A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 49. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

meg, hivatalból vizsgálandó. Ezekkel a helyesbitésekkel egyébként indokai alapján kellett az elsó'biróság ítéletét helybenhagyni. A m. kir. Kúria (1904. okt. 0-án 1,491 1903. V.) A másodbiróság ítélete az 18(i8: LIV. t.-c. 68. §-ára alapított indoknak mellőzésével, egyebekben a benne feihozott és az elsó'biróság ítéletéből átvett indokok alapján helybenhagyatik. A kereskedelmi törvény 393. és 394. §-ai értelmében a fuvarozási ügylet a felek puszta megegyezése folytán létrejöttnek tek intetik, s ennek fenforgását nem zárja ki az, hogy az alperes, aki rendszerint szállítmányozással foglalkozik, nem vette át az árut, sem az, hogy nem állitott ki fuvarlevelet, és hogy maga nem viheti az árut a feladás helyéről a rendeltetés helyére, mert a fuvarozás elvállalása nem jelenti azt, hogy a fuvarozó maga volna köteles az árut vinni és mert a keresked. törv 420. §-a értelmében a fuvarozási ügyletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a fuvarozással rendszerint nem foglalkozó kereskedő köt fuvarozási ügyletet. A feladó-vevény fogalmát a kereskedelmi törvény 404. tj-a csak a fuvarozási, nem pedig a szállítmányozási ügyleteknél ismeri, ennek kiállítása a fuvarozási ügylet megkötését tanusitja. A fuvarozó a feladási vevény kiszolgáltatásával kötelezettséget vállalt a feladási vevény birtokosával szemben az iránt, hogy az abban átvettnek elismert árut csakis ama feladási vevény birtokosának fogja kiszolgáltatni, s csak az ő rendelkezéseit veszi figyelembe, s ha ennek dacára a feladónak, ki a feladási vevényt már a cimzettnek átadta, rendelkezéseit veszi figyelembe s az árut a cimzettnek nem szolgáltatja ki, az áru értékét ennek megtéríteni tartozik. (A m, kir. Kúria 1904. szeptember 28. 1, 94 1905. sz. a.! A bizományos fizetéseinek megszüntetése után a bizományba adó fél a bizományba adott árukat visszaveheti ugyan, azonban esetleges követeléseire nézve más árukból nyert kielégítése a csödtörv. 27. t;. 2. pontja alapján hatálytalanítandó. Megállapittatott a hitelezőnek az adós fizetésképtelenségéről való tudomása azokból a körülményekből, hogy a bizományba adó már a csődnyitást megelőző 4 hónapnál korábban megszüntette a további bizományba adást, hogy a bizományi adós a hitelezőnek nem tudott készpénzben fizetni és ezért a követelés résztörlesztéseül ugy a meglevő bizományi árukat visszaadta, mint nem hizományi árukat is adott át neki, és hogy a hitelező tudta, miszerint bizományi adósa másoknak is tartozik. (M. kir. Kúria. 7,947 1904. — 190*. okt. 6.) A K. T. 67. §-ának az a rendelkezése, hogy a 65. és 66. S okban felsorolt bejelentések a közkereseti társaság összes tagjai által az ott jelzett módon aláirandók, a K. T. 104. §-ában felsorolt esetekre kiterjesztve nem lévén, a közkereseti társaság egyik tagjának kilépésére vonatkozó bejelentés abban az esetben is megfelelő, ha ez a bejelentés az ezt teljesítő társaságtól nyert szabályszerű meghatalmazás alapján az ezzel megbízott ügyvéd ellenjegyzésével van ellátva és nem képez akadályt az sem, hogy a kilépő társtag ezt a körülményt nem magában a beterjesztett kérvényben, hanem az ennek kapcsán bemutatott közjegyzői okiratban foglalt külön nyilatkozatban terjeszti elő. (A m. kir. Kúria 1904. okt. 26. 1,417 sz. a. i Megtagadtatott az oly cég bejegyzése, amelyben a férjes nő születési vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje szerepel csak, mert a férjes nő házasságra lépése folytán a polgári jog szabályai értelmében férje reá szállott nevének megjelölésével szerepelhet, s a születési nevet cégében esetleg csak a személyét közelebbről megjelölő toldatként használhatja, s mert a cégből nem tűnik ki, hogy annak tulajdonosa nő. i Budapesti kir. tábla 1904. október 11. 27,817/1904. sz. a.) Az ügyvédnek a felmerülendő dijaira adott fedezeti váltó, ha e mellett az ügyvédi rendtartás 54. §-ának megfelelő írásbeli okirat is állíttatott ki, váltói uton érvényesíthető, azonban a váltóbirtokos ügyvéd e részbeni követelését substantiálni és számszerűleg megjelölni tartozik. (M. kir. Kúria. 5il 1904.— 1904. június hó 2.) A Cs. T. 27. S-ának 2. p.-ra alapított megtámadásnál nem az a döntő, hogy a hitelezőnek a biztosításhoz való joga mikor keletkezett, hanem az, hogy a biztosítást tényleg mikor szerezte meg. A K. T. 97. S nak és a Cs. T. 251. ij ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a közkereseti társaság hitelezői csőd esetében elsősorban a társaság vagyonából nyernek kielégítést, az egyes tagok magánvagyonából pedig a társaság hitelezői követeléseiknek csak ama részére igenyelhetnek kielégítést, mely a társasági vagyonból ki nem kerül, továbbá a Cs. T. 249. S-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a közkereseti társaság ellen elrendelt csőd esetében a társasági tagok ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha az kéretik és a kereskedelmi csődnyitás esete a tagokkal szemben is fenforog, vagyis ha a Cs. T.-ben is igazoltatik, hogy fizetéseiket a tagok is megszüntették, önként folyik, hogy az, miszerint valamely közkereseti társaság fizetéseit megszüntette, azaz a társasággal szemben a keresk. csőd esete fenforog, nem vonja maga után szükségképpen a tagok, mint magánszemélyek fizetéseinek megszüntetését. (A m. kir. Kúria 1904. március 16. 47u. sz. a. Ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az áru még átadva nem lett, az eladó a K. T. 352. §-ában biztosított jogok közül 1. a szerződés teljesítését (az áru vételáráti és a késedelemből eredő kár megtérítését követelheti; 2. az árut a vevő rovására eladhatja és kárát követelheti; 3. a szerződéstől egyszerűen elállhat) bármelyiket választhatja ugyan, de ha azok közül már egyet választott és azt gyakorolta, másik joggal többé nem OG lehet. Ez a szabály volt alkalmazandó, midőn az eladó az leadott, de a vevő által át nem vett 2,000 hordó közüiLOOO-et másnak eladott és a másik 1000 hordó átvétele iránt a vevő ellen indított keresetet, de azzel elutasittatoti. A kereskedelmi törvénynek a teljesítés megoszthatóságát engedélyező 358. j a csak akkor alkalmazható, ha a szerződés részbne már teljesíttetett. M. kir. Kúria l,ul5/1903. — 1904. szentember 27.) Megtagadtatott azon részvénytársaság bejegyzése, melynek cégében a «magyar bank» jelző fordul elő, mert ez a nagyközönségre nézve a forgalomban megtévesztő hatású lehet. Az alapszabályok a részvényesek igényeinek elvesztése tekintetében nem intézkedhetnek eltérően a kereskedelmi törvény 176. §-átÓl. Az alapszabályok azon intézkedése, hogy a közgyűlés az igazgatóságot oly ügyletek kötésére is felhatalmazhatja, melyek a részvénytársaság vállalata tárgyául a tervezetben és ennek alapján az alapszabályokban meghatározott üzlet körén kívül esnek, ellenkezik a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokról intézkedő részével. (Budapesti' kir. tábla 1904. október 11. 2,843 V. 19U4. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pestvidéki tszéknél Schwarz Sámuelné turaí lakos ellen, bej. jan. 9, fsz. jan. 31, csl>. Fndler Miklós dr., tg. Orbav Dénes dr. — A balassagyarmati tszéknél Lőwy Regina bujáid kereskedő ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 31, csb. íjottl Rezső, tg. Czigler Jakab dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Schönfeld Hirscli helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 27, fsz. jan. 24, csb. Szentgyörgyi Imre, tg. Kármán Zoltán dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Dukesz Henrik helybeli kereskedő ellen, bej. dec. i7, fsz. jan. 24, csb, Szaftica Dénes dr., tg. Waldhauser Géza. — A szombathelyi tszéknél Rózsa Sándor celldömöki kereskedő ellen, bej. jan. 14, fsz. jan. 19, csb. Prugberger Vince dr., tg. Deutsch Ernő dr. — A karánsebesi tszéknél Mustafa Sali orsovai kereskedő ellen, bej. jan. Hl, fsz. febr. 22, csb. Mészáros Gvula, tg. Popovics János dr. — A beregszászi tszéknél Sternbach Lipót munkácsi kereskedő ellen, bej. dec. 18, fsz. jan. 9, csb. Szuk Lajos, tg. Katz Sándor dr. — A kaposvári tszéknél Kramer Ignác nagybajomi kereskedő ellen, bej. jan. 13, fsz. jan. 28, csb. Babóchay [enő dr., tg. Weisz Mór dr. — Az ipolvsági tszéknél Weisz Adolf tópataki lakos ellen, bej. jan. 25, fsz. febr. 22, csb. Bodányi László, tg. Szél László dr. — A máramarosi tszéknél Steinmetz József helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 9, fsz. jan. 16, csb. Ujfalussy Dezső dr., tg. Szilágyi Antal dr. — Az újvidéki tszéknél Walpe M. helybeli cég ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 27, csb. Rehák Ferenc, tg Kohn Károly dr. Pályázatok: A pestvidéki tszéknél albirói áll. dec. 11.(271) — A győri tszéknél albirói áll. dec. II. i271) - A billédi jbirőságnál bírói áll. dec. 13, (272) — A szabadkai tszéknél birói áll. dec. 13, (272) — A marosvásárhelyi jbiróságnál albirói áll. dec. 15. i274' — Az óradnai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. lo, i274) — A szászkabányaí jbiróságnál birói áll. dec. 16. (2751 — Az oravicabányai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 16. (275). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkoshaUink. Dárda B. B. ("sászár-Kriszt (6,511/903.) nov. 29, hh. Hubei — Szimendis (3,947/904.> n. e. — Majovics - Schneider (181/ 904. ea. Grecsák) nov. 20. hh. — Homonna K. A. dr. Propper—Laufer (1,124/904.) n. c. — Kecskemét Gy. B. Magyar b. ü. (1,473/904. ea. Nagy S) nov. 30. msm. -- Kézdivásárhely Sz. Gy. Biró— Mankó (4,928/904. ea. Töttössy) nov. 19. hh. — Mohács J. J. Zsizsó—Bogdanovics (5.486/903. ea. Istvánffy) nov, 8. hh. — Nagyszeben H. K. dr. Herda— C'iocan érk. 6,78 Í-/90Í. ea. Zsiros, n. e. — Vaszilic — Vaszilic érk. 4,326/901. sz. e. a. Illés Jenő, n. c. Ádám —Klein, érk. 2,752/904. p. .sz. a. ea. Sárói Szabó, n. e. — Mühlbácher—Harsány, érk. 3,422 904. p. sz. a. ea. Kársa, n. e. — Bock — Bock érk. 8,140/903. sz. a. ea. Popu, nov. -9. hh. — Pécs M. J. dr. Kis —Kis érk. 7,670/904. p. sz. a. ea. Töttössy n. e. — 6,714'904. nov. 22. hh. — Pozsony R. T. Schramm — Matuschak (8,346/903. p. ea. Scherff) n. e. — Sátoraljaújhely Cs. Z. dr. Nem érk. —Somorja P. K. dr. Nincsenek elintézve. — Ungvár H. S. dr. Kcldman—Fonciére (1,698/903, ea. Bcck) nov. 29, hh. Joggyakornok, aki a bíróságnál a fizetéstelen állapot miatt megélni nem tud, közjegyzői irodát keres. Igényei szerények, van jogtudományi államvizsgája, beszél németül, magyarul, tótul. Címe a kiadóhivatalban. Közjegyzöhelyettest, esetleg az 1886: VII. t.-cikk 4. §-a második bekezdésében előirt minősítéssel biró jelöltet, keres a rozsnyói kir. közjegyző. A tót és német nyelv némi ismerete kívánatos. Vidéki ügyvédi irodába alapos-és lehetőleg vidéki-gyakor lattal biró ügyvédjelölt kerestetik irodavezetőnek havi 200 korona fizetéssel és a szokásos napidijakkal. Közelebbi felvilágosítás nyerhető a Budapesti Magyar Banknál (Teréz-körut 22), ahol a pályázók december 5-től kezdve naponta délután 3 és 6 óra között személyesen jelentkezni szíveskedjenek. Ügyvédjelölt teljesen önálló gyakorlattal fővárosi vagy vidéki irodát keres. RA1.LAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.