A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - A semmisségi panasz bejelentése a BP. 385. §-a alapján

344 azzal az előnynyel és védelemmel, amelyben részesül Magánjogikig védve lesz, mert tulajdonjoga csakugyan fenn lesz tartva — lévén csak -a halasztó hatályú tulajdonfenntartás melletti adás-vétel érvényes, mert a részletek nem fizetése esetére gazdaságos kötbér lesz részére biztosítva, mert kárát ezenfelül is érvényesítheti. Büntetőjogilag védve lesz, mert az v-cgyóntetü judicaturan az áruk elidegenítését sikkasztásnak fogja minősíteni. Ami az 1,411. §. constructióját illeti: nem tartjuk szerencsésnek. Második részét pedig pleonasmusnak (feltéve, hogy az 1,410. §. nem vonatkozik reá is ; magunk részéről nem hisszük ezt. Mert az 1,410. §. a vételár hitelezéséről szól, az 1,411. pedig a vételi ügylet egy különös neméről. Ebből az is következik, hogy rendszerileg is az 1,470. és következő szakaszoknál kellene a tulajdoníentartás melletti vétel szabályozását elhelyezni.) Az általános magánjogi elvekből következik, hogy ha a vevő a vételár fizetésével késedelembe esik : az eladó a többek között — elállhat a szerződéstől. A T. maga is kimondja ezt az 1,175., illetve 1,169. §-ban. Mire való akkor annak megismétlése? Praecis szerkesztés és szövegezés ez ? De hadd álljon itt mindenek magyarázatául a német polgári törvénykönyv megfelelő szakasza! 7" 1,411. §.«Ingó dolog eladásánál az a kikötés, hogy az eladó a vevőnek átadott dologra nézve tulajdonjogát a vételár megfizetéséig fenntartja, kétség esetében a iulajdon átruházás halasztó feltételéül tekintendő s az eladót elállásra jogosítja, ha a vevő a vételár fizetésével késedelembe esik . . .» Német polgári törvénykönyv 455. §.: «Hat sich der Verkáufer einer bevveglichen Sache das Eigentum bis zur Zahlung des Kaufpreises vorbehalten, so ist im Zweit'el anzunchmen, das die Uebertragung des Eigentums unter der aufschiebenden Bedingung vollstandiger Zahlung des Kaufpreises erfolgt und dass der Verkáufer sutn Rücktritte von dem ]Tertrage berechtigt ist, wetin der Kaufer mit der Zahlung in Versug kommt.D Vágy pedig abban volna igazság, hogy «nihil sub sole novumw ? (Folytatása következik.) A semmisségi panasz bejelentése a BP. 385. §-a alapján. Irta HALMI BÓDOG, máramarosszigeti tszéld aljegyző A magyar királyi Kúria a BP. 426. §-a alapján, semmisségi panasz folytán hozzá felterjesztett ügyek legalább is 60 °l0-át érdemben felülvizsgálat nélkül azon okból utasítja vissza, mert a bejelentés nem helyes, nem tökéletes és nem meríti ki azokat a kellékeket, amelyeket a BP. 3>5. $-ában körülirt anyagi semmisségi ok magában foglal. A semmisségi panasz bejelentésének ugyanis világosan meg kell jelölni nemcsak a semmisségi panasz törvénybeli, hanem az ítélet sérelmezett ténybeli tartalmát, a melynek megváltoztatása céljából használtatik a jogorvoslat. A gyakorlott jogászok közül különösen a régibb generáció erre a bejelentésre gondot nem fordít és mivel ennek a jelentéktelennek látszó lapsusnak olyan hatása van, hogy az anyagi törvény gyakran triviális sérelme dacára sem korrigálja a Kúria (az alaki törvény ezen csodálatos gondossági! őre) a kir. ítélőtábla vagya törvényszék tévedését — egy egész Kúria-ellenes közvélemény támadt, amely a magyar birói szervezet épen legtökéletesebb testületét rideg formaiismussal vádolja. Szükségesnek tartjuk ezért gyakorlati példák alapján a BP. 385. §-án alapuló semmisségi panasz bejelentésének módját megvilágítani. BP. 385. §. «Ha az ítélő bíróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta, vagy tévesen alkalmazta azon kérdésekben.)) Példa: A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyva, K. János vádlottat bűnösnek nyilvánította az 18K3. évi XXV. t.-c. 1. £-ába ütk. és a 2. §. szerint minősülő uzsora vétségében, mert G. Mihálynak, ennek szorult helyzete felhasználásával, 20 koronát évi 6 korona, tehát az adott szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő, aránytalannak és az adós anyag: romlása előidézésére alkalmasnak mutatkozott 30% kamat kikötése mellett hitelezett és ezen uzsorás ügyletet kötelezvénybe burkoltan kötötte ki. Semmisségi panaszt jelent be vádlott azért, mert az ítélet tárgyává tett cselekmény uzsora vétségének ténybeli ismérvét magában nem foglalja, mert a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között aránytalanság nem mutatkozik és mert a kötelezvény nem szolgált uzsora elpalástolására. 385. íj. b) A kir. Ítélőtábla X. Mihály vádlottat a kir. törvényszék ítéletével egyezőleg bűnösnek nyilvánította a Btk. 301. §-ába ütk. és minősülő súlyos testi sértés bűntettében, mert Z. Vendelt 20 napon tul gyógyult egészségháboritás oko-^ zásáyal, szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazta. Semmisségi panaszt jelent be vádlott, mert a kir. Ítélőtábla az orvosi vélemények helytelen értelmezésével minősítette a cselekményt a BTK. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettének, holott ez a gyógytartamra tekintettel csak súlyos testi sértés vétségét állapítja meg ; 385- §• c) A kir, ítélőtábla a kir. törvényszékkel egyezőleg A. Bernát vádlottat bűnössé nyilvánítja a Btk. 301. tj-ába ütk. és minősülő súlyos testi sértés bűntettében, mert G. Illést egy kaszával szándékosan,-de ölési szándék nélkül 20 napot meghaladó egészségháboritás okozásával bántalmazta. Semmisségi panaszt jelent be vádlőtt, mert a kir. ítélőtábla, annak dacára, hogy a sértett bántalmazását az ennek részéről atyját ért jogtalan és közvetlen, fejszével való megtámadás elháritá-a céljából jogos védelemből, ennek határait tul nem lépve követte el, őt bűnösnek nyilvánította. BP. 385. 2. pont. «Ha a bíróság a büntetés kiszabásánál, a törvényben megállapított büntetési tételeket, vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy sulyosbbitásánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg.» Ilyen tévedéseket a bíróságok nem követnek el. A büntetési tétel a törvényben világosan és érthetően van számszerűleg megállapítva és így, ha az elsőfokú bíróság ilyen triviális hibát követ el, azt a törvényszék, illetve a törvényszék tévedése esetén a kir. ítélőtábla korrigálja. BP 385. §. 3. pont. «Ha a bíróság az 1878. V. t.-c. 92. ií-át, illetőleg az 1879. évi XL. t.-c. 21. §-át tévesen alkalmazta, vagy fennforgásuk dacára nem alkalmazta.)) A kir. ítélőtábla a kir. törvényszékkel egyezőleg G. István vádlottat bűnössé nyilvánítja a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. i;. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettében, mert K. Jakab zárt fakam ráját ellopott kulcscsal kinyitva, onnét 1 K 60 fillér értékű fát jogtalan eltulajdonitási szándékkal K. Jakab kárára, ennek birlalatából, beleegyezése nélkül elvett és ezért őt a Btk. 340. S a alapján a Btk. 91. £-ának alkalmazásával 2 (két) évi fegyházra és a Btk. 341. §-a alapján 3 (három i évi hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére itéli. Semmisségi panaszt jelent be vádlott, mert a kir. ítélőtábla büntetlen előéletének, ínséges helyzetének, a kár megtérültének, mint rendkívül nyomatékos enyhitő körülményeknek fennforgása dacára, a Btk. 92. §-át nem alkalmazta. Íme a formulák, amelyeknek mintául vétele esetén a \ ádlott részeltetni fog a legbehatóbb és legtökéletesebb jurisdikcióban, amelyet a kir. Kúria nem merev formalismusból, hanem az alaki törvény köztekintélye megóvása céljából, az alaki törvény helyes alkalmazásával utasit vissza érdemben! felülvizsgálat nélkül mindazokban az esetekben, mikor a beje lentés hézagos és törvényellenes. Belföld. A Kúria uj másodelnöke. Lápunk értesülése helyesnek bizonyult: Vörösmarty örökét Oberschall Adolf foglalta cl királyi kinevezés folytán. Ezúttal nem akarunk újból visszatérni annak méltatására, amit utolsó híradásunkban annyira kiemeltünk, hogy mekkora nyereség az uj másodelnök a Kúria judicaturájára nézve, de nem hallgatjuk el ez alkalommal őszinte örömünket és szcrencse-kivánatainkat, melyeket a kitűnő férfiúnak kifejezni kellemes kötelességünknek tartunk. Kitüntetett kúriai birák. A király nyéki Németh Lajos kúriai birónak a Szent-István-rend kiskeresztjét, Asztalos Aba kúriai bírónak pedig a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta, saját kérelmükre történt nyugalmaztatásuk alkalmából, érdemeik és sok évi buzgó szolgálatuk elismeréséül. A Magyar Jogászegylet e hó 19-iki ülésében folytatta a szövetkezet; törvénytervezet megvitatását, melyet Navratil Ákos dr. előadása vezetett be. Gold Simon dr. ügyvéd egyetért az előadóval abban, hogy fogyasztási szövetkezetek csakis tagjaikkal köthessenek ügyleteket. Behatóan foglalkozik a koronaszövetkezetek ügyeivel, melyeket az előadó kellő figyelemre nem méltatott. E korona-szövetkezetek tulajdonképpen kettős ügyletet kötöttek a belépőkkel: kölcsön- és betéti ügyletet. A tervezet megtalálta a helyes megoldási módot