A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

180 OG utolsó bekezdése értelmében a bíróság az összehasonlítás bizonyító erejét rendszerint szakértők maghallgatása nélkül ítéli meg, oly körülmények pedig, melyek a névírások összehasonlítása tekintetében szakértők meghallgatását tennék szükségessé, fenn nem forognak. A kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 6. S-ában felsorolt eseteket kivéve, a felek a kereskedelmi eljárást jogaik érvényesítése végett igénybe venni nem kötelesek. Ennélfogva a miatt, hogy a felperes az alperest illetőleg is kereskedelmi ügyleten alapuló keresetét nem a kereskedelmi biróság előtt indította meg és kivánja tárgyaltatni, az alperes sikerrel nem emelhet kifogást. (A debreceni Ítélőtábla 1904 január 26. 429. sz. a.) A kereskedelmi törvény 150, 151. és 114. tj-ai rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyása az esetben, ha nem az eredeti alaptőke, hanem a már megalakult közgyűlés alaptőkéjének felemeléséről van szó, nem vonják maguk után a részvény aláírás vagy átvállalás érvénytelenségét. (A m. kir. Kúria 1904 május 26. 1,153. sz. a.) A kitöltetlen váltó birtokosa ellenkező megállapodás hiányában jogosítva van a váltónak általa eszközölhető kitöltése előtt is az adóst fizetésre felhívni anélkül, hogy ez a felhívás megfosztaná őt attól a jogától, hogy a váltó lejáratát tetszése szerint kiköthesse. (A m. kir. Kúria 1904 április 27. 976. sz. a.) Az 1881: XXXIII. t.-c. 40. §-a által megszabott elévülési idő a magánértékpapirok szelvényeire csak annyiban alkalmazható, amennyiben eltérő intézkedések azokra nézve az elévülés tekintetében rövidebb időt nem írnak elő. Általános magánjogi elvek szerint a feleknek csupán oly megállapodása nem birhat hatálylyal, mely a törvényesnél hosszabb elévülési időt szabna meg ; a törvényesnél rövidebb elévülés iránt azonban a felek, hacsak nem olyan jogvisszonyról van szó, melyre nézve a törvény a feleknek szabad rendelkezését kizárta, általában joghatályosan megállapodhatnak. (A budapesti ítélőtábla 1904 június 14. 1,317. sz. a.) A szövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai, akik mulasztásukkal tették lehetővé, hogy a könyvelő hoszszabb időközben tetemes összeget sikkaszthatott, az elsikkasztott össszeg erejéig a szövetkezet hitelezőinek és betevőinek kártérítéssel tartoznak és kártérítési kötelezettség terheli őket a csődnyitás által okozott költség és kiadás erejéig is azért, mert a csődnyitás a könyvelő által elkövetett sikkasztás következtében vált elkerülhetetlenné. (A m. kir. Kúria liJOí. április 28. 747. sz. a.j Hogy az egyéni cég szövegéből a cégbirtokos férfi vagy női minőségének feltétlenül ki kell tűnnie, a K. T. 11. §-ával ellenkezik és tételes cégjogunk alapelveivel sem indokolt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy érvényben levő cégjogi szabályaink szerint a cégbirtokos kiléte felől csakis a kereskedelmi cégjegyzékek tartalma adhat megnyugtató felvilágosítást, maga a cégszöveg ellenben ebbeli rendeltetését a cégvalodiság elve alól tett kivételeknél fogva elvesztette. A cégvalódiság elvének nem következetes keresztülvitele folytán a kereskedelmi forgalomban előforduló megtévesztések ujabb törvényhozási intézkedések szükségességét indokolják ugyan, a törvény határozott intézkedésével ellentétes birói gyakorlatra azonban nem vezethetnek. Kereskedelmi perenkivüli eljárásban hozott két egybehangzó határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs és ezen intézkedés alól a cégjegyzékek vezetése tárgyában kiadott rendeletek, a miniszteri biztosra nézve kivételt meg nem állapitanak. (A m. kir. Kúria lv'Ot március 18. 266 sz.) A kereskedelmi törvény 147. §-ában megállapított fogalmi meghatározás szerint a részvénytársaságnak nem lényeges kritériuma az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon. A részvénytársaságoknál nem a vállalat tárgya, hanem csak a forma határozó és minden társaság, amely e formában jön létre, bármi legyen is célja, részvénytársáságnak és kereskedelmi társaságnak tekintendő. A bejegyzésre illetékes kir. törvényszék van hivatva annak elbirálására, kogy a kitűzött részvénytársasági cél a maga egészében avagy csak részben is államellenes vagy erkölcstelen tartalmára való tekintettel a jogrendet veszélyeztető jellegűnek minösithető-e vagy sem. (A budapesti kir. ítélőtábla 1904. május 31. 1,500 sz. a,) Bűnügyekben. A védőnek a Bp. 284. §-ának 6. pontjára azért alapított semmisségi panasza, mert a kir. ítélőtábla vádlott büntetését a Bp. 423. §-nak 5. bek. ellenére felemelte, alaptalan, mert a most idézett törvényszakasz negyedik bekezdésének félremagyarázhatatlan értelme szerint csak a fölmentett vádlott terhére nem változtatható meg az elsőfokú bírósági ítélet vádlott jelenléte nélkül, a Bp. 423. g-ának rendelkezése azonban nem vonatkozik az elitélt vádlott büntetésének súlyosbítására. A m. kir. Kúria C1ÍK >4. évi szept. 21-én) következő végzést hozott. V. I. vádlott semmisségi panasza, ugy a védőnek a semmisségi panasz indokolásában a Bp. 385. §-nak 3-ik pontjára alapított semmisségi panasza visszautasittatik. A védőnek a Bp. 384. i;. b) pontjára és 385. §. 1. b) pontjára való hivatkozással használt semmisségi panasza pedig mindkét irányban elutasittatik. Indokok: V. I. vádlottnak a kir. ítélőtábla ítélete ellen «elitéltetése miatt, felmentés véget* bejelentett semmisségi panasza, minthogy ez a bejelentett ok a semmisségi okok egyikét sem képezi, mint a semmisségi ok megjelölése nélkül bejelentett, a Bp. 434. §-nak harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó volt. Védőjének csak a semmisségi panasz indokolásában bejelentett a Bp. 385. §-nak 3. pontjában megjelölt okra alapított semmisségi panaszát, mint elkésettet, szintén a Bp. 434. §-nak harmadik bekezdéséhez képest visszautasítani kellett azért, mert védő erre vonatkozó semmisségi panaszát a Bp. 431. §-a ellenére a kir. Ítélőtábla ítéletének a kir. törvényszék előtt való kihirdetése alkalmával be nem jelentette. A védőnek a Bp. 384. Sornak 6-ik pontjára azért alapított semmisségi panasza, mert a kir. ítélőtábla V. I. vádlott büntetését a Bp. 423. §-nak 5-ik bekezdése ellenére felemelte, alaptalan, mert a most idézett törvényszakasz negyedik bekezdésének félremagyarázhatatlan értelme szerint csak a fölmentett vádlott terhére nem változtatható meg az elsőfokú bírósági ítélet vádlott jelentéte nélkül, a Bp. 423. §-ának rendelkezése azonban nem vonatkozik az elitélt vádlott büntetésének súlyosbítására. A Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmisségi panasz pedig azért alaptalan, mert a kir. itélőtábák által az elsőfokú biróság megállapításához képest valóknak elfogadott s a Bp. 437, §-nak első bekezdése szerint a kir. Kúria határozatának is alapjául szolgáló azok a tények, hogy V. I. vádlott 1902. évi nov. hó 7-én este felé T. Kürtön T. B., aki által jogtalanul súlyosan bántalmazva volt és ez okból erős felindulásba jött, szándékosan, de ölési szándék nélkül, erős felindulásban a bünjelkép lefoglalt ólmos végű bottal háromszor nagy erővel megütötte, mely ütések folytán támadt betegség következtében az 1902. évi dec. hó 11-én meghalt, a Btk. 301. g-ába ütköző, a 306. §. szerint minősülő és a 307. §. második bekezdése szerint büntetendő, halált okozott súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát állapítják meg. A kir. ítélőtábla tehát a törvényt nem alkalmazta tévesen, midőn a vád alapjául szolgáló tettet a mondott bűncselekménynek minősítette. Alaptalanok lévén ezek szerint a védőnek a Bp. 384. íf-nak 9. és a 385. §. 1. b) pontjára alapított semmisségi panaszai, azok a Bp. 487. §-ának negyedik bekezdése szerint elutasitandók voltak. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem forog fenn. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A pozsonyi tszéknél Lőwinger Áron helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 2fsz. dec. 2. csb. Herr Henrik, tg. Ormos Vilmos dr. A szombathelyi tszéknél Kohn Fülöp volt káldi lakos ellen, bej. dec. 3, fsz. dec. 6, csb. Prugberger Vince dr., tg. Wessely Manó dr. — A pancsovai tszéknél Krsztonosics Perszida jarkováci kereskedő ellen, bej. nov. 17, fsz. nov. 30, csb. Bernhard Károly dr., tg. Kun Antal dr. — A zilahi tszéknél Kosárka Endre helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 24, fsz. dec. 9, csb. Baróthy Zoltán, tg. Lázár Lajos dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Niedzilsky János helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 29, fsz. dec. 29, csb. Karacsay Gerő, tg. Piufsich Oszkár dr. — A nagybecskereki tszéknél Weisz Lázár helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 3, fsz. dec. l '\ csb. Szilágyi Lajos, tg. Billitz Béla dr. Pályázatok: Az algyógyi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 13. |248) — A nagykikindai tszéknél birói áll. nov. 13. 12481 —A pozsonyi tszéknél birói áll. nov. 16. i250' Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin B. M. dr. Tyirilov—Gyurisits (6493'9 3, elöa. Szász) nov. 2 rhh. rmv. — Budapest K. B. dr. A kérdett ügy az eddigi adatok alapján nem található. — Halmi N. J. Halmi Népbank—Kohn érk. 8,9 )9/904 p. sz. a. előa Illés Jenő, n. e. — Erzsébetváros I. Gy. dr. B. kérdésére a választ, már mult számunkban megadtuk. -- Mezőkövesd R. D. dr. Fekete—Ragályi érk. 5,067/9 i4 sz. a. okt. 11. rend. — Szeged Ny. P. dr. Molnár-Nyilasy (6706/903. ea. Balázsovits) okt. 26. hh. - Otott Kovács b. ü. (6910 904) n. e. — Molnár-Nyilassy (6706/903, előa. Balázsovits) okt. 26 hh. Gyakorlott közjegyzőhelyettest keres Némettóthi Szabó Antal, kir. közjegyző Nagykárolyban. Ügyvéd, kezdő, Budapesten nagyobb irodában irodavezetői állást, vagy társat keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt tételes- és történeti szigorlattal, ki a magyar és román nyelvet birja, három havi praxissal ügyvédi irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA6 RÉ8ZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.