A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 38. szám - Német jogászgyülés

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 38. számához. Budapest, 1904 szeptember 18, Köztörvényi ügyekben. A felfolyamodás visszautasittatik, mert a másodbiróság neheztelt végzésével zárlat foganatosítása tárgyában, s ekként oly kérdésben határozott, melyet a végrehajtási törvény rendelkezései értelmében végérvényesen dönt el; már pedig a m. kir. Kúria 6. p. számú döntvénye szerint ilyen esetben a másodbiróságnak bírságolást tartalmazó rendelkezése ellen sincs további felfolyamodásnak helye, A bpesti kir. törvényszék. (1903 évi aug. 11-én 20,844/903 sz. a.) a cs. kir. oszt. földhitelintézetnek. St. N. elleni végrehajtási ügyében végzett: Ezen előterjesztés mint törvényes időben beadott elfogádtatik ugyan, de érdemben elutasittatik. Indokok: Előterjesztéssel élő azt panaszolja, hogy sérelmes és szabályellenes a fenti ingatlan házbéijövedelmeinek ujabb zárlat alá vétele és egy ujabb zárgondnok bevezetése, ezen panasz azonban tigvelmen kivül volt hagyandó, mert a végrehajtási törv. 237. S. F. pontja értelmében minden hitelező, kinek követelése zálogjogilag be van kebelezve kérheti a zárlat elrendelését s ez esetben a cs. kir. szab. általános oszt. földhitelintézet csakis ezen törvényadta jogával élt, a panasznak az a része, hogy uj zárgondnok vezettetett be, szintén alaptalan mert a 20462/1,903 telckkvi számú zárlati jegyzőkönyvből teljes világosan kitűnik, hogy zárgondnokul a már előzőleg bevezetett Szegvárt Sándor dr. vezettetett be s a bíróság öt is erősítette meg ezen tisztében. Mindezen okból tehát az előterjesztés elutasítandó volt. A budapesti kir. Ítélőtábla (1903. évi okt. -28-án 9018/P. 1903 sz. a.) következőleg végzett: A kir. ítélőtábla az első bíróság végzését helybenhagyja, egyben végrehajtás terhével kötelezi a felfolyamodást ellenjegyző B. S. dr ügyvédet fennhagyván fele elleni visszkereseti jogát, hogy a kir. kincstár részére 8 nap alatt 30 K. pénzbírságot fizessen s az első bíróságot utasítja, hogy a továbbiakra szabályszerűen járjon el. -Mert semmi alapja nincs annak az állításnak, hogy a haszonélvezetre végrehajtási jog-feljegyzést, vagy végrehajtási zálogjogot szerzett több hitelező közül a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vételét csak egy hitelező foganatosíthatná ; sőt az 1881: LX. t.-c. 211. és 208. ÍJ. kifejezetten tartalmazzák, hogy a haszonélvezet zár alá vételét mindegyik ilyen hitelező javára meg kell rendelni, mindössze azzal a korlátozással, hogy mindegyik zár alá vételnél ugyanazt a zárgondnokot kell alkalmazni. Minthogv pedig a cs. kir. szabadalmazott általános oszt. földhitelintézetnek az 5600 1902. végzés szerint a haszonélvezetnek végrehajtási ;,ár alá vételéhez joga van, s az a körülmény egymagában, hogv a már korábban foganatosított zárlatot feloldotta, a haszonélvezet ujabb zár alá vételéhez való jogát nem szüntette meg, minthogy továbbá, amint az első biróság végzésében foglaltatik, a zárlat foganatosításánál az idézett törvényhelyeknek a zárgondnok azonosságára vonatkozó rendelkezései megtartattak, a felfolyamodás nyilván alaptalan, miért is az első bíróságnak az előterjesztést elutasító végzést helyben hagyni és felfolyamodót az 1881. I.X. t.-c. 34. §. 2-ik bekezdése szerint a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó 1H81 : I.IX. t.-c. 00. §. értelmében mérsékelt pénzbirsággal is kellett sújtani. A m. kir. Kúria (1904 június 7-én 288 1904. p. A felfolyamodás visszautasittatik, mert a másodbiróság neheztelt végzésévei zárlat foganatosítása tárgyában, s ekként oly kérdésben határozott, melyet a végrehajtási törvény rendelkezései értelmében végérvényesen dönt el ; már pedig a m. kir. Kúria 6. p. számú döntvénye szerint ilyen esetben a másod bíróságnak bírságolást tartalmazó rendelkezése ellen sincs további felfolyamodásnak helye. A tkvi rend. 148. íj- alapján indított törlési kereset folytán a pernek tkvi feljegyzését a tkvi hatóság csak akkor rendelheti el, ha a felperesként fellépő kérvényező oly tkvi érdekelt fél vagy annak jogutóda, aki az előbbi nvilvánkönyvi állapot helyreállítását kérheti. A vágujhelyi kir. jbiróság (1903 aug. 8-án 3,942. sz. a.) ('.. J. cégnek Sz. M. ellen perfeljegyzés iránt végzett : A perfüggés feljegyzése iránt vonatkozó kérelem elutasittatik — az elutasítás az ó-utcai 2,837. sztjkvben feljegyeztetni rendeltetik s jogérvényről való jelentés tétele a telekkvi irodának meghagyatik. A 3,152/903. számú végzéssel feljegyzett per pedig töröltetni rendeltetik. Minthogy a tlkvi r. 158. S-a értelmében törlési keresettel csak a tlkvi jogaiban sértett félnek van joga fellépni, annak tehát, kinek javára a tkvben jog bejegyezve nincsen, ki a korábbi tlkvi jogosultnak nem jogutóda és ki szerződésileg alperessel jogvisszonyban nem áll, alperest tlkvi jogaiban eredeti érvénytelenség miatt megtámadni nem jogosult — ebből folyólag felperes, mint telekkvön kivül álló személy javára — az általa jelen keresettel adás-vevési szerződés érvénytelenítésé iránt folyamatba tett per feljegyzése elrendelhető nem volt. A pozsonyi kir. ité'lö tábla (lí.03 okt. 27-én 2,312/903. p. sz. a.) végzett: Az első bíróságnak végzését megváltoztatja és az ó-utcai 2,837. sz. tjkvben A. I. 1—4. sorszám alatt Sz. M. hajadon javára bejegyzett tulajdonjog törlése iránt Cs. I, és társa cég által az 1903. évi máj. 31-én 7,812/903. sz. a. beadott keresettel folyamatba tett pert a már megjelölt tjkvben feljegyeztetni rendeli. Indokok: felperes cég keresetének zárkérelme szerint az ó-utcai 2,837. sz. tjkvben A. 1. 1—4. sorszám alatt foglalt s a B. 7. számú bejegyzés szerint Sz. M. hajadon tulajdonául bejegyzett ingatlanokra vonatkozólag a tulajdonjog bejegyzésének kitörlésére irányozván keresetét, a perfeljegyzés a kir. Kúriának 11. sz. a. kelt teljes ülési döntvénye értelmében az elsőbirósági végzésnek megváltoztatásával el volt rendelendő; mert az a kérdés, hogy a törlés iránt keresettel föllépő félnek van-e kereseti joga, a per érdemébe tartozik, minélfogva annak a vizsgálata nem is tallózik a perfeljegvzés elrendelésére hivatott tlkvi hatóság hatáskörébe. A m. kir. Kúria (191)4 június 23-án 430 904. p. sz. a.) végzett: A másodbiróság végzése megváltoztattatik és az első biróság végzése hagyatik helyben; mert a tkvi rendt. 148. ij- alapján inditott törlési kereset folytán a pernek tkvi feljegyzését a tkvi hatóság csak akkor rendelheti el, ha a felperesként fellépő kérvényező oly tkvi érdekelt fél vagy annak jogutóda, aki az előbbi nvilvánkönyvi állapot helyreállítását kérheti; minthogy pedig a keresetből kitetszőleg kérvényező felperes ily jogosult félnek nem tekinthető, a perteljegyzés iránt előterjesztett kérelem a tkvi rend. 119. t;-ához képest elutasítandó volt. Az 1885. évi XXIII. t.-c. 1. §-a szerint az általános magánjogi törvények és szabályok intézkedései az eme törvény által szabályozott magánjogi visszonyokra csak annyiban alkalmazhatok, amennyiben azt eme törvény ki nem zárja; minthogy a hivatolt törvényszakaszban meghatározott vízművek átalakittatása és az okozott kár iránti eljárás és határozathozatal az idézett törvénycikk 156. §-a és az 1896. évi XXVI. t.-c. 57. ij-a 6. pontja, 54. ij-a 5. pontja szerint az illetékes közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A kolozsvvári kir. törvényszék (1903. december 23. 13,420/1903. polg. sz. a.) Sipós Gábor dr. ügyvéd által képviselt Zs. A. felperesnek, Deák Albert ügyvéd által képviselt erdélyi ev. ref. hitközsé galperes ellen vízmüvek helyreállítása és 1,000 kor. iránt a következőleg végzett: A kir. törvényszék alperesi kifogásoknak helyet ad és hatáskörét leszállítja és az eljárást megszünteti, kötelezi felperest hogy a 40 kor. készpénzköltséget alperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe melle*t fizesse meg. Indokok: Habár alperes a hatáskör ellen irányuló kifogásait az ügy érdemére tartozó védelmével kapcsolatban az elleniratában terjesztette is elő, tekintettel arra, hogy felperes kereseti kérelme oda irányul, hogy alperes az Almás jobb partján épített jászol-gát lebontására és a felperesi ingatlanokat a kártételtől mentesítő vizmü építésére is köteleztessék, alperesnek a hatáskör ellen emelt kifogása következtében a bíróságnak hatásköre a jelen perre vonatkozóan leszállítandó volt, mert a kereset tárgyánál fogva az 18K5. évi XXIII. t.-c. II. fejezetében jelölt vizi művek lerontása vagy megépítése s az ezekből származó magánjogi igények megállapítását célzó keresetek ezen t.-c. 150. ij-ának rendelkezése szerint a közigazgatási hatóságok illetékessége és hatásköre alá vannak utalva, s mivel ily esetekben az 1808. évi L1V. t.-c. 8. §. rendelkezése szerint eltérésnek a peres felek egyező akarata mellett sem lehet helye, az alperes részéről az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatosan az elleniratban előterjesztett hatásköri kifogást az 1881. évi LIX. t.-c. 10. első bekezdésének végtétele alapján tekintetbe venni s a birói hatáskört leszállítani kellett. Ugyanezen okból, mert alperes kifogásait az ügy érdemére tartozó elleniratában terjesztette csak elő, felperes a költségeknek csak azon összege megfizetésére volt kötelezhető, melyek a helytelen perindításnak folyományaként őt az esetben terhelik, ha alperes -e kifogásai az 1881. évi I.IX. t.-c. 16. §. rendelkezése szerint kellő időben terjesztette volna elö. A kolozsvári kir. Ítélőtábla (1904. márc. 10. 1,001 1904. I. ]>. sz. a.) következőleg végzett: Az elsőbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok: Felperesnek kereseti zárkérése oda irányul, hogy