A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 40. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Nyolcadik cikk

A JOG nevén elnevezett (mert ez az első cseréppel födött épület Volt Kecskeméten) törvényszék helyébe az igazságszolgáltatásnak egy uj, modern hajlékot teremteni. A régi törvényszék — igénytelen külsejével és még igénytelenebb belső berendezésével, ócska t bútorzatával és ugy a birák, mint a közönség igényeit figyelmen I kívül hagyV) szük és elégtelen helyiségeivel (a téglával kirakott folyosó pl. a várótermek helyét pótolta) — sehogy sem képviselte a Justicia szolgálatához nélkülözhetlen állami méltóságot. Csak természetes ezek után, hogy a régi épülettel ezúttal nem igen foglalkoztunk. Hozzájárult még, hogy az elnök aznap hirtelen rosszul lett és hivatalából korán távozott (vájjon mennyiben függött össze e rosszullét Katona Béla aznapi temetésével — ezt fürkészni nem a mi feladatunk) és igy nem vehettük igénybe útbaigazításait. Ezt annál jobban sajnáljuk, mert több oldalról hallottuk, hogy Stipl Károly élriok igen sok idejét szenteli az uj igazságügyi palota célszerű felépítésének és berendezésének. Bár elnöki kalauzolás nélkül, mégis volt alkalmunk az uj. Wagner Gyula műépítész által tervezett és Robelly építész által felépített hatalmas épületet behatóan megtekinthetni'. A főtér közelében, a széles Rákóczi-uton felépült palota már messziről vonja magára a figyelmet, ugy hatalmas méretei, mint tetszetős stilszerüségénél fogva is; sőt a szép épületekben nem szűkölködő Kecskemét egyik fő diszét képezi. A földszinten és udvarban lesz a járásbíróság és a telekkönyv, összes segédhivatalaikkal együtt elhelyezve ; az első emeleten a polgári és büntető törvényszék, a nagy, 11 m. hosszú és 9 m. széles Ízléses esküdtszéki teremmel és a segédhivatalok egy részével, a II. emeleten az ügyészség saját és részben a törvényszék segédhivatalaival találnak elhelyezést. Az épületnek hátulsó szárnyát képezi a körülbelül 100 letartóztatottra berendezett fogház, a börtönőri és felügyelői lakásokkal. A tanácskozási termek és birói szobák elég tágasak és — ami az építkezésnek különös dicséretére válik — mind nagyon világosak és barátságosak, ami első sorban annak tulajdonitható, hogy az emeleteken nincs egyetlen udvari szoba. (Kivételt csak a telekkönyv képez, mely az udvaron, külön kis épületben van elhelyezve. Hogy miért éppen a telekkönyv, ahol világosság a főkellék, azt csak az érti, aki a hivatalos észjárás labyrinthusában könnyen el tud igazodni). Viszont a sok, a zárt folyosókról közvetlenül nyiló utcai szobának az a hátránya, hogy nem léteznek a felek részére külön várótermek és igy kénytelen a nép, mint eddig is, télen a fűtetlen hideg folyosókon ácsorogni és felhívása sorát várni. Vájjon léteznek-e külön jegyzői szobák és vájjon az eddiginél jobban lett-e a törvényszéknél teendőit végző ügyvédi karról: védői szobák berendezése által gondoskodva, — ennek magyarázatával a minket készségesen körülvezető és ez efféle kérdésekben kevés jártasságú pallér adósunk maradt. A tanácstermek és az elnöki szobák (mert az elnöknek egy tanácskozási, egy dolgozó és egy fogadó szobája van) amerikai parkettával díszlenek, míg a birák szobáinak és a segédhivataloknak közönséges deszkapadló jutott — érthetetlen fukarság okából, mert egy több százezer koronányi építési hitel mellett az ily többletkiadás — eltekintve az anyag tartósabb voltától - eltűnőén csekély és az effajta kicsinyeskedés egyszerűen nevetséges. Hasonló takarékossági szellem vezérli az igazságügyi kormányzatot az uj palota bútorzatánál is. A pallér ugyan azt állította előttünk, hogy majd az egész épület uj bútorzatot nyer, — de illetékes oldalról ezen, kezdettől fogva előttünk valószínűtlennek látszó, pazar bőkezűség kellő mértékére redukáltatott. A bútorok beköltözéskor csakis helyet cserélnek; az elnök eddigi bútorai a birák szobáiban és igy tovább lesznek elhelyezve, — újonnan csak az szereztetik be, ami az uj palota követelményeiből folyólag elkerülhetetlenül szükséges. És igy az egyik alügyész szobájában tett látogatásunk alkalmával talált, rendkívül gyanús kinézésű pamlag, melyre csak nagy aggodalommal és körültekintéssel helyezkedtünk el, — bizonyára valamely segédhivatalban ünnepli majd vidám feltámadását. Hogy ezen aggályunk nem túlzott, ezt bizonyítja a rabok kápolnája, amelybe már most, az általános költözködés előtt, az esküdtbíróság eddigi terméből, a hallgatóságnak és esküdteknek reservált rozzant padok áthelyeztettek. Lesz tehát minden szobában uj és ócska bútoroknak bájos keveréke—ajóizlésés stílszerűség arculcsapásával, — mert lődolog a megtakarítás! A fűtés nem központi; minden szobának van külön cserépkályhája a hg. £szler/iázy-{é\e kályhagyárból ; elég tetszetősek. A fogház az ügyészséggel közvetlen tószomszédos összeköttetésben áll, mig a vizsgálóbíró szobája földszinten van és oda a rabok csak egy hátsó, a közönség rendelkezésére is álló lépcsőn vezettetnek. A közös munkaterem 12 m. hosszú, ti m. széles és 3 m. (50 cm. magas. A közös, 8—10 személy befogadására alkalmas zárkák száma 11; ezek egyformán 4£ m. hosszúak, 5'80 m. szélesek és szintén 3-60 m. magasak; ellenben a 44 magánzárkák mindenike 4-20 m. hosszú és 2 m. széles. Az összes zárkák kívülről fűtődnek ; minden ajtóban van egy nagyobb fedővel ellátott és kívülről elzárható nyílás az étel beszolgáltatására és egy kis, szintén fedővel ellátott megfigyelő nyilás. A kápolnáról már tettünk említést; van ezenfelül egy fürdőszoba és több — 6 80 m. hosszú és 6 m. széles — kórházhelyiség férfi és női rabok, továbbá egv külön kórházhelyiség ragályos betegségben szenvedők részére. Nagy baj — és csakis a Kecskeméten hiányzó vízvezeték által magyarázható —, hogy a cellákban az eddig szokásos ürülék-csöbröknek egészségtelen, undorító és elavult rendszere továbbra is fenn lesz tartva. Érdekes látványt nyújt a második emeleten levő hosszú, a végén óriási, — az egész fal hosszát és szélességét elfoglaló ablak által lezárt — panoptikus kétágú folyosó, amelynek jobb és bal oldalán egymás mellett a magán és közös zárkák elhelyezkednek. A két vasrácsos folyosórész közepén levő, az udvarra néző köz egy 5 mm. vastag, erős, leugrás ellen védő dróthálóval van befonva, hogy a kétségbeesett rabok netaláni öngyilkossági kísérlete eleve meghiusittassék. A zárkákat elválasztó falak vastagsága 50—60 .cm., ami persze a rabok egymásközti kopogtatását vagy telegrafálását nem teszi lehetetlenné, bár nagyban megnehezíti. A fogház részére elkülönített szárnyban van még két nagy, férfiak és nők részére külön-külön szolgáló sétaudvar, két oldalán kövezve, mig közepe kertnek van szánva. A palotába egy hátsó kapun át jutottunk és igy utolsónak maradt a nagy vestibül és főlépcső. Mindkettőben még serényen folyt a cement- és padlózási munka és igy azokat csak futólag tekinthettük meg. Az igazsághoz képest azonban ugy a lépcsőházról mint az épület főhomlokzatáról (ez jóval kisebb térfoglalatu, mint a mellékutcákba nyiló hosszú oldalhomlokzat) - - csak dicsérőleg nyilatkozhatunk. Az épület — nagy méretei által — imponáló hatást gyakorol a szemlélőre; rcnaissance stilü és főhomlokzatán két kissé nyomott öblös torony által lesz szegélyezve, valamint egy nagy, stílszerűen tagolt erkély által ékesítve. A széles ut, melyen az épület elterül, hozzájárul a hatás emeléséhez és a tervezőjét dicsérő épület monumentális hatásához. Óhajtjuk, hogy az uj épületbe a modern szellem is bevonuljon és a kecskeméti törvényszék, melynek oly kiváló, előre törekvő elnöke van, az uj hajlékba való bevonulásának napjától kezdve a hazai bíróságok élén haladjon. Révai Lajos dr. Törvények kihirdetése. Az Országos Törvénytárnak 1904. évi augusztus 30-án kiadott számában kihirdettetett: az 1904. évi XIX. t.-c. Sándor község közigazgatási és országgyűlési képviselő-választókerületi átkebclezéséről; az 1904. évi XX. t.-c, a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteinél magyar honos ifjak részére létesített 150 állami alapítványi helyről szóló 1897-ik évi XXII. törvénycikk módosításáról; az 1904, évi XXI. t.-c, az 1904. évi állami költségvetésről; az 1904. évi XXII. t.-c, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaságtól felvett 10,000.000 korona előleg törlesztetlen részének visszafizetéséről; az 1904. évi XXIII. t.-c, a mérsékelt áru marhasóról szóló 1897. évi I. törvénycikk módosításáról; az 1904. évi XXIV. t.-c, az az «Ö Felsége a király védnöksége alatt álló szegénysorsu tüdőbetegek sanatorium-cgyesülete Budapesten* cimü egyesület által felveendő nyeremény-kölcsön engedélyezéséről. A nazarenus vallásfelekezetnek ingatlan vagyon-szerzési képessége nincs. A kir. igazságügyi minisztériumnak egy felmerült ügyből kifolyólag alkalma volt a kir. belügyminisztériummal egyetértve kijelenteni, hogy a nazarenus vallásfelekezetnek vagy gyülekezetnek ingatlan szerzésére vonatkozó okiratát a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) az 1895: XLijL t.-c. 9. §-a értelmében a bemutatási záradékkal el nem láthatja s ennek folytán a nazarenus vallásfelekezet vagy gyülekezet e minőségében ingatlant még imaház emelése céljából sem szerezhet, és a közigazgatási hatóság az ilyen célra szolgáló imaház emeléséhez az engedélyt sem adhatja meg, mert az 1895 : XLIII. t.-c. 9. §-a értelmében csupán a törvényesen elismert vallásfelekezeteket illeti meg az ott felsorolt célokra szolgáló ingatlanoknak bizonyos meghatározott korlátok közt való szerzésére vonatkozó jog. (29,103/1904. I. M. sz.) A budapesti egyetem jogi fakultásának jutalom tételei az 1904—905. tanévre. I. A büntetőjogból. Magánjogi fogalmak a büntetőjogban. Jutalma: A Schwartner-alapból 720 korona. II. A nemzetgazdaságtanból: Fejtessenek ki a társadalmi rend biztosítékai a sztrájkokkal szemben. Jutalma: a Pasquich-alanból 420 kor. A budapesti tőzsdebiróság által az 1903. évben gyakorolt jogszolgáltatást a következő adatok világítják meg: Felvett óvások száma volt: 208, megindított kereseteké 1,547, hozott ítéleteké 752, felfolyamodásoké 57, birói egyezségeké 08, végrehajtásoké 304. A tőzsdebiróság 1903-ban 31 peresetben leszállította illetékességét, 25 esetben pedig hivatalból visszautasította a keresetet. A 394 végrehajtás közül 121 Ausztriában és egyéb külföldön foganatosíttatott. MLLM RÉSZVÉNY TVÜMA8ÁO NYOWDJÜA BUDAPESTEM.