A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 38. szám - A közlési kötelezettség az életbiztosításnál

264 A JOG biztosító ismeri, az életbizt. üzlet technikai alapelvei alapján azonnal megtalálja a kulcsot a biztosított dijainak megállapításához. Meg tudja mondani, hogy a halandósági táblázat, a kamatozási viszonyok mellett mennyit kell a biztosítottnak fizetnie, ennek vélelmezett elhalálozása esetére mekkora tőkeösszeget kell összegyűjtenie, hogy ezt a kedvezményezettnek a kikötött időpontban kifizethesse. A gyakorlatban, amennyiben azon személy bevallott életkora, kinek életére kötik a biztosítást, csak csekély mértékben tér el a valóságtól, rendszerint nem esik kifogás alá, mert az ily csekély eltérések a biztosító technikai alapelveit nem befolyásolják.13) Csekély eltérések a technikai alapok felállításánál amúgy is figyelembe jönnek. De nem lehet a bevallott kor és a vizsgálat alá kerülő egyén valóságos kora között oly különbség, mely a technikai alapok eredményeit már lényegesebben befolyásolja.14) A K. T. az életbizt. ügylet érvényességét a biztosított előzetes orvosi megvizsgálásától függővé nem teszi, de a K. T. 507. §-a értelmében maguk a szerződő felek azt feltételként kiköthetik.111) Ha tehát a biztosító a szerződő felet az ajánlatnak elfogadása előtt meg nem vizsgáltatta, hanem az ajánlatban foglalt adatokat egyszerűen valóknak elfogadta, az ezek alapján létrejött biztosítási ügylet érvényességét le nem rontja.101 Az életbiztosításnál kiváló fontossága van azon kérdés elbírálásának, vájjon egy előző betegség elhallgatása a közlési kötelezettség megsértésének tekintendő-e ? Valamely egyén előző betegségének a vizsgálatot teljesítő orvos véleményének megalkotására befolyása lehet,17) mert ebből a körülményből is megállapíthatja az illető e^-yén ellentálló képességét, betegségi hajlamát, egészségi viszonyait, hogy igy minő kockázati csoportba tartozik. Ha tehát a megvizsgálandó egyén a feltett kérdésekre valótlan feleletet ad, a szerződés a biztositóra nézve hatálytalan.16) Más eset áll elő, ha a közlésre kötelezett csak tévedésben volt betegségi állapotára nézve, mert ez esetben ez csak mint indító okban való tévedés jöhet figyelembe, melyet a vizsgáló orvos szorgosabb vizsgálat utján eloszlathat és ennek a szerződés fennállására u) Meg kell említeni, hogy maguk a biztosítók is a korra, illetve erre való tekintettel a dijak kiszámításánál enyhén járnak el. Ha a szerződő egyén születési ideje a biztosítás megkötésének napjához közel esik, a szerződőt ugy tekintik, mintha az előző évben született volna. Pl. ha egy biztosítandó egyén 1903 november 15-én töltötte be 30 évét és a biztositás megkötésének ideje 1904 március 15-re esik, akkor a díjfizetés szempontjából 30 évesnek és nem 31 évesnek tekintik. A félévi különbségeket rendszerint negligálják. V. ö. svájci jav. 66. Art. és az 1903. német bizt. jav. 150. §-át. 141 Helytelen korbevallások manapság csak idősebb egyéneknél fordulhatnak elő, mert ma már az egyének anyakönyvezése oly pontossággal történik, hogy ugy a biztositónak, mint a biztositottnak módjában áll a beszerezhető anyakönyvi kivonattal a vizsgálandó egyén korát kétségtelenül megállapitani. ») C. 5,012/901. G. IV. 151. 1. Ily esetben, ha az ajánlatból és a kötvényből kitűnik, hogy a biztositő és a biztosított közt kötendő szerződés alapjául a biztosított által a vizsgáló orvos előtt tett bevallásai szolgálnak, azaz a szerződés létesítésének kelléke az, hogy a biztosított a biztositónak orvosai által megvizsgáltassék, az orvos előtt a biztosított bevallást tegyen, és ezek a bevallások valók legyenek. Ha tehát az orvosi vizsgálat a biztosító utasításai ellenére meg nem történik, s a vizsgálat eredménye hamis tartalommal vezettetik be az orvosi jelentésekbe, a K. T. 4(38. §-ának megfelelő bizt. ügylet a felek között nem jött létre. Az 1903. német bizt. jav. 163. §-a szerint nem kötelezhető a biztositott arra, hogy magát orvosilag megvizsgáltassa. «) C. 652/98. G. I. 176. 1. ") A biztosítotthoz intézett az a kérdés, hogy milyen volt egészségi állapota a lefolyt 10 év alatt és milyen az jelenleg, a biztositott egyéni felfogása alapján tanúsítandó oly állapotra vonatkozik, melynek megítélésénél a biztositott csakis testi állapotának felismerésére alkalmas tünetekből, esetleg előzőleg átszenvedett betegségnek jelenségeiből indulhatott ki, ebből folyólag egészségi állapotának jellemzésére adott felelete által csak abban az esetben sértette volna meg a K. T. 474. és 475. §-aiban körülirt közlési kötelezettséget, ha bizonyittatott volna, hogy a biztositott a lefolyt 10 év alatt egészségi állapotában oly jelenséget tapasztalt, hogy beteg voltára nézve tévedésbe nem lehetett. C. 1,327 899. G. III. 204. 1. " 18) A fogházorvos által bizonyított gyógykezelés, melyben a biztositott mint fogoly, a fogházi orvos által részesittetett, miután ez a gyógykezelés hivatalból és nem a beteg kívánatára történik, az orvosi segély igénybe vételével egy tekintet alá nem vehető, s igy nem mondott valótlant a biztositott, midőn azt felelte, hogy «senki sem gyógykezelte, házi orvosa nincs». C. 1,374/897. G. I. 178. 1. — Ha a biztositott tüdőhurut miatt orvosi segélyt vett igénybe, az ajánlatban hozzá intézett kérdésre pedig azt felelte, hogy csekélyebb hülésen kivül más betegségben nem volt, megállapítandó a K. T. 475. §-ában meghatározott valótlan bemondás, s ebből folyóan a bizt. szerződés a K. T. idézett és 506. S- alapján érvénytelen. C. 402/897. G. I. 221. 1. — Utólagos vizs^gálatnál, ha az orvos az utólagos vizsgálatról az igazgatóságnak jelentést nem tesz, hanem a felvétel dolgában maga határoz, ezt a tényállást csak ugy lehet jogilag minősíteni, hogy az orvos, midőn a megvizsgált egyént^a biztosításra alkalmasnak nyilvánítja és ezt a kijelentést a köfvényre rávezeti, a társaság megbízottjaként jár el s hogy ekkép a társaság nevében az orvos végzi azt a jogi cselekményt, melynél fogva a szerződés végleges, azaz a biztositót is kötelező hatályra emelkedik. C. 1,011/900. G. IV. 151. 1. nem lehet befolyása.19) Az átmeneti betegségeknek sincs a szerződés érvényére befolyásuk. Biztositásjogi szempontból csak azok a betegségek jöhetnek figyelembe a kockázat elbírálásánál, melyek a megvizsgált egyénnél lényeges egészségi zavarokat vonhatnak maguk után. Az egészségi állapotnak minőségére feltett kérdésre adott felelet, hogy az «jó volta, csak abban az esetben állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha bizonyittatnak oly betegségi jelenségek, melyekből a biztositott beteg állapotát felismerhette.20) Az életbiztosítás érvénytelensége csak akkor mondható ki, ha a biztosító bizonyítja, hogy a biztositott az élettartamára befolyással biró komoly betegséget hallgatott el és ha rendszeres gyógykezelést hallgatott el, nem pedig valami fürdőhelybeli ambuláns, vagy más kisebb consultatiót.21) A más társulat által történt visszautasításra vonatkozó kérdésre adott valótlan válasz a közlési kötelezettség lényeges megsértésének tekintendő. Ily esetben nem a veszélykörülmények mennyisége aggályos, hanem egyáltalán az életbizt. szerződés megkötése, bárminő okból történt is a visszautasítás.22) Néha azon tény, hogy a közlésre kötelezett fél a közlési kötelezettséget megsértette, csak az életbiztosítási szerződés megkötése után több év multával derül ki. Nehogy tehát a közlési kötelezettség megsértésének és ebből folyólag a szerződés hatályvesztésének vagy érvénytelenítésének következményei károkat okozzanak a kedvezményezettnek, a biztosítók azon gyakorlati tapasztalatra jutva, hogy az életbiztosítás nagyipari jellege mellett évek multán a helytelen bevallások nem zavarják lényegesen számítási alapjaikat, lemondanak a közlési kötelezettség megsértése folytán beállott jogaikról,23) és az életbiztosítási kötvény érvényét bizonyos időszakon túl mégis elismerik. Ezek az u. n. megtámadhatlan kötvények ii) Habár w) V. ö. jelen 18. j. C. 1,374 897 G. I. 178 és : A biztosítotthoz az ajánlatban intézett az a kérdés, hogy egészséges volt-e és nem szenvedett-e valamely betegségben, a biztositott egyén felfogása alapján tanúsított oly állapotra vonatkozik, melynek megítélésénél a saját meggyőződéséből indulhatott lei és ebből folyólag egészségi állapotának jellemzésére adott azon feleletért, hogy egészséges és nem volt beteg, nem sértette meg a közlési kötelezettséget. C. 1265,902. I. K. 41. 1903. sz. s°i C. 609/898. G. I. 182. 1. — Ha a biztositott az élettartamára befolyással biró betegségét az ajánlatban fel nem is emiitette, a biztositás hatályban marad, ha egyébként bizonyítja, hogy ezt a társulat valamelyik kereskedelmi meghatalmazottjának tudomására hozta. G. 1315/1895. G. I. 220. 1. M) C. 1219/895 G. I. 221. 1. ") A (". szerint: A más biztosító társaságnál tett ajánlatnak az ujabb ajánlattétele alkalmával az arra vonatkozó kérdés dacára elhallgatása a bizt. szerződés érvényességének a T. K. 472. S-a alapján megtámadására nem feltétlenül és minden körülmények között, hanem csak abban az esetben szolgálhat jogos okul, ha a másutt tett ajánlat eihall gatása következtében a biztositónak a biztositás elvállalására befolyással biró valamely fontos körülmény tudomására nem jutott. ('. 16/1901. <r. IV. 137. Fe említendő, hogy az életbiztosító társaságok között meg van az a szokás, helyesebben az a megállapodás, hogy a «visszautasitotta ajánlattevők neveit, ha egészségi állapotuk aggályos volt, egyegymással közlik A biztositók tehát részben igy védekeznek a rosszhiszemű és beteg ajánlattevők ellen. E tekintetben érdekes statisztikát közölt B i s c h o ff dr., a «Teutonia» lipcsei életbizt. társaság igazgatója az 1903. német bizt. jav. megbeszélése alkalmából. Szerinte Németországban 100 ajánlattevő közül 7 visszautasított van. Ezen 7 közül csak 4 vallja be, hogy visszautasittatott, mig 3 elhallgatja. E szerint a visszautasítást elhallgatja 40° 0 és hamis bevallást tesz e tekintetben. Fontos pedig ez azért, mert za ilyenek rontják a biztositott állományt és lényegileg az egészséges biztosítottaknak kell a beteg biztosítottak, illetve a normális idő előtt elhaltak bizt. összegeit öszegyüjteni. V. ö. Veröffentiichungen des deutschen Vereins für Vers. Wiss. II. füz. 201. 1. Ha a biztositij intézet fentartotta magának a jogot a szerződést felbontani és a befizetett dijakat visszafizetni, ha a kötvény keltétől számított 2 éven belül, de csupán a biztositottnak életben léte alatt a társaság az ajánlatban tett oly valótlan állitásnak jön tudomására, mely a kockázatra behatással bírt, akkor a biztositott halála után tudomására jutott, a kockázatra befolyással biró állítólagos valótlan bemondások a már megtámadhatlanná vált bizt. kötvény hatályát nem érinthetik. C. 1,202 900. G. III. 223. **i A közlési kötelezettség vétlen megsértése, ha csak évek multán derüf ki, abból állhat, amennyiben'elérés esetére kötik a biztosítást, hogy a biztositás hatálytalanittatván, a biztositott nem képes már ugyanazon díjtétel mellett esetleg uj biztosítást kötni, másrészt amenynyiben csak azon egyén halálakor, kinek életére kötik a biztosítást, derül ki a közlési kötelezettség megsértése, esetleg a szerződés hatálytalanitását vonja maga után és a kedvezményezett nem "kapja meg- á bizt. összeget. Mindamellett nem a biztosító társulatoknak a biztositott felek iránti altruistikus felfogása vezetett a megtámadhatlan kötvénvek gyakorlatba vételére, mint inkább az üzleti verseny, hogy ily kedvezmény adás által minél több felet gyüjthessenek. 'Történelmik" kimií tatható, hogy az első megtámadhatlan kötvényeket az amerikai Equitable társulat néhány évtizeddel ezelőtt hozta divatba. Később a többi társaságok sem térhettek ki ezen üzleti szokás elől. Igy a gyakorlat és ujabb törvényhozási munkálatok e szokást szentesitették. V. ö. Carl Neumann: Unanfechtbarkeit der Lebensversicherungs-Polize.Berlin 1888.— A megtámadhatlan kötvények elismerése azon veszélylyel jár, hogy számos beteg ember is felvételt talál a biztositóknál, ami a bizt. állományt rosszabbítja; ezen okból a legújabb norvég jav. 55. §-a egyenesen megtiltja azok forgalomba hozatalát, illetve a megtámadási jogról való lemondást. V. ö. id. m. 634. 1.