ez a körülmény nem változtat azon, hogy a fuvarlevél bevallása nem volt a szabályoknak megfelelő, minélfogva a vasútnak jogában állott az ilyen esetre megállapított díjszabási határozmányt alkalmazni. Biztosítási ügyletnél a kedvezményezett személyében eszközi lt változtatás érvényessége. A biztosított által a kedvezményezett személyre nézve eszközölt változtatás a rég kedvezményezettel szemben joghatálylyal bir abban az esetben is, ha ez a változtatás a biztosító társaoággal szemben a megfelelő módon való tudomásvétel és átruházás hiányában nem volna is kötelező hatályú. A per tárgya életbiztosítási összeg, mely az örökhagyó, mint biztosított tél leltárába felvétetett. A biztosítási kötvényben felperesek voltak kedvezményezettekként megnevezve, a biztositolt örökhagyó azonban hilála előtt 5 nappal egy nyilatkozatot állított ki, amelyben atyját, az alperest nevezte meg kedvezményezettként, végrendeletet is készített s abban általános örökösévé atyját jelölte ki. Felperesek a biztosító társaság által bírói letétbe helyezett életbiztosítási összeg megítélése iránt azon az alapon indítottak keresetet alperes ellen, hogy az alperesnek kedvezményezettként való utólagos kijelölése érvénytelen, mert a biztosítási kötvény 4. §-a szerint szükséges, hogy ehhez a biztosító társaság beleegyezése kieszközöltessék, a kötvény az átruházást tartalmazó nyilatkozat kíséretében a biztosító társasághoz beküldessék, ez az átruházást tudomásul vegye és arról függeléket állítson ki, mindez pedig meg nem történt. Az első bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a biztosítottnak joga van a kedvezményezett személyében változtatást eszközölni s habár az átruházás érvényességéhez a biztosító társaság értesítése és beleegyezése szükséges, de minthogy az értesítés megtörtént s a biztosító társaság kifogást nem tett, hanem a biztosított haláláról értesülvén, a biztosítási összeget birói letétbe helyezte és igy annak eldöntését, hogy kit illet a biztosítási összeg, a bíróságra bizta, a függelék kiállítása pedig az átruházás érvényességének feltételét nem képezi s ezért felpereseket keresetükkel elutasította. Az Ítélőtábla a felperesek jogi álláspontjára helyezkedvén, a keresetnek helyt adott s indokul azt is felhozta, hogy a biztosító társaság értesítése a biztosított életében nem történt meg. A Kúria az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben, indokainál fogva és főleg azért, mert a dijkötvényre vezetett általános feltételek 4. §-ának rendelkezései csakis a biztosított és a biztosító társaságnak egymás irányában fennálló jogviszonyát szabályozzák, az a körülmény tehát, hogy a biztosított részéről a kedvezményezett személyében eszközölt változtatás az idézett §-ban meghatározott módon keresztül nem vitetett, csak azt eredményezhette, hogy e változtatás a biztosító társulattal szemben érvénytelen és ez a biztosított összeget az életbiztosítási kötvényben kedvezményezettekü! megnevezetteknek érvényesen kifizethette volna és nem egyszersmind azt is, hogy a biztosítottnak a kedvezményezett személyek megjelölésére vonatkozó szabad elhatározása ne érvényesülhessen s abból, hogy az uj kedvezményezett erre vonatkozó jogát a bizlositó társasággal szemben nem érvényesíthetné, egyáltalában nem következik, hogy ezt felperesekkel szemben néma érvényesítheti. (1903. évi 1,319. sz.) Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a német és olasz nyelvet tökéletesen bírja, 2x/2 évi teljes praxissal, vidéken irodavezetői vagy jelölti alkalmazást keres. Megkeresések Kanzler Antal, Bonyhád (Tolna m.) kéretnek. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A fuvarlevél bevallásával szemben utólagos igazolásnak nincs helye. Egy 5,.',60 kgm su'yu szállítmány .közönséges gyanta> bevallással kerülvén feladásra, a felvevő állomás a bérmentesítés alkalmából az A) osztály díjtételeit számitotta fel. Utólag azonban felemelték az illetéket s az J. osztály díjtételeit számították, azon az alapon, hogy az áru közelebbről nem volt megnevezve. A címzett vonakodott megfizetni a külömbözetet s hivatkozott arra, hogy az áru fenyőgyanta és kolofonium volt, ennélfogva csak az A) osztály díjtételei számíthatók. Perre került a dolog, melynek folyamán a tetscheni Bezirksgericht 870/2. sz. ítéletével a vasút követelését megítélte. Az indokolás főleg arra támaszkodik, ahogy az áruosztályozásbn a gyanta gyűjtőnév előtt © jel áll. Ez a jel az Üzletszabályzat 51. §-ának V. póthatározmánya és a Díjszabás I. rész a) szakaszának A) III. pontja szerint speciálisan azt jelzi, hogy az árunak gyűjtő megnevezése nem elég, hanem a szállítandó áru külön megnevezése az áruosztályozás szerint oly módon teendő ki, hogy annak az áruosztályozás illő tételéhez való tattozósága kitűnjék. Alperes eme bevallási határozmányoknak nem tett eleget, mert ezen bevallás .közönséges gyanta» — még ha ténylegközönséges fenyőgyanta volt is az áru — nem elegendő. A vasút ennélfogva jogosan alkalmazta az I. osztály díjtételét s jogosan Magyar vidéken, nagy forgalmú járasbirósági székhelyen, régi és nagy gyakorlattal biró ügyvéd irodáját lakóházzal együtt kedvező feltételek mellett átadhatja. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzőhelyettes, családos ügyvéd, állandó helyettesi alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Tételes szigorlattal biró ügyvédjelöltet — akár kezdőt is — keresek azonnali belépésre. Szerb és román nyelvekben jártasak előnyben. Cim a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.