A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 46. szám - A XXVII . német jogászgyülés. Folytatás

330 A JOG Nagy Ferenc ennek a felelősségnek az esetre állítana korlatot, ha az átvevő igazolni tudja, hogy az átruházó kötelezettségeiről az átvétel idejben nem tudott, illetve nem tudhatott. A visszaélések hatásosabb meggátlása érdekében pedig a felelősség korlátlan kiterjesztését kimondaná, ha az átvevő az üzletet átvette, jóllehet az üzleti könyveket szabálytalanul vezette. Plósz Sándor igazságügyminiszter ellenezte Nagy Ferenc javaslatait, mert ellenkeznek a törvényjavaslat alapgondolatával. Simonvi-Semadam Sándor a szakasz kiegészítését javasolta oly értelemben, hogy üzletátvételnek minősíttessék az is, ha a rokonok az üzlet megszüntetése után hat hónapon belül ugyanabban a helyiségben vagy házban a megszünthez hasonló üzletet nyitnak. Issekutz Győző ellenezte a módositványokat és pótlásokat. Mamiéi Pál a családi üzletek érdekében szükségesnek tartja Nagy első módosítását. A másodikat, úgyszintén Simonyi pótlását kicsinyesnek tartja. Neumann Ármin előadó ellenezte Nagy első javaslatát, mert kiforgatná a törvényt jellegéből, mely oda irányul, hogy a kereskedelmi életből ezt a rákfenét kiirtsa. A törvény nem egyes esetek fedezésére, hanem általános baj orvoslására való. E szakasz profilaktikus természetű, de megszűnik annak lenni, ha bármi kibúvást megengedünk. Nagy második javaslatát sem helyesli, mert a bizonyítás súlyát csak az üzleti könyvekre terelné. Vancsó Gyula és Heintz Hugó a szakasz eredeti fentartása mellett foglalt állást, Schmidt Károly pedig Simonyi. indítványát pártolta. Bakonyi Samu ellenezte Nagy Ferenc módositványát. Plósz Sándor igazságügyminiszter és Bizony Ákos felszólalása után a bizottság a beadott módosításokat mellőzte és a szakaszt változatlanul fentartotta. A harmadik szakaszt a bizottság változatlanul fogadta el. A negyedik szakasznál Plósz igazságügyminiszter módositást ajánl, hogy ha valaki egyes kereskedővel ennek fennálló üzletére néve közkereseti, vagy betéti társaságba lép, az eddigi üzletből eredő összes kötelezettségekért a társaság is felelős legyen. Nagy Ferencz és az előadó az eredeti szakaszt pártolják. Simonyi Sernadam Sándor, Tssekutz Győző, Plósz Sándor igazságügyminiszter és Neumann ármin főlszélalása után a bizottság a szakaszt eredeti szövegében a miniszter pótlásával fogadta el, a többi szakaszt változatlanul. A javaslatnak a képviselőházban leendő előadásával Neumann Ármin előadót bizták meg. Az ülés kezdetén a biróság Vancsó Gyula előadása alapján észrevétel nélkül elfogadta a bíráknak az igazságügyminiszieriumba való berendelésére adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló javaslatot. A Magyar Jogászegylet jubileuma. A Magyar Jogászegylet f. hó 6-án tartotta huszonötödik rendes évi közgyűlését Vavrik Béla elnöklésével. Az elnök rövid visszapillantást vetett az egyesület negyedszázados múltjára, majd pedig a jogelmélet határáról tartott igen érdekes és tanulmányos előadást, melyet az előkelő jogászközönség zajos tetszéssel fogadott. Utána Illés József dr. egyetemi magántanár ismertette az egyesület múlt évi működését. Az ülés végén a tisztikart választották meg. Elnöknek újra Vavrik Bélát választották meg, alelnökök lettek : Beck Hugó dr., Vécsey Tamás dr., Knrnvey Ede, Fayer László dr. Titkárok: Szladits Károly dr., Vámbéry Rusztem dr., Illés József dr., Baumgarten Nándor dr. Ügyész: Kcnedi Géza dr. Pénztáros : Vámossy Károly dr. Könyvtáros: Meszlény Artúr dr. A választmány tagjai lettek : Balogh Jenő dr., Barna Ignác dr., Baumgarten Izidor dr., Chorin Ferenc dr., Concha Győző dr., Dárday Sándor dr., Décsey Zsigmond, Doleschall Alfréd dr., Fodor Ármin dr., Friedmann Bernát dr., Gaár Vilmos dr., Gegitss Gusztáv dr., Grosschmidt Béni dr.. Gruber Lajos dr., Halmúgyi Sándor, Haminersberg Jenő, Heil Fausztin dr., Hérics-Tóth János, Hódossy Imre, Horváth Ferenc dr., Fdvi-Illés Károly dr., Imling Konrád dr., Katona Mór dr., Kelemen Mór dr., Kovács Gyula dr., Lányi Bertalan, Lévx Béla dr., Magyary Géza dr., Márkus Dezső dr., Nagy Dezső dr., Nagy Ferenc dr., Nagy Ödön dr., Neumann Ármin dr., Oberschall Adolf, Pap József dr., Plósz Sándor dr., Polner Ödön dr., Reichard Zsigmond dr., Schwarc Gusztáv dr., Székely Ferenc dr., Szivák Imre dr., latnai János dr., Vargha Ferenc, IVlassics Gyula dr., Zsitvay Leó, Angyal Pál dr., Fabiny Ferenc dr., Finkey Ferenc dr., Jancsó György dr., Jászi Viktor dr., Kcndeffy Domokos, Horváth Jenő, Kolozsváry Bálint dr., Lukács György dr., Nagy Ernő dr., Nyulászi János dr., Rózsa Izsó dr., Révész Ernő dr., Stigel Károly dr., és Várady Zsigmond dr. Számvizsgálókul újból megválasztattak Berczely Jenő dr., Harmos Gábor dr., és Tarnai János. Külföld. Fiatal bűnösök felett a rendes biróságoktól elkülönített helyen való bíráskodásról. Az angolok tudvalevőleg a legrendszeresebben járnak el a gyermekvédelem intézményeinek kérdéseiben. Módszerük az, hogy előbb társadalmi uton készítik elő a szükségeseknek vélt intézkedéseket, és így az uj eszméknek tágabb társadalmi rétegeket megnyervén, egyesületek, gyűlések, sajtó utján népszerűsítvén azt, annál'nagyobb és hatékonyabb nyomást tudnak ez által a törvényhozásra gyakorolni. Igyjelérik azt, hogy a törvény már előkészített közvéleménvnvel találkozik, és azért az uj törvény végrehajtása és eredménye' biztosabb is szokott lenni rendszerint, mint a kontinensen, hol a legtöbb esetben a törvényhozástól indul ki a kezdeményező lépés, és a már meghozott törvénynek kell még csak utat törni magának a közvéleményben. Az angol társadalmi mozgalmak a gyermekvédelem^ terén egy uj eszmét kezdenek érlelni, mely ugyan most még a fejlődés egész korai állapotában van, de bizonyára csakhamar ki fogja magát forrni, és hódítóan be fogja járni az angol társadalom nagyobb rétegeit, hogy annak nyomása alatt azután megvalósítsa az életben is az arra hivatott tényezők által. Arról van ugyanis szó, hogy a fiatal bűnösök fölött a bíráskodást a rendes biróságoktól elkülönített helyen végezzék. A vezérlő eszme az, hogy ami már sok helyütt szerencsésen és a fiatal gyermekek javára keresztül van vive, hogy részint a vizsgálati fogság, részint a büntetés kiállása a felnőttektől elkülönítetten eszközöltetik, most már kiegészítést nyerjen azáltal, hogy már a bíráskodás stádiumában is megvalósittassék az elkülönítés. Sok káros benyomástól és befolyástól, melyek kihatásaikban a gyermek kedélyére és jövőjére kiszámithatlanok — megóvatnék a gyermeki lélek. Ezen szép emberi eszme népszerűsítésére gyűlt össze e hónapban Lord Mundella elnöklete alatt, egy, a legkiválóbb angol társadalmi elemekből álló értekezlet Londonban, melyen a gyermekvédelmet ápoló számos egyesület, az azzal foglalkozó számos hivatal főbb közegei, parlamenti tagok, egyházfiak és az aristokracia számos női tagja vett részt. Hosszú és érdekes eszmecsere után az értékezlet elfogadta az előadó indítványát, mely szerint sürgetendő volna oly törvényhozási vagy kormányhatósági intézkedés, mely kötelezőleg kimondja, hogy a fiatal bűnösöknek (akár bírósági, akár rendőrségi) esetei nem a felnőtt bűnösök elbírálására szánt helyiségekben, hanem kü lön helyiségekben biráltassanak el. Nem'iehetne-c ezt a szép emberi eszmét törvényhozási intézkedés nélkül nálunk is eayelőre, mint a bíróságok belkezelési ügyét megvalósítani ? A törvényszéki elnökök emberszeretete majd megtalálja erre a módot. dr. s. m. Á XXVII. német jogászgyülés. Folytatás.*] A viharos tetszéssel fogadott előadás után megindult a vita. •Api berlini syndikus uem lát fennforgó okot a törvényhozás közbelépésére; gyakran bebizonyult, hogy a törvényhozás a helyett hogy a visszásságokat sújtotta volna, magát az intézményt károsította. A szabad gazdálkodás még a kartellek kinövéseit is korrigálandja. Heymann (München) csak némelyekben tér el az előadó nézetétől. 1902. óta észlelhető a kartellek óriási növekvése ; ebben a trust-höz való lassú átmenetelt látja. Sokkal nagyobb ezen óriási tőkék tulhatalmának veszélye, amint ezt az előadó látja; a demokratikus kultureszmények veszélyeztetését látja ebben. A munkások szervezetének állami elismerése mellett azoknek teljes egyesülési szabadság (Koalitionsfreiheit) is engedélyezendő és megakadályozandó volna, hogy a munkások a nagyiparosok által létesített jótékonysági intézmények utján a gyári függésnek (Fabriks-Hoerigkeit) bizonyos nemébe jussanak. Szóló kételkedik a kartellbiróság rosszallása vagy diffamáló enunciatióitól várt erkölcsi hatásban ; a párbajt is tiltja a törvény és mégis bizonyos körökben az nyilvánitattik becstelennek, aki a törvény szabályait betartja és a párbajt megtagadja. Javasolja eunek folytán 1. a védvámok eltörlését; 2. az árularifarendszer megváltoztatását és azon tarifa határozatok eltörlését, melyek a kivitelt kedvezményben részesitik és a belföldön mesterséges áruhiányt szülnek. 3. A bányatörvény néhány rendelkezésének módosítását. Landesberg bécsi tanárnak aggályai vannak az itélő-hatóságok (Spruch-Kommissionen) ellen; a justum pretium nehezen megállapítható ; mert a kartellárak egyúttal konjunkturális árak, melyeknél az előző ársülyedési korszak és a conjunktui ának előrelátható tartama is figyelembe veendő. A becstelciiitési sanctio éppen a szakavatott és tisztességes egyéneket is elriasztaná. A csatlakozási kényszer és a vevők kizsákmányolásának elhárítására irányuló polgárjogi orvoslás is fölötte problematikus. Hiányoznak ez irányban a praecis javaslatok ; de fölötte bajos is azokat szövegezni, mert mindannyi esetben gazdasági kényszerhelyzetek teremtéséről van szó, annélkül, hogy polgárjogilag kézzel fogható kényszer vagy fenyegetés alkalmaztatnék. A kartellproblema egyúttal hatalmas probléma; bizonyos szövetkezetek többé nem magánjogi hatalmat, hanem imperiumot gyakorolnak. Beillesztcndőnek véli ezen szövetkezeteket az állami közigazgatási szervezetbe, — de nem államosítás utján, hanem szervezett, korlátolt nyilvánosság és állami kartellhatóság által. Egyedül a közvélemény nyújthat hatályos segélyt, — de az anyagot szervezve kell rendelkezésére bocsátani. Karminski (Bécs) hangsúlyozza a kartellfejlődésnek okozati összefüggését a védvámrendszerrel. Amint a magas ipari védvámok a nemzeti iparkartellek szülői, — - éppúgy a védvámnak elégtelensége vagy hiánya vezet a nemzetközi kartellek képződésére. A nemzeti iparkartell központjában áll minden nemzeti ipai politiká*) Előző közlemény a 45. számban.