A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 43. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

170 A JOG miért is a másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint a felek közötti házasság, az alperes viszonkeresete folytán a felperes hibájából az 1894:'XXXI. t.-c. 80. §. c) pontja alapján felbontatott és a 85. §. alapján felperes vétkesnek nyilváníttatott, az erre vonatkozóan felhozott indokokból helybenhagyandó volt. Felperes azért volt mindkét alsóbiróság ítéletének e részbeni megváltoztatásával, keresetével elutasítandó, mert az a házastárs, aki egy idegen személylyel ágyasságban él, az 1904: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján a házasság felbontását sikerrel nem kérheti, felperes pedig 11101. november 17-én, mikor kizárólag az 18Í>4 : XXXI. t.-c. 77. g. a) pontjára alapított keresetét beadta, már ágyassági viszonyt folytatott, és ennélfogva kereseti jogosultsággal sem birt. A nem vétkes nőt az 1894: XXXI. t.-c. 9l»-ának korlátai között a tartásdíj megilletvén, és a perköltség kérdésének eldöntése a végitéletre tartozván, az elsöbiróságot az ezek iránti Uj Ítélethozatalra utasítani kellett. A perköltség kérdésében nem az az irányadó, hogy a perre melyik fél szolgáltatott okot, hanem egyedül a perrendtartásnak a perköltségre vonatkozó rendelkezései. A m. kir. Kúria felülvizsg. tan. (1904. március 11. I G. 34904. polg. szám.) IVeisz Ignác dr. ügyvéd által képviselt W. János és neje R Veron felperesnek, Miskolczy Sándor dr. ügyvéd által képviselt M. Vaszali és neje Gy. Baraszka alperesek ellen vagyonközösség megszüntetése és jár. iránt a nagybányai kir. járásbíróság elótt folyamatba tett perében következő ítéletet hozott: Felperesnek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletének a per és felebbezési költségre vonatkozó neheztelt része megváltoztattatik és slpercsck végrehajtás terhével arra köteleztetnek, hogy felpereseknek 80 K. 26 f. elsóbirósági 40 K. felebbezési és 23 K. felülvizsgálati költséget 8 nap alatt megfizessenek. Indokok: Felperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság megsértette a S. E. 100 g. rendelkezését, amidőn a per és felebbezési költségeket megszüntette. Ez a panasz alapos ; mert a perköltség kérdésében nem az irányadó, hogy a perre melyik fél szolgáltatott okot, hanem egyedül a perrendtartásnak a perköltségre vonatkozó rendelkezései. Minthogy pedig alperesek teljesen pervesztesek és a S. E. 109 g-a parancsolólag Ltja elő, hogy a pervesztes fél a pernyertes félnek okozott perköltségben marasztalandó s a jelen esetben sem az emiitett g-ban emiitett kivétel, sem a 111. §-nak előfeltételei fenn nem forognak, a perköltség kölcsönös megszüntetéséről szóló 110 g-nak előleltétele pedig a részben pervesztesség és részben pernyertesség, — minthogy továbbá alperesek felebbezése sem vezetett eredményre, ezekhez képest a felebbezési bíróságnak az a döntése, mely szerint a per- és felebbezési költséget kölcsönösen megszüntette, törvénybe ütközvén, azt meg kellett változtatni és alpereseket a S. E. 109. 108 és 204 gg. értelmében az ellenfélnek okozott per •— felebbezési és felülvizsgálati költségben marasztalni. Ezzel a határozattal felpereseknek az ügy érdemére vonatkozó egyéb panaszai, a melyekre alapította, felperesek egyébiránt fetülvizsgálati kérelmet elő sem adtak, tárgytalanokká váltak. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875, évi dec. hó 1. napján kibocsátott földmivelés, ipar és kereskedelmi és igazságügyi miniszteri rendelet kiegészítése iránt 1883. évi május hó 31. napján kiadott rendelet 2. g-a értelmében a keresk. cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos, ha a bejegyzést törvénybe vagy a kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában kibocsátott rendeletekbe ütközőnek találja, a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881 évi nov. hó 8-ik napján 3,269 I. M. igazságügyminiszteri rendelet 37. g-a értelmében felfolyamodással vagy előterjesztéssel, avagy kapcsolatosan mindkettővel élhet. A másodbiróság ily határozata ellen pedig csupán felfolyamodásnak van helye. Ezen rendelet 6. g-a továbbá kimondja azt, hogy a felfolyamodásra és előterjesztésre nézve, amennyiben a rendelet különös intézkedést nem tartalmaz, a 3,289 881. I. M. sz. rendelet intézkedései alkalmazandók. Minthogy pedig az 1883. évi május hó 31. napián kibocsátott előbb hivatkozott rendelet a 3,269/881. I. M. sz. alatt kiadott rendelet 37. g-ában felhivott43. g-a rendelkezésétől eltérő különös intézkedést nem tartalmaz, ez a szakasz alkalmazást nyer a biztos által beadott felfolyamodásokra is. Az emiitett szakasz h) pontja értelmében pedig az első birósági határozatot helyben hagyó másodbirósági határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs. A miskolci kir. törvényszék, mint keresk. bíróság (1908. évi okt. 30-án 10,607,1903. k. sz. a.) D. B.-né, szül. U. R.-nak cégbejegyzési ügyében következőleg végzett: Ezen jegvzőkönyv elintézéséül a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékébe következő cég: «D. R.», melynek birlalója D. Béláné szül. U. Regina Párisi Nagy Bazár-üzlet tulajdonos miskolci lakos bejegyeztetni rendeltetik. A bejegyzés, valamint a szabályszerű közzététel foganatosítása a cégjegyzékvezetőnek meghagyatik s erről folyamodó értesittetik azzal, miszerint jövő- I ben üzletbeli aláírásokat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsen. A kassai kir. ítélőtábla (1903. évi december 15-én 4,217 sz. a.) következőleg végzett: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A keresk. törv. 11. és 17. §-ai a cégbejegyzésre jogosított kereskedőnek megadják azt a jogot, hogy cégül csupán vezetéknevet használ, föltéve, hogy ezzel más kereskedőnek cégéhez való jogát nem sérti meg. Az egyéni cég szövegének megváltoztatását szabályozó eme cégjogi rendelkezésből, de a k.-törv, 12., 13. és 15. g-aiból is nyilvánvaló, hogy érvényben levő cégjogunk a cég valódiság elvének következetes alkalmazásától eltekintett. Nevezetesen nem kívánja meg a cégszöveg szabályossága szempontjából, hogy az egyéni cég az illető kereskedőt, a társas cég pedig a társaság tagjait tüzetesen felismerhetőkké tegye, sőt a 12. és 15. g-ok bizonyos esetekben a volt cegbirtokos nevének, tehát a jelenlegi cégbirtokos és a jelenlegi társasági tagok szempontjából tekintve : idegen névnek cégül való használatát is megengedik. A felfolyamodó miniszteri biztosnak az az álláspontja tehát, hogy az egyéni cég szövegéből a cégbirtokos férfi, vagy női minőségének feltétlenül ki kell tűnnie, s hogy ez okból D. Béláné, szül. U. R. cége «D. R.» szöveggel bejegyezhető nem volt, a ker. törv. 11. §-ával ellenkezik és tételes cégjogunk alapelvével sem indokolható. A fent kifejtettekből nyilvánvaló ugyanis, hogy érvényben lévő cégjogi szabályaink szerint a cégbirtokos kiléte felől csakis a kereskedelmi cégjegyzékek tartalma adhat megnyugtató felvilágosítást, maga a cégszöveg ellenben ebbeli rendeltetését a cég valódiság elve alól tett kivételeknél fogva elvesztette. A cégvalódiság elvének nem következetes keresztülvitele folytán a kereskedelmi forgalomban előforduló s a felfolyamodásban kiemelt megtévesztések pedig ujabb törvényhozási intézkedések szükségességét indokolhatják ugyan, — a törvény határozott intézkedésével ellentétes birói gyakorlatra ellenben nem vezethetnek. A m. kir. Kúria (1904. márc. 18-án 266/1904. v. sz. a.) következőleg végzett: Indokok: A kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. évi dec. hó 1. napján kibocsátott földmüvelés, ipar és kereskedelemi és igazságügyi ministeri rendelet kiegészítése iránt 1883. évi május hó 31. napján kiadott rendelet 2. §-a értelmében a keresk. cég bejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos, ha a bejegyzést törvénybe vagy a kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában kibocsátott rendeletekbe ütközőnek találja, a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi nov. hó 8. napján 3,269 I. M. igazságügyminiszteri rendelet 37. g-a értelmében felfolyamodással vagy előterjesztéssel, avagy kapcsolatosan mindkettővel élhet. A másodbiróság ily határozata ellen pedig csupán felfolyamodásnak van helye. Ezen rendelet 6. §-a továbbá kimondja azt, hogy felfolyamodásra és előterjesztésre nézve, amennyiben a rendelet különös intézkedést nem tartalmaz, a 3,269/1881. I. M. sz. rendelet intézkedései alkalmazandók. Minthogy pedig az 1883. évi május hó 31. napján kibocsátott előbb hivatkozott rendelet a 3,269/1881. I. M. sz. a. kiadott rendelet 37. g-ában felhívott 43. g-a rendelkezéseitől eltérő különös intézkedést dem tartalmaz, ez a szakasz alkalmazást nyer a biztos által beadott felfolyamodásokra is. Az emiitett szakasz h) pontja értelmében pedig az elsőbirósági határozatot helybenhagyó másodbirósági határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs. Minthogy pedig a neheztelt másodbirósági határozat a felfolyamodásnak helyt nem adva, az azzal megtámadott elsőbirósági határozatot helybenhagyta, a másodbiróságnak eme határozata ellen további felfolyamodásnak nincs helye. Ennélfogva a miniszteri biztosnak a másodbirósági határozat ellen közbetett felfolyamodást visszautasítani kellett. Igaz ugyan, hogy a közgyülés elnöke jogosítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes Qly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyülés komolyságához nem illő viselkedésével és magatartával veszélyezteti, a szólásj ogot az épen szóban forgó tárgyra nézve elvonni. De ezen diseretionális jogából nem következik az, hogy ő a rendet és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető részvényestől a szólásjogot a közgyülés egész tartamára megvonhassa. S minthogy a közgyülés elnöke ezt mégis megtette, a közgyülés összes határozatai megsemmisíttetnek. (A m. kir. Kúria 19U4. június 1. 7:'4. sz. a.) Bűnügyekben. Vádlott és védője a sértett testén okozott sérülés tartamának megállapítása céljából, már a kir. törvényszék főtárgyalásán indítványozták a bizonyítási eljárás kiegészítését s a kir. törvény szék ítéletét az indítványozott bizonyítási eljárás el nem rendelése miatt is felebbezvén, a kir. ítélőtábla a felebbezésben felhozott alaki semmisségi oknak figyelembe vételét mellőzte; a Bp. 428. g-ának második bekezdése szerint az az alaki semmisségi ok, mely a felebbezésben fel volt hozva s melynek figyelembe vételét a kir. ítélőtábla mellőzte, semmisségi panaszszal már nem érvényesíthető. A kalocsai kir. törvényszék, mint bünfenyitö bíróság (1903. június hó I6-án 1,743'903. B. sz. alatt.) Súlyos testi sértés büntette miatt foglalt vád fölött B. IL J, és Sz. F. elleni ügyében ítélt: