A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. Irta Finkey Ferenc, Bpest, 1904. (A Balogh Jenő dr. által szerkesztett Jogi Értekezések 11. füzete) [folyóiratismertetés]

190 A JOG A m. kir. Kúria (ltt<»4. évi szept. hó (i-án 2,598/1903. sz. a.) következőleg itélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik és a felperes ügyvédjének munkadija a felebbezésért 30 K-ban, az alperesi ügyvéd felebbezési munkadija pedig 20 K-ban saját feleik ellen megállapíttatik. Indokok: A másodbiróság ítéletét a kereseti követelésekre vonatkozó részében felhívott indokai alapján, a viszonkereseri részében pedig annak a megjegyzésével, hogy az alperesek felebbezéséhez csatolt uj okirat az 1881. évi LIX. t.-c. 29. §-a értelmében figyelembe vehető nem volt, azért kellett helybenhagyni; mert beépített belsőségre és a hozzá tartozó kertre a közös birtoklás bizonyos meghatározott arányban csak ugy gyakorolható, ha a közös birtoklás az épületekre is kiterjed ; alperesek pedig az épületek birtokához igényt nem támasztottak. A tkvi rendtartás 148. §-a alapján indított törlési kereset folytán a pernek tkvi feljegyzését a tkvi hatóság csak akkor rendelheti el, ha a felperesként fellépő kérvényező oly tkvi ér de kelt fél vagy annak jogutoda, aki az előbbi nyilványkönyvi állapot helyreállítását kérheti. A vágujhelyi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság (19< 13. aug. 8-án 3,942/1903. tkv. sz. a.) Cs. J. cégnek Sz. M. mint kk. Sz. M. t. t. gyámja s társai ellen perfeljegyzés iránti ügyében következőleg végzett: A perfüggés feljegyzése iránt vonatkozó kérelem élutasittatik, az elutasítás az ó-turai 2,837. sz. tjkvben feljegyeztetni rendeltetik s jogérvényről való jelentés tétele a telekkvi irodának ineghagyatik. A 3,152/1903. számú végzéssel feljegyzett per pedig töröltetni rendeltetik. Minthogy a tkvi r. 148. t?-a értelmében törlési keresettel csak a tkvi jogaiban sértett félnek van joga fellépni, annak tehát,kinek javára a tkvben jog bejegyezve nincsen, ki a korábbi tkvi jogosultnak nem jogutóda és szerződésileg alperessel jogviszonyban nem áll, alperest tkvi jogaiban eredeti érvénytelenség miatt megtámadni nem jogosult, ebből folyólag felperes, mint telekkvön kivül álló személy javára, az általa jelen keresettel adásvevési szerződés érvénytelenítése iránt folyamatba tett per feljegyzése elrendelhető nem volt. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1903. okt. 27-én 2,312/1903. p. sz. a.) következőleg végzett: Az elsőbiróságnak végzését megváltoztatja és az ó-turai 2,837. sz. tjkvben A 1—4. sor szám alatt, Sz. M. hajadon javára bejegyzett tulajdonjog törlése iránt, C. J. és társa cég által az 1903. évi máj. 31-én 7,812,1903. sz. a. beadott keresettel folyamatba tett pert, a már megjelölt tjkvben bejegyeztetni rendeli. Indokok: felperes cég keresetének zárkérelme szerint az ó-turai 2,837. sz. tjkvben A. [. 1—4. sor szám alatt foglalt s a B. 7 számú bejegyzés szerint Sz. M. hajadon tulajdonául bejegyzett ingatlanaira vonatkozólag a tulajdonjog bejegyzésének kitörlésére irányozván keresetét, a perfeljegyzés a kir. Kúriának 11. sz. a. kelt teljes ülési döntvénye értelmében az elsöbirösági végzésnek megváltoztatásával el volt rendelendő ; mert az a kérdés, hogy a törlés iránt keresettel fellépő' félnek van e kereseti joga, a per érdeméhez tartozik, minélfogva annak a vizsgálata nem is tartozik a perfeljegyzés elrendelésére hivatott tkvi hatóság hatáskörébe. A m. kir. Kúria (1904. június 23-án 430 1904. p. sz. a.) következőleg végzett: A másodbiróság végzése megváltoz* attatik és az elsöbiróság végzése hagyatik helyben; mert a tkvi rendt. 14H. alapján indított törlési kereset folytán, a pernek tkvi feljegyzését a tkvi hatóság csak akkor rendelheti el, ha a felperesként fellépő kérvényező oly telekkönyvi érdekelt fél vagy annak jogutóda, ki az előbbi nyilványkönyvi állapot helyreállítását kérheti; minthogy pedig a keresetből kitetszőleg kérvényező felperes ily jogosult félnek nem tekinthető, a per feljegyzés iránt előterjesztett kérelem a tkvi rendt. Ilit. i;-ához képest elutasítandó volt. A kereset megindítása előtt nem a pptrs. szabályai, hanem a telekkönyvi szabályok alapján, perenkivüli eljárás utján feltételesen szerzett zálogjog kieszközlésének költségei nem a per folyamán és nem a per céljára merülvén fel, a perköltség kiegészítő részét az id. prdts. 573. ij-a értelmében nem képezik. A budapesti kir. ítélőtábla (]'.HI3. december 22-én 3,732/1903. sz. a.) B. F. felperesnek B. A. alperes ellen 1,000 K. tőke s jár, iránti ügyében következőleg végzett: A kir. irélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének egyedül neheztelt ezt a rendelkezését, mely által a sommás fizetési meghagyást felperes keresetének a zálogjog előjegyzésének költségére vonatkozó részére ki nem terjesztette és felperest ez iránt előterjesztett kérelmével elutasította, helybenhagyja a benne felhozott megfelelő indokok alapján' és azért; mert a váltóbirtokos a váltókötelezettől váltó uton csak az anyagi váltójogból, valamint a váltónak per utján ét vényesitéséből eredő költség megtéritését igényelheti, a zálogjog előjegyzéséből felmerült költség pedig ezek közé nem tartozik. A m. kir Kúria (1904. március 10-én 288/1904. v. sz. a.) következőleg végzett: A rendkívüli felülvizsgálati folyamodásnak hely nem adatik. Indokok: Felperes az előjegyzési költséget nem mint a váltó- I követelésnek a váltójog alapján őt megillető járulékát vette keresetbe, hanem mint perjárulékot számította fel; felfolyamodásában sem mint váltójogi járulékot, hanem az id. prdts. 573. §-a alapján mint a kereseti költség kiegészitő részét követelte és a most idézett §. helytelen alkalmazására alapítja felülvizsgálati folyamodását is. A dolog il\ állásában tárgytalan ugy az alsóbiróságoknak a váltójogra alapítóit indokolása, de helyes azok határozata, meri a kereset megindítása előtt nem a prdts szabályai, hanem a telekkönyvi szabályok alapján, perenkivüli eljárás utján feltételesen szerzett zálogjog kieszközlésének költségei nem a per folyamán és nem a per céljára merülvén fel. a perköltség kiegészítő részét az id. prdts. 573. ij-a értelmében nem képezik. Az id. prts. 318. 5?-ának más esete sem forogván fenn, a rendkívüli felülvizsgálati folyamodásnak helyt adni nem lehetett. Felperes a tulajdonát képező ingatlant önkéntes árverésen eladta s vevővel az árverési jegyzőkönyvön felül még külön adás-vételi szerződést is csinált, amelybe azonban tévedésből nemcsak az önkéntes árverésen eladott, illetve megvett ingatlan, hanem ezen felül még egy ugyanazon telekjegyzőkönyvbe, de más helyrajzi szám alatt felvett ingatlan is fel lett véve s ennek alapján a tulajdonjog mindkét ingatlan tekintetében a vevőre Íratott. Kimondatott, hogy a jogcselekmény súlypontja nem az árverési jegyzőkönyv alapján kiállított szerződésben, hanem az árverésen történt adás-vevésben fekszik, mely alperesre mint vevőre nézve már az árverési jegyzőkönyv aláírása által joghatályossá vált és amelynek nem létesítője, hanem csak folyománya volt a szerződésnek kiállítása. Eredeti érvénytelenség miatt a törlés az ellen, aki a bekebelezést kieszközölte, a rendes elévülési idő lejartáig bármikor kérelmezhető. (A m. kir. Kúria 1904. június 7. 6,930/903. sz. a.) Minden zálogjogi bejegyzés csak azon követelésnek szolgálhat biztosítására, melyre maga a zálogjogi bejegyzés történt s a kifizetés által hatályát vesztett zálogjogi bekebelezés ujabbi lekötelezésből eredt tartozásnak biztosítására a hitelező egyoldalú akaratára, avagy az adóssal létesített megállapodás alapján fenn nem tartható. (A m. kir. Kúria líli'í-. fehr. 4. 417. sz. a.) Bérleti idő lejártával a bérbeadó kérelmére a bérleti jog kitörlésének a jogosított törlési nyilatkozata nélkül is helye van, mivel a jog bekebelezése csak a bérleti jogvisszony biztosítására szolgál. (A m. kir. Kúria 1904- szeptember 14. 2..S67. sz. a.) A kiskorúakat képviselő atya gyámhatóságilag jóváhagyott szerződésben arra kötelezte magát, hogy a vételár-hátralékról adós-levelet állit ki. Miután a szerződést az illetékes gyámhatóság jóváhagyta, a kiskorú alperesek törvényes képviselőjének az a cselekménye, hogy ő a kiskorúak nevében a kereseti kötelezvényt kiállította, gyámhatóságilag jóváhagyottnak tekintendő. Ezen kötelezvény abbeli tartalma, hogy per esetére a hitelező részéről szabadon választható sommás bíróság illetékessége köttetett ki, nem tekinthető oly lényeges kikötésnek, amelynek érvényességéhez a gyámhatóság külön jóváhagyása volna szükséges, az ezen kikötés alapján választott járásbíróság illetékes, s az 1868: LIV. t.-c. 53. íj-ának d) pontja nem alkalmazható. ( A m. kir. Kúria 1904. szept. 14. I. H, H2/1904. sz. a.) Habár a szakértői költség, mint a bizonyításiéi vétel költsége a perköltség egy részét képezi, mégis nincs kizárva, hogy ennek a költségnek megfizetésére az a fél köteleztessék, aki erre okot szolgáltatott. A S. E. 110. >j-a is megengedi, hogy részben pervesztesség és pernyertesség esetében az egyik fél a másik részére a perköltség egy részében marasztaltassék, annak egy más része megszüntettessék. IA m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa ; 1901- ápr 13. I G. 136. sz. a.) A hagyatéki leltár közokirat ugyan, de az 1894: XVI. t.-c. 47. tj-ának 2. bekezdése értelmében még az ellen a személy ellen sem bizonyítja az abban felvett tartozások fennállását, aki a leltárt aláirta. E szerint a hagyatéki leltár nem tartózván a telekkönyvi rendtartás 89 90. f aiban felsorolt azon közokiratok közé, melyek alapján a zálogjog előjegyzése megengedhető, az előjegyzési kérelem elutasítandó. iAm. kii Kúria 1904. március 24. 1,347/903.) Annak, aki másnak halálát okozta, kártérítési kötelezettsége az elhunyt gyógykezelési és temetési költségein kivül csak azoknak a kötelezettségeknek kártalanítására terjed ki, amelyekre a megölt a törvénynél fogva volt kötelezve ; e kötelezettség nem terjed ki annak megtérítésére, amihez a megölttől valaki annak kötelezettség nélküli önkéntes adománya után jutott. Gyermeket munkaképes atyjával szemben tartási kötelezettség nem terheli, és igy az atya csak munkaképtelenségének beállta esetén léphet fel tartás iránt gyermeke halálánák okozója ellen. (A m. kir. Kúria 1904. február 25. 6,645/903. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A cégvezetői felhatalmazás, mely a cégvezetőt a K. T. 38. i;-a értelmében a kereskedelmi üzlet folytatásával járó, biróság előtti és bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekményre feljogosító és a köztörvény szerint szükséges minden különös meghatalmazást pótol, a cégvezetői jogkörnek ily meghatározása-