A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. Irta Finkey Ferenc, Bpest, 1904. (A Balogh Jenő dr. által szerkesztett Jogi Értekezések 11. füzete) [folyóiratismertetés]

348 stalt, az utólagos dologház és a fegyházban való utólag visszatartás (norvég tv.) Az elsőnek alapeszméje az ártalmatlanná tétel; az ujabb letartóztatással az ujabb visszaesés lesz megelőzve; ellene harcol a ne bis in idem> elve. Az utólagos dologház uj büntetés; nem egyéb, mint két büntetés egy bűntettért. Szerző szerint nincs szükség az utólagos dologházra; az üzletszerű bűnösök büntetési eszköze gyanánt elég a mai fegyház és fogház, — csak ezek tartamának megfelelő kibővítéséről kell gondoskodni. A biró az illetőt, az elkövetett bűntettre megállapított büntetési tételtől, a bűnhalmazat és visszaesés szabály;jtól eltekintve, 5 évnél nem rövidebb és 20 évnél nem hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje; vétségeknél 2—10 évi fegyházra ítélendő; ujabb visszaesésnél az 5—20 évi fegyház kulcsa'alkalmazandó. A bírónak itt elég tág tere volna a bűnösök ártalmatlanná tételére; ezek csak rendkívüli jó viselet és teljes megbízhatóság esetén bocsáttatnának feltételes szabadságra. A visszaesők és üzletszerű bűntettesek büntetési végrehajtása körül is elágazók a nézetek. Vannak, akik őket t esi sanyargató, fájdalmas büntetéssel sújtani akarják; pedig legtöbbször az elhanyagolt nevelés, tudatlanság, a társadalom ferde felfogása, a kiszabadult rab megvetése, munkahiány, nyomói', sőt gyakran a börtönbüntetésnek rendszertelen végrehajtása, a dologtalan összezsufolás az oka a visszaesésnek. Nagy bűne van tehát ebben az állam és társadalomnak is és igy bár igazolt a legszigorúbb megtorlás, a humanismus szavát is kell meghallgatnunk ; mert a vissza eső is csak ember, kit nemcsak sújtani, de javítani is kell. Itt is tehát csak a bűnösökre nézve elfogadott börtönrendszerek jöhetnek combinatióba. A visszaesők és bűnösök egészen külön, kizárólag az ő számuki a berendezett intézetekben helyezendők el és a büntetés egész tartama alatt más elitéltekkel összeköttetésbe nem jöhetnek. RÖvid idejű — megtérésre inditó - - kemény fekhelylyel, a legszükségesebb élelem (kenyér, viz) és minden kedvezmény elvonásával egybekötött magánelzárás után következik a nappali közös munka, éjjeli elkülönítéssel. A munkaidő magasabb, a jutalom kevesebb, mint más elítélteknél, — de itt is szükséges fokozatok létesítése a jóra való törekvés megkedveltetéso végett. A testi épség fönntartására és a szellemi és erkölcsi képzési é itt is suly fektetendő. Kedvezményül a szabadban való foglalkozás is alkalmazandó a büntetés 3-ífc stádiuma gyanánt. Viszont a fegyelmi eszközök szigoritandók; a kemény fekhely, élelemmegszoritás, a sötét zárka itt kisebb kihágások miatt is és aránylag hosszabb terjedelemben alkalmazhat ók. A visszaesés leküzdésének főeszköze: a gyermekek megmentése a bűn elkövetésétől : ez a visszaesés elleni hadjárati.ak legjobb előfutára. A piophylaxis többi eszközei, a nevelés, műveltség, vallásosság terjesztése, az alkohíolismus és prostitúció leküzdése, munkaközvetítő intézetek és dologházak létesítése, a csavargás és koldulás meggátlása és a rabsegélyezés — mindezek az intézkedések nem fogják ugyan teljesen megszüntetni a bűnözést, de lényegesen fogják azt apasztani. A legtöbb visszaeső a csavargók és koldusok sorából keiül ki. Ez könnyen érthető. A munkaképtelen, a munkakerülő és a munkabíró, de munkát nem kapó szegény ember — megélhetésük végett játnak kelnek és az egyiket a nyomor, a másikat a szükség, a harmadikat a íossz indulat viszi a lopás, csalás útjára. Frthető tehát, ha a kriminalpolitika régesrég óta törekszik mindkettőt meggátolni. Megszüntetésében vagy korlátozásában i visszaesés egyik forrása is megapad. A csavargás és koldulás bünletendösége tisztán azon for- i dul meg, vájjon az illető dologtalanságból, lustaságból, kényelmes I megélési mód gyanánt adta-e magát arra, vagy csak a testi vagy gazdasági nyomor nyomta-e kezébe a koldusbotot ? Míg ott a büntetés szükséges, itt az igazságtalan és céltalan lenne. Az egyéni szabadság korlátozható azzal szemben, ki e szabadságot mások személyi és vagyoni biztonságának állandó veszélyeztetésélehasználja fel. A munkaképtelenek pedig menedékházakban elhelyezendők, a közegészség érdekében és a humanismus szempontjából. A dologkerülök befogadására a dologházak szolgálnak, melyek a börtönöktől lényegileg abban különböznek, hogy ide nem elitéltek, hanem csak munkakerülés miatt bíróilag ide utalt csavargók helyeztetnek meghatározott időre (1—0 év). A fogház módjára, itt is munkakötelezettség áll fenn. A beutaltak kor, nem, erkölcsi, esetleg testi állapot szerint osztályozva, nappal közösen dolgoznak, éjjel pedig (halehet) elkülönittetnek. Btkv.-ünk novellájának feladata lesz a visszaesők és üzletszerű bűntettesek kérdésével behatóan foglalkozni és a fennálló Btk. ebbeli hiányait pótolni. Szerző e célból ajánlja az 1843-iki javaslat kitűnő rendszerének átdolgozását. Nem elég a különös rész néhány ki- j szemelt cselekmén vénél, minősítő körülményül tekinteni a visszaesést. Ha a párbajozok, becsület- \ agy testsértők, magzatelhajtók j stb. e cselekményeket hason indokból ismétlik, — éppúgy meg- j érdemlik a hosszabb szigorúbb büntetést, mint a tolvaj vagy csaló. Mindkettő tehát már az általános részben szabályozandó. Intézke- i dés kell az iránt is, hogy a visszaesők külön intézetekben töltsék j ki büntetésüket és hogy mily módon szigorittassék a végrehajtás, j Szabályozandó végül nálunk a koldusok és csavargók (ide j tartoznak a közveszélyes kóbor cigányok) és ezzel összefüggésben a dologházak ügye ; e célból mieiőbb egy külön törvény alkotása | szükséges. PAU-A8 RÍBZvéNY I Xagy élvezettel kísértük szerzőnek ebbeli fejtegetéseit, de egyúttal nagy elégtétellel is, mert sokat abból, amit fentebb kivonatilag ismertettünk, magunk is évek óta hirdetünk és ajánlunk. Kell-e még külön dicsérnünk a munka válogatott és mégis népszerű nyelvét / — ezek oly előnyök, melyek Finkeynél niagiikíól értetődnek. De kiemelendőnek tartjuk mégis, hogy mindenki, aki e kérdések iránt érdeklődik, - Firtkey könyvét csak nagy haszonnal fogja forgatni. '• A Magyar Törvénytár Betűrendes Tárgymutatója 10001902-ig. Készítette Márkus Dezső dr. kir. Ítélőtáblai biró. Budapest" 1905. Franklin-társulat. Nagy 8" VJH. és 470 11. Nagy és gondos munka eredménye ez a tárgymutató, a mely megbecsülhetetlen szolgálatot tesz' mindazoknak, akik törvényeink ezreinek útvesztőiben eligazodni óhajtanak. S méltó befejezése ez a tárgymutató annak a hatalmas törvénytárnak, amelynek kiadására Márkus Dezső ( orpus Juris Hungarici cimen a millennium alkalmából vállalkozott. A most megjelent tárgymutató történelmi és közhasználati lexikonja a magyar j gnak, és először öleli fel magyar nyelven a magyar törvénytárnak — beleértve a hármas-, könyvet és a korábbi Erdély külön törvényhozását —• teljes anyagát. A millenniumi törvénytár eredetileg tárgymutatóval együtt 600 ivnyi terjedelemre és 20 kötetre volt tervezve. Az 1895 óta folyamatban lévő kiadás, mely a magyar jogászvilág legkiválóbbjainak mintegy !) esztendőn át tartó munkájának gyümölcse, az évek során ugy alakult, hogy a teljes gyűjtemény 21 kötet lett, 741 iv terjedelemmel. Ezen különbözet dacára is a teljes gyűjtemény ára maradt diszcs vászonkötésben 150 korona az eredeti megrendelők számára, 1905. újévétől kezdve azonban a kiadó társulat a teljes 21 kötet bolti árát kénytelen 200 koronára fölemelni. Finom famentes papir, nagy nyolcadrét alakban, könynyen olvasható tiszta nyomás jellemzik a tárgymutató kiállítását. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör tagjainak száma volt ámult évben 506, a folyó évben 2Q, összesen : 520. Az 1903/4. körévben meghalt 9, kilépett 8-17. A tagok száma jelenleg 509. A kör a budapesti ügyvédi kamara nyugdíj alapjára gyűjtőit perselyadományokból 400 K át befizettek a budapesti ügyvédi kamara pénztárába. Ezzel az összeggel a budapesti ügyvédi körnek Györy Klek emlékére tett alapítványát 1)000 K-ra egészítette ki. Magyar jogi munkák román nyelven. Kormos Alfrédnak, a Mayyar Pénzügy és a .Magyar Kereskedők Lapja szerkesztőjének Igazgatósági tagok jogai és kötelességei és Felügyelő-bizottsági tagok jogai, kötelességei és felelőssége cimü munkáit Popp Konstantin, a nagyszebeni Albina takarék- és hitelintézet jelzálogosztályának főnöke, a román pénzintézetek szövetségének megbízásából román nyelvre fordította. Kereskedelmi társaságok nemzetiségi alapon nem keletkezhetnek. A szerb keresk. egylet, mint szövetkezet alapszabályainak 2. pontja szerint az általános gazdasági hivatáson kivül, még feladatául tűzte: saját tagjainak, kik a 8. §. szerint szerb testfiietek, egyletek és intézmények, de egyáltalán érdeklődő szerb nők és férfiak lehetnek, anyagi, valamint szaktekintetben való segélyezését, a szerb keresk. ifjúság minél szakszerűbb nevelését, nemcsak a kereskedelmi ágakból, hanem a nemzetgazdaságtanból egyaránt felvilágosítások adását, a keresk. vagy egyéb szakmáknak magukat szentelt gy ermekek kellő kiképzését, iparról és kereskedelemről, valamint egy éb haszonhajtó szakmákról szóló szerb könyvek kiadását, tönkre ment tagok felsegitését, szaklapok kiadását s ehhez szerkesztő-bizottság kirendelését (20. §. 10. pont) és egyleti célokra szánt hagyatékok és letétek elfogadását is. A cég bejegyzésének közzétételét a cégbiztos azon okból, hogy a szövetkezet a törvényben meghatározott kereteken tul meg nem engedett célokat kiván szolgálni alapszabályai értelmében, megtagadta, az alapszabályok módosítását követelte s a bejegyzés ellen előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodással élt. Az újvidéki kir. törvényszék a szövetkezetet bíróilag feloszlatta. A szegedi kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyta, olv értelemben, hogy a <Szerb kereskedelmi egylet, mint szövetkezet Újvidéken» cégnek nem a feloszlatása mondatik ki és az ebből kifolvóan szükséges további eljárás rendeltetik el, hanem ennek a 'cégnek a bejegyzése tagadtatik meg, indokul azt hozván fel, hogy a bejegyeztetni kért szövetkezet célja, a beterjesztett alapszabálvoknak számos rendelkezésénél fogva, a K. T. 223. §-ában me"határozott célokon túlmenő, illetve azoktól elütő, nem tisztán &anyagi, gazdasági és önsegélyre alapított érdeke előmozdítására irányul, a folyamodók pedig a nevezett biztosnak előterjesztése következtében az 1904. évi március 21-én megtartott tárgy aláson az alapszabályok ezen rendelkezéseinek fenntartásához ragaszkodtak, ennélfogva az elsőbirósá'g végzését annál is irkább helyben kellett hagy ni, mert a tisztán és kizárólag anyagi, gazdasági érdekek jogrendjét szabályozó K. T.-nek szelleme egyáltalában kizárja, hogy kereskedelmi társaságok nemzetiségi alapon keletkezhessenek és folytathassák működésüket, már pedig ebből a szempontból a beterjesztett alapszabály oknak számos rendelkezése, sőt máimaga a cég szövegében előforduló -szerb* jelző is a szövetkezet célja tekintetében félreéi lésekre szolgáltathat alapot. - A in. kir. Kúria a napokban a feífoly amodást hivatalból visszautasította. IYOMOJÜA BimAPMTIi*.