A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

324 A JOG A kartellek tulajdonképeni jogi kezelését illetőleg a jogászgyülés szükségesnek tartja a kartellek jogszerű fönnállásának törvényes elismerését. Meg van győződve arról, hogy a kartell körében is korlátlan uralomra juthatnak az uralkodó magánjog szabályai és szelleme és hogy mindenki itt is épugy élvezheti érdekeinek és egyéniségének teljes és egyenlő oltalmát, mint a többi jogi forgalomban. Hogy mennyire szükségesek e célból a fönnálló jognak módosításai vagy kiegészítése, ez az egyes territoriális jogrendek különbözősége szerint lesz meghatározandó.» (Folytatása követk.) Irodalom. Megjelent: Jegyzék-napló ügyvédek, közjegyzők, birák és bírósági végrehajtók számára, 1905. Az Ügyvédi Rendtartásra vonatkozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteményével. Szerkeszti Fayer (iyula dr., ügyvéd. Negyvenegyedik évfolyam. Budapest, Légrádytestvérek. A naptári részen kivül tartalmazza az összes igazságügyi tudnivalókat. Pénzügyi Compass 1905-re. A Kormos Alfréd szerkesztésében megjelenő Pénzügyi C ompass 1905-ik évre szóló kiadása a napokban jelent meg a könyvpiacon. A Pénzügyi Compass részletesen ismerteti a magyarországi pénz- és biztosító intézeteket, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatokat, különféle részvénytársaságokat, szövetkezeteket és szakegyesületeket és a könyv használhatóságát csak emeli az az uj beosztás, melyet Kormos Alfréd az idén honosított meg először. A Pénzügyi Compass a Magyar Pénzügv kiadóhivatalánál (VII., Almássy-tér 2.) kapható. Ára 10 k. Vegyesek. Kitüntetett kúriai biró. A király Vaszilicvics Vazul kúriai bírónak és törvényes utódainak, nyugalmaztatása alkalmából, a birói pályán szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet adományozta, temesrekási előnévvel. A királyi kitüntetés ötvenegyéves odaadó és fáradhatatlan munkásság elismerése s ezért osztatlan megelégedéssel fogadja az ősz biró minden kartársa és tisztelője. Vasziltevics 1834. június 8-án, Tcmesvárott született. 1859-ben tette le a birói, két évvel utóbb az ügyvédi vizsgát, de már 1853 óta folytatja birói működését. 1859-től 1872-ig a ré^i pesti váltótörvényszéknél tevékenykedett, később már jegyz >i minőségben. A birói szervezetnek a közigazgatástól való különválasztása után a belvárosba került járásbirónak. 1874-ben • törvényszéki biró lett és majdnem egy évtizedig volt a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék dísze. 1882-ben került a budapesti ítélőtáblához és 1893-ban neveztetett ki kúriai biróvá. Tehát 51 évi szolgálatából 32 évet töltött a birói székben s ebből két évtizednél többet a felsőbíróságnál. Mindenkor bizonyságát adta éles ítéletének, a rábízott ügyekben való elmélyedésnek és köztiszteletet vivott ki magának. Megjegyzendő még, hogy husz éven át a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak is tagja volt. A Magyar Jogászegylet folyó évi november 6-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor az ügyvédi kamara dísztermében ! Szemere-utca 10. sz.) tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés napirendje: í, Elnöki megnyitó az egylet huszonötéves fennállásának évfordulója alkalmából; 2. az igazgató választmány évi jelentése ; 3. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról; 4. három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 5. az évi költségvetés megállapítása ; 0. az igazgató-választmány tagjainak megválasztása; 7. esetleges indítványok. A német jogászság nevezetes évfordulót ünnepel. 1904. október 1-én mult huszonöt esztendeje annak, hogy a német polgári és bűnvádi perjog kódexei, a csődrendtartás, a birói szervezetről s az ügyvédi rendtartásról szóló törvény életbe lépett s az egész birodalom részére igazságot szolgáltató Reichsgericht felállíttatott. A birodalmi igazságügyi törvények meghozatala nem ment simán. A javaslatok második olvasása után jelentette ki a Bundesrat a Reichstagnak, hogy a birói szervezetről szóló javaslat s a bűnvádi perrendtartás javaslata ellen jelentős kifogásai vannak. Ezek a kifogások különösen az esküdtszékeknek sajtóügyekben való bíráskodása, az ártatlanul letartóztatottak kártalanítására vonatkozó intézkedések ellen irányultak s a felelős szerkesztő tanuskodási kényszerének kimondását s a hivatalnokoknak a hivatali bűncselekményekre nézve a rendes bíróságok hatásköre alól való kivonhatását célozták. A harmadik olvasásnál sikerült a Bundesrat s Reichstag között compromissumot létrehozni. A birodalmi igazsági törvények fontossága abban rejlik, hogy a polgári és büntető alaki jogot az egész birodalomra nézve, legalább jórészben, egységessé tették. A polgári perjog a francia hatás alatt készült hannoveri javaslaton alapul. Nyilvánosság, szóbeliség, közvetlenség, bizonyítékok szabad mérlegelése a jellemző vonásai. A bűnvádi perrendtartás elvei közül kiemeljük az ügyész vádmonopoliumát, a felebbezés részbeni elejtését. A csódrendtartás a csődöt a nem kereskedőkre is kiterjeszti s az egyes biró vezetésére bizza. A birói szervezetre vonatkozólag a Bundesratnak sikerült legtöbb követelését kivívnia. Sajtóügyekben esküdtszéki bíráskodás nem hozatott be, csak megmaradt azon országokban, hol eddig is megvolt. A német igazságszolgáltatás egységessé tétele terén nagy szerep jutott a Lipcsében felállított Reichsgerichtnek. A Reichsgericht hatásköre nem terjed ki a polgári jog egész területére. A bajor és szász Landesrecht kérdései az illető államok Oberlandesgerichtjei elé utalvák. A Landesrecht szabályozta ügyek száma azonban 1900 január 1-je óta lényegesen megcsökkent, mert ezidőtől fogva csak bizonyos meghatározott ügyeket szabályozhat az országos jog. A Reichsgericht judikaturája a polgári jog terén általában elismeréssel találkozik, Erőscbb kritikával kellett megküzdeni a büntetőjogi Ítélkezés terén. Ugy a vitás dogmatikai kérdésekben (alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, elektromos áram lopása stb.), mint a politikai kihatású kérdésekben (a zsarolás fogalmának a munkásegyesülésekre való kiterjesztése stb.) elfoglalt álláspontja számos támadásnak volt tárgya. A Reichsgerichtre vonatkozó kérdések közül legjobban a Reichsgericht túlterhelésének problémája foglalkoztatja a német jogász-köröket. A Reichsgerichtnek eredetileg 08 birája volt, számuk ugyan már 92-re emelkedett, de a nagy munka-teherrel igy is csak az ügyek lassú elintézése mellett tudnak birkózni. A birodalmi igazságügyi törvényeken 1898-ig kevés változtatás történt. A polgári törvénykönyv életbeléptetése azonban erősen átalakította a polgári perrendtartást és a csődrendtartást. Kzekct a törvényeket újból kihirdették s a szakaszaik sorrendje is módosnlt. A birói szervezetről szóló törvényen az ipari bíróságok és a kereskedelmi bíróságok behozataláról szóló törvények változtattak. A bűnvádi perrendtartás anyagából az ujrafclvételre, s az ártatlanul vizsgálati fogságba helyezettek kártalanítására vonatkozó intézkedéseket szabályozták későbbi törvények. A jubileum idejében a birodalmi igazságügyi törvények reformja iránt erős mozgalom folyik minden oldalon. Különösen a polgári és bűnvádi perrendtartás reformja van előtérben. A polgári perrendtartásban az eljárás gyorsítása, a járásbíróságok előtti eljárás egyszerűsítése, a végrehajtási eljárás ólcsóbbá és sociálisabbá tétele körül folyik a vita. A bűnvádi perrend intézményei közül az előkészítő eljárás és a perorvoslati rendszer reformját sürgetik hevesen. Az évfordulóhoz közel, október 4-én vette másodszor tárgyalás alá a bűnvádi per reformkérdéseit az e célra kiküldött bizottság s köztük először azokat a kérdéseket, melyek a birói szervezet reformját érintik. Vis major-e a sztrájk? A rotterdámi törvényszéknek e kérdésben hozott határozata annyiban bir érdekességgel, hogy különböztet a sztrájk neme szerint. A szóban forgó esetben a rotterdámi bíróság a sztrájkra mint vis majorra történt hivatkozásnak nem adott helyt, mert a munkaadó engedhetett volna a munkások követelésének. Hogyha pedig a magasabb munkabér kockázatát nem akarta magára vállalni, ugy ezt szerződésileg ki kellett volna kötnie. Egyébiránt a sztrájk éppen nem ritka dolog és igy nem is minősíthető előre nem látható eseménynek. Ezt az Ítéletet a rotterdámi legfőbb törvényszék megsemmisítette és kimondotta, hogy — jóllehet a sztrájk nem tekinthető vis majornak — viszont azt sem lehet mondani, hogy sohasem voina az. A sztrájk vis major minősége annak természetétől és jelentőségétől függ. Ezért szabadságában áll felebbezőnek bebizonyítani, hogy a sztrájk, amelyre hivatkozik, általános jellegű volt, mert nem mondható, hogy valóban általános jellegű sztrájk esetén a munkaadó módjában volnahogy a munkásoknak engedjen, mert ily esetben a munka felvé, tele egyrészt a munkaadók csoportjának, másrészt a munkások csoportjának magatartásától függ. A lakhatási jogra a végrehajtás el nem rendelhető s az zár alá nem vehető. Az elsőbiróság végzésének nehesztelt az a része, mely szerint a végrehajtási alzálogjog a végrehajtást szenvedő javára bekebelezett lakási jogra, illetőleg annak hassonélvezetére bekebeleztetni rendelteti, egyúttal a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vétele elrendeltetett, megváltoztattatik, a megkeresésnek e részben hely nem adatik s egyszersmind a neheztelt végzés alapján foganatosított zár alá vétele hatályon kivül helyeztetik; mert a lakhatás személyes természetű és másra át nem ruházható szolgalmi jog lévén, arra a végrehajtás el nem rendelhető, illetőleg az elrendelt végrehajtás és zár alá vétel nem foganatosítható. (Kúria 5,074/904. sz.) Közjegyzőhelyettest keres Nagy Gyula munkácsi közjegyző azonnali belépésre. Szláv nyelv birása kivánatos. Ajánlatok közvetlenül hozzá intézendök. Kir. közjegyzői irodába ajánlkozik jelöltül, vagy ilyen állás üresedésének hiányában egyelőre akár Írnoki díjazásra is, szerény igényű, szorgalmas, ref. vallású, előkelő családból való, ezidöszerint más pályán elfoglalt, ügyvédi vizsgát tett, 28 éves, nőtlen fiatal ember. Ajánlatokat a Jog kiadóhivatala továbbit. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PAi^A.- RÉ8ZVÉ N, TÁJWAAÁO •"OMDÁ.'A nuOAPESTFN